162208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O-alkil-N-monoalkil-S-[(N'-alkil)-N'-acilkarbamilmetil]-tionotiolfoszforsav-észteramidok előállítására, valamint az azokat tartalmazó nematocid, inszekticid és akaricid szerek

162208 6 mais), kenyérbogár (Stegobium paniceum), kö­zönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és gabo­nabogár i(Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajok-, például a_ drótférgek (Ag­riotes spec.) és a májusi cserebogár (Melolontha 6 melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blatella germanica), amerikai csótány (Peripla­neta americana), madeirái csótány (Leucophaea vagy Rhyparobia madeiráé), konyhai csótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia 10 flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Or­thoptera), például a házi tücsök (Aoheta domes­ticus), a termeszek, például a földi termesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete 15 fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lénye­gében a legyek, így a közönséges muslica (Dro­sophila melanogaster), a földközi tengeri gyü- 20 mölcslégy (Ceratitis capitata), házilégy (Musca domestica), kis házilégy (Fannia canicularis), a Phormia aegina és a Calliphora erythroce­phala), valamint a szuronyos istállólégy (Sto­moxys calci trans), továbbá a szúnyogok, így a 25 sárgaláz szúnyog (Aedes aegypti), dalos szúnyog (Culex pipens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acarina) tartoznak különösen a fonóatkák (Tetranychidae), így a babfonóatka 30 (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae) és a gyümölcsfái onó­atika (Paratetranychus pilosus = Panonychus ulmi), a takácsatkák, például a ribizlitakács­atka (Eriophyes ribis) és a tarzonemidák, pél- 35 dául a Hemitarsonemus latus és a ciklámen­atka (Tarsonemüs paliidus), végül a kullancsok, így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Ha a hatóanyagokat az egészségvédelemben és a raktározott készletek védelmében használ­juk, különösen legyek és szúnyogok irtására, kitűnő maradékhatásukkal tűnnek ki fán és agyagon, valamint jó alkálistabilitásukkal me­szelt felületeken. A hatóanyagokat az alkalmazás célja szerint a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porok­ká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert mó­don állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanya­gokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldósze­rekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekever­jük, és adott esetben felületaktív szereket is alkalmazunk, azaz emulgálószereket és/vagy diszpergálószereket. Ha vivőanyagként vizet al­kalmazunk, adott esetben szerves oldószereket is használhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnek az aro­más szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, például klór­benzolok, paraffinok, például ásványolajfrak­ciók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetiiszulfoxid, valamint a víz, szilárd hor­dozóanyagként a természetes kőlisztek, például 40 kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szinte­tikus kőlisztek, például nagy diszperzitású ko­vasav és szilikátok, emulgálószerként a nem ionos és anionos emulgátorok, így polioxietilén­zsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok, diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készít­ményekben előfordulhatnak egyéb ismert ha­tóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő­nyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaz­nak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített alkalma­zási formák alakjában használhatjuk fel, így alkalmazásra kész oldatok, emulgálható kon­centrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesít­hető porok, paszták, oldható porok, porozósze­rek és szemcsék alakjában. A felhasználás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással, beszórás­sal, füstöléssel, elgázosítással, öntözéssel, csává­zással vagy inkrusztálással. Az alkalmazásra kész készítmények ható­anyagkoncentrációját széles határokon belül változtathatjuk, általában 0,0001% és 10%*, elő­nyösen 0,01% és 1% közé esnek. A hatóanyagokat jó eredménnyel alkalmaz­hatjuk az úgynevezett ultra-low-volume eljárás­ban is, ekkor akár 95% hatóanyagtartalmú ké­szítményeket is alkalmazhatunk, vagy felvihet­jük a 100%-os hatóanyagot önmagában is. A találmány szerinti hatóanyagok hatékony­ságának bizonyítására az alábbi kísérleti ered­ményeket adjuk meg. A. példa: Plutella-próba 45 Oldószer: 3 súlyrész aceton Emulgátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása cél­jából 1 súlyrész -hatóanyagot összekeverünk a 50 megadott mennyiségű oldószerrel, amely a meg­adott mennyiségű emulgátort tartalmazza, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel káposztaleveleket 55 (Brassica oleracea) harmatnedvesre permete­zünk és betelepítjük káposztamolyhernyókkal (Plutella maculipennis). Megadott idő után százalékban meghatároz­zuk a pusztulási fokot. 100% azt jelenti, hogy 60 az összes hernyó elpusztult, 0% azt jelenti, hogy egy hernyó sem pusztult el A hatóanyagokat, hatóányagkoncentrációkat, kiértékelési időket és a kapott eredményeket 65 az alábbi 1. táblázatban adjuk meg. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom