162195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-triazolil-bisz-fenil- metánok és sóik előállítására, valamint az azokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények

162195 6 2-klór-4'-fluor-4-mtro-difenildiklórmetán, 4-klór-2',4'-dinitro-difenildiklórmietán, 4-klór-3',4'-dinitro-difenildiklórmetán, 44dór-3\5'-dinitro-difanildiklórmetán, 4-klór-3'-metil-4Vnitiro-difenildiklórmetán, 4-klór-4'-metil-3'-nitro-difenildiklórmetán, 2,2',5,5,'-tetraklór-difenildik:lórmetán, 2-fluor-4'-meitoxi-difenildiklórmetán, 3-fluor-4, -metoxi-difenildiklórmetán, 4-fluor-4'-metoxi-difenildiklórmetán, 2-klór-4'-metoxi-difenildiklórmetán, 3-klór-4'-metoxi-difenildilklórmetán, 4-klór-4'-metoxi-difenildiklórmetán, 2-metil-4'-metoxi-difenildiklórmetán, 3-metil-4'-metoxi-difenildiklórmetán, 4-metil-4'-metoxi-difenildiklórmetán) 2,4-diklór-4'-metiOxi-difenildiklórmetán, 2,5-diklór-4-metoxi-difeinildiklórmetán, 3,4-diklór-4'->metoxi-difenildiklórmetán. A kiindulási anyagként alkalmazott II. általá­nos képletű difenildihalogénmetánok legna­gyobbrészt ismertek. Néhány még nem ismert vegyületet önmagában ismert módon állíthatunk elő. A III. általános képletű vegyületek tipikus pél­dája az 1,2,4-triazol, amely általánosan ismert. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor hígítószerként az összes inert szerves oldószer szóbajön. Ide tartoznak előnyösen a ketonok, így aceton, metiletilketon, dietilketon, továbbá az egyéb oldószerek közül a dimetilformamid, ace­tonitril és nitrometán. Savakceptorként alkalmazhatjuk a triazol­származék további két egyenértékét; előnyösen valamely szokásos tercieramin, így például tri­etilamin, dimetilanilin, N,N-dimetil-benzilamin megfelelő mennyiségét alkalmazzuk. Ezenkívül alkalmazhatjuk az összes szokásos szervetlen savmegkötőszert. Ide tartoznak előnyösen az al­kálihidroxidok és alkálikarbonátok. A reakcióhőmérsékleteket széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 C° és 120 C° közötti, előnyösen 20 C° és 90 C° közötti hő­mérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti reakció megvalósításakor 1 mól difenildihalogénmetánra 2 mól triazolt és 2 mól savmegkötőszert adagolunk. Ezektől a mennyiségektől +20%-kal térhetünk el anélkül, hogy a kitermelés említésre méltóan változna. Az I. általános képletű vegyületek sókká való átalakítását ismert módon végezzük. Példakép­pen eljárhatunk oly módon, hogy minden mól bisz-triazolil-Jbisz-fenil-metánra, amelyet vala­mely alkalmas oldószerben feloldottunk, 2,2 mól kívánt savat számítunk. A találmány szerint alkalmazható hatóanya­gok a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnak, és ezért növényi növekedést szabályozó anyagokként alkalmazhatók. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkalmazás időpontjától függnek, amelyet a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fejlő­dési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függ­nék az alkalmazott koncentrációtól. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a növény fejlődési stádiumával összhangban le­vő különböző célokra használjuk. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal 5 pl. megszakíthatjuk a magok nyugalmi állapo­tát, hogy a magokat bizonyos időpontban csírá­zásra serkentsük, akkor, amikor a csírázás kí­vánatos, azonban a mag önmagában nem mutat csírázási készséget. A magok csírázását a ható­it) anyagokkal az alkalmazott koncentrációtól füg­gően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Alacsony koncentráció serkenti a csírázást és nagy hatóanyagkoncentráció gátolja. Ez a gátlás vagy serkentés a csírafejlődésre vonatkozik. 15 A hatóanyagokkal befolyásolhatjuk a növé­nyek rügyezését, tehát az endogén évritmust, úgy, hogy a növények pl. olyan időpontban haj­tanak ki vagy virágoznak, amikor egyébként nem mutatnak készséget a kihajtásra vagy vi-20 rágzásra, A hatóanyagokkal a koncentrációtól függően elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a hajtás- vagy gyökérnövekedést. Így pl. lehetséges, hogy a tel­jes kifejlődött növények növekedését nagyon 25 erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőtel­jesebb példányokká vagy törpepéldányokká fej­lődjenek. Gazdasági szempontból jelentős pl. a fűnöve-30 kedés visszaszorítása az utak és országutak szé­lén. Továbbá a növekedést szabályozó anyagok­kal gátolhatjuk pázsitok növekedését, így a fű­nyírás (kaszálás) gyakorisága csökkenthető. A növény növekedése során az oldalirányú el-35 ágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez pl. a növények dug­ványszaporításánál jelentős. A koncentrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például a dohány eseté-40 ben dekapitálás után visszaszorítjuk az oldal­hajtások képződését és így elősegítjük a levél­növekedést. A virágképződés befolyásolásakor a koncent­rációtól és az alkalmazás időpontjától függően 45 elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind gyorsulását. Bizonyos körülmények között a vi­rágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezelé­seket a normális virágképződés időpontjában vé-50 gezzük. A hatóanyagokkal a növényeik levélállomá­nyát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, azért, hogy például a betakarítást 55 megkönnyítsük, vagy a párologtatást csökkent­sük egy olyan időpontban, amikor a növénye­ket el kell ültetni. A gyümölcsálloimányt úgy növelhetjük, hogy több gyümölcsöt vagy mag nélküli gyümölcsöt 60 hozunk létre (parthenokarpia). Bizonyos körül­mények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcsihullást is, vagy kémiai ritkítás értel­mében a gyümölcshullást meghatározott mérték­re növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését 65 azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom