162166. lajstromszámú szabadalom • Készülék textilipari fonalak vastagságingadozásának érzékelésére és a megtalált hibás szakaszok eltávolítására

7 tagok közötti osztáspontban (5a) uralkodó feszültséggel megegyezik, a csúszka másik szélső állásában pedig a csúszkán lévő osztáspont (7a) feszültsége az előbbi feszültségnek annyiszorosa, ahányszorosa a belső osztótagok ohmi- s kus ellenállása a külső osztótagok ohmikus ellenállásának. A készülék egy másik lehetséges kiviteli alakjánál az erősítőből származó pillanatnyi alapjel feszültségosztó lánc helyett feszültségsok- io szorozóba van vezetve, és az így kapott jel van a komparátor áramkör segítségével az integrátor áramkör kimenetébe kapcsolt potenciométer csúszkáján jelentkező jellel összehasonlítva, lfl A találmányunk szerinti készülék az irodalomból és a gyakorlatból ismert hasonló célú szerkezetekkel összehasonlítva azoknál sok tekintetben előnyösebb. Äz ismert szerkezeteknél ugyanis az átlagot mutató „referencia érté- 20 ket" hasonlítják össze az észlelt pillanatértékkel és az a különbség, amely a készüléket működteti fix nagyságú és arányos a vizsgálandó fonal elméleti finomsági számával. Ezzel szemben az általunk javasolt készülék referencia- 25 értéke a „szinguláris pont", vagyis hibahely környezetében lévő tényleges fonalfinomsági számnak megfelelő, és a pillanatérték összehasonlítása ezzel a környezetnek megfelelő referenciaértékkel történik. * 30 A megoldás elsősorban azért kedvező ,mert az emberi szem is a megvastagodást a környezethez viszonyítva érzékeli, és amennyiben az túlságosan nagy, akkor ahhoz viszonyítva ítéli 35 esztétikai szempontból a hibát. További előnye a berendezésnek, hogy színváltozásokra (mint a fotóelektronikus készülékek), valamint a fonalösszetétel változására (mint a kapacitív rendszerű készülékek) nem érzékeny, s ebből 40 kifolyóan az ilyen természetű ingadozások a szerkezet működését nem befolyásolják. Ezen túlmenően nagy előny az is, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló referenciaértékek esetenkénti változtatása nem szükséges, mert a 45 készülék a pillanatnyi jelet mindig automatikusan a fonal saját környezetéhez viszonyítja. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a találmány szerinti készülék vázla- 5o tos kapcsolási elrendezését mutatjuk be. Az 1. ábrán látható 1 fonalat az önmagában ismert, és belsejében ugyancsak ismert kialakítású elektromágneses vágószervvel rendelkező 55 — 2 mérőfejen vezetjük keresztül. A 2 mérőfejből kijövő jelet a 3 erősítő segítségével fölerősítjük. A 3 erősítőből származó kimenő jelet egyrészt a 4 és 5 feszültségosztó tagokból álló feszültségosztó láncra, másrészt a 6 integ- 60 rátör áramkörbe vezetjük. A 6 integrátor áramkör kimenetéhez a 7 és 8 feszültségosztó tagokból álló feszültségosztó lánc csatlakozik. Ez utóbbiak közül a 7 feszültségosztó tag potenciométer kiképzésű, és csúszkájának egyik szél- tíő 8 ső állásában akkora ohmikus ellenállású, mint a 8 feszültségosztó tag ellenállásának valamilyen meghatározott, célszerűen egész számú többszöröse. Ha pl. azt akarjuk, hogy a vágószerv a fonalban a környezetéhez viszonyított háromszáz százalékos hibanagyságot elérő vagy meghaladó hibák esetében lépjen működésbe, akkor a 7 feszültségosztó tag csúszkájának ezen szélső állásában az ohmikus ellenállás négyszerese kell, hogy legyen a 8 feszültségosztó tag ohmikus ellenállásának. A 3 erősítő, valamint a 6 integrátor áramkör közé iktatott 5 és 6 feszültségosztó tagokból álló osztólánc olymódon van kialakítva, hogy a 4 belső osztótag ohmikus ellenállása ugyanakkor, mint az integrátor áramkör és a komparátor áramkör között levő feszültségosztó lánc 7 belső osztótagjának ellenállása. Ugyanígy azonos az 5 külső osztótag ohmikus ellenállása a 8 külső osztótagéval. A 3 erősítő és a 6 integrátor úgy van beállítva, hogy — ha állandó amplitúdójú jel érkezik a 2 mérőfejtől, — akkor a kimenő feszültségük értéke egymással megegyezik. Ebben az esetben az 5a és a 8a osztáspontokon ugyancsak egymással azonos nagyságú feszültségek ébrednek. A potencíóméterként kialakított 7 feszültségosztó tag egyik szélső állásában, pl. az ábra szerint annak alsó szélső helyzetében ugyanazt a feszültséget kapjuk, mint a 8a osztáspontban, másik, pl. felső szélső állásában pedig ennek, pl. háromszorosát, amennyiben valóban a fonalban a háromszoros vagy annál nagyobb megvastagodásokat kívánjuk eltávolítandó hibahelynek tekinteni. A 6 integrátor áramkör — beállítástól függően — a fonal nagyobb hosszúságú részének, célszerűen több méteres szakaszának átlagos keresztmetszetét vagy tömegét méri. Ez azt jelenti, hogy a 8a osztáspont feszültsége a fonal néhány méternyi körzetében levő átlagos keresztmetszetnek vagy átlagos tömegnek felel meg. Ilymódon a potencíóméterként kialakított 7 feszültségosztó tag alsó szélső állásában levett feszültség az átlagos fonalkeresztmetszetnek vagy átlagos fonaltömegnek, míg a felső szélső állásban levett feszültség az előbbi meghatározott nagyságú többszörösének felel meg. Az 5a osztáspontban lévő feszültség ezzel szemben a fonal pillanatnyi keresztmetszetével vagy tömegével, arányos, amelyet a 9 komparátor áramkörbe vezetünk be, és ugyanide vezetjük a 7a pontban lévő feszültséget is. E kettőt a 9 komparátor áramkör összehasonlítja, és amennyiben úgy találja, hogy az 5a ponton lévő feszültség nagyobb, mint a 7a ponton lévő, akkor a 9 komparátor kimenetén jel jelenik meg, ellenkező esetben azonban nem. Amennyiben a potenciométerként kialakított 7 feszültségosztó csúszkáját felső szélső állásába toltuk, akkor, ha a fonal alakjának vagy tömegének pillanatértéke nagyobb, mint az előre meghatározott (pl. 300°Vos) határérték, 4