162138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-(piperazino-karboniloxi- és -tiokarboniloxi)-2-(2-piridil)- izoindolin-1-onok előállítására

162138 11 12 letet 27° körül tartva hozzáadjuk 7,15 g 3-hid­roxi-2-(4-klór-2-piridil)-l-izoindolinonnak 55 ml vízmentes dimetilformamiddal készült szuszpen­zióját. A gázfejlődés befejeztével a hőmérsékle­tet 30° körül tartva hozzáadjuk 4,9 g lnklórkar­bonil-4-metil-piperazinnak 10 ml vízmentes di­metilformamiddal készült oldatát. Ezután még 1 óra hosszat keverjük, majd a reakciókeveréket 600 ml jeges vízbe öntjük. A kivált kristályokat szűrőre visszük, és 600 ml vízzel mossuk. Szárí­tás után 10,3 g terméket kapunk. Olvadáspontja 190—192°. Előbb 200 ml acetonitrilből, majd 450 ml acetonból átkristályosítva 6,3 g 3-(4-metil­-piperazino)-karboniloxi]-2-(4-klór-2-piridil)­-l-izoindolinan,t kapunk. Olvadáspontja 193°. A 3-hidroxi-2-(4-klór-2-piridil)-l-izoindolinonhoz a következőképpen juthatunk: 8 g 2-ftálimido­-4-klór-piridinnek Í60 ml metanollal készült szuszpenziójához keverés közben, a hőmérsékle­tet 7° körül tartva lassan hozzáadjuk 1,2 g ká­liumbórhidridnek 12 ml vízzel és 1,5 ml n nát­riumhidroxid oldattal készült oldatát. 20°-on való 20 órai állás után a terméket szűrőre visz­szük, és 20 ml metanollal mossuk. Szárítás után 7,15 g 3-hidroxi-2-(4-klór-2-píridil)-l-izoindoli­nont kapunk. Olvadáspontja 196—197. A 2-ftálimído-4-klór-piridinhez úgy jutha­tunk, hogy 3,7 g ftálsavanhidrid, 3,2 g 2-amino-4-klór-piridin és 35 ml ecetsav keverékét vissza­folyatás közben 90 percig forraljuk. Lehűlés után a reakciókeveréket 150 g jégre öntjük. A kivált kristályos terméket szűrőre visszük, és 60 ml vízzel mossuk. Szárítás után 4,2 g 2-ftálimi­do-4^klór-piridint kapunk. Olvadáspontja 157— 158°. A 2-amino-4^klór-piridin R. Graf [Ber. 64 B, 22 (1931)] módszere szerint állítható elő. 10. példa 9,8 g vegyes fenil-[l-oxo-5-nitro-2-(5^klór-2--piridil)-3-izoindolinil]-karbonátnak 60 ml ace-­tonitrillel készült szuszpenziójához hozzáadunk 4,6 g 1-metilpiperazint. 20° körül való 18 órai állás után a kivált terméket szűréssel elválaszt­juk. Így 12,8 g terméket kapunk. Olvadáspontja 180—182°. 140 ml acetonitrilből való átkristá­lyosítás és szárítás után 6,15 g 2-(5-klór-2-piri­dil)-3-(4-metil-piperazmo)-karboniloxi]-5--nitro-1-izoimdolinont kapunk. Olvadáspontja 187—188°. A vegyes fenil-[l-oxo-5^nitro-2-(5-klór-2-piri­dil)-3-izoindolinil]-karbonát előállítására 9,5 g 2-(5j klór-2-piridil)-3-hidroxi-5-nitro-l-izoindo­linonnak 190 ml vízmentes piridinnel készült szuszpenziójához a hőmérsékletet 5° körül tart­va hozzáadunk 7,5 g fenil-klórforiniátot. Ezután a reakciókeveréket 16 óra hosszat 20° körül tart­juk, majd 1350 ml jeges vízbe öntjük. A kristá­lyos terméket szűrőre visszük, és 100 ml vízzel mossuk. Így 13,7 g terméket kapunk. Olvadás­pontja 185°. 185 ml acetonitrilből átkristályosít­va 10,4 g vegyes fenil-[l-oxo-5-nitro-2-(5-klór­-2-piridil)-3-izoindolinil] ^karbonátot kapunk. Olvadáspontja 194°. A 2-(5-klór-2-piridil)-3-hidroxi-5-nitro-l­izoindolinonhoz úgy juthatunk, hogy 33,5 g N­-(5-klór-2-piridil)-4-nitro-ftálimidnek 335 ml dioxánnal készült szuszpenziójához a hőmérsék­letet 15° körül tartva hozzáadunk 4,6 g kálium­bórhidridet. A reakciókeveréket 5 óra hosszat 22°-on tartjuk, majd. 10°-ra hűtjük. Ezután egy­szerre hozzáadunk 116 ml vizet, a kikristályoso­dó terméket szűrőre visszük, és 2:1 térfogatará­nyú 30 ml víz-dioxán eleggyel mossuk. A szüre­déket azonnal 580 ml vízbe öntjük, és a kicsa­pódott terméket szűrőre visszük, és 60 ml vízzel mossuk. Szárítás után 7 g 2-(5-klór-2-piridil)-3--hidroxi-5-nitro-l-izoindoilinont kapunk. Olva­dáspontja 244—246°. Az N-(54dór-2-piridil)-4-nitro-ftálimid (op. 180°) előállítható 4-nitroftálsavanhidrid és 2--amino-5-klór-piridin keverékének difeniléter­ben nitrogénatmoszférában 190°-on 25 percig való melegítésével. 11. példa A 10. példa szerint eljárva, de 6,2 g vegyes f enil- [ 1 -oxo-5-klór-2-(5-klór-2-piridil)-3-izom­dolinil]-karbonátból és 5 g 1-metilpiperazmból kiindulva 4,35 g 2-(5-klór-2-piridil)-3-[(4-metil­-piperazino)4carboniloxi]-5-klór-l-izoindoli­nont kapunk. Olvadáspontja 154°. A vegyes fe­nil-[l-oxo-5-klór-2-(5-klór-2-piridil)-3-izoin­dolinil]-karbonát (op. 128°) előállítására 2-(5-klór-2-piridil)-3-hidroxi-5-klór-l-izoindoli­nont 5° körüli hőmérsékleten fenil-klórformiát­tal reagáltatunk. A 2-(5-klór-2-piridil)-3-hidroxi-5-klór-l­-izoindolinonhoz úgy juthatunk, hogy 40,5 g N­-(5-Mór-2-piridil)-4-klór-ftálimidnek 600 ml me­tanollal készült szuszpenziójához a hőmérsékle­tet 10° körül tartva hozzáadunk 5,8 g kálium­bórhidridet. Ezután a reakciókeveréket 1 óra hosszat 20°-on tartjuk, majd a kivált terméket szűrőre visszük, és 100 ml •metanollal mossuk. Szárítás után 32,6 g terméket kapunk. Olvadás­pontja 185—190°. Ezt a terméket feloldjuk 250 ml forrásban levő dimetilformamidban. A lehű­léskor kikristályosodó terméket szűrőre visszük, és 20 ml dimetilfoirmamiddal mossuk. A szüre­déket csökkentett nyomáson bepároljuk, és a száraz maradékhoz 25°-on 700 ml aoetont adunk. Az oldhatatlan terméket szűréssel elválasztjuk, és a szüredéfcbez 50 ml 3 n éteres hidrogénklorid oldatot, majd 100 ml étert adunk. A lassan ki­kristályosodó terméket szűrőre visszük, és 20 ml acetonnal mossuk. Szárítás után 10,7 g bomlás közben 180°-on olvadó terméket kapunk. Ehhez a termékhez 100 ml telített vizes nátriumhidro­génkarboinát oldatot és 200 ml kloroformot adunk. A vizes réteget dekantáljuk, és 2 ízben 100 ml kloroformmal extraháljuk. A szerves ki­vonatokat egyesítjük, 3 ízben 100 ml vízzel mos-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom