162132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kívánt felületi karakterisztikájú üveg előállítására
162132 15 16 szalag kezelése kisebb mértékű, mivel az üveg felületében az ólom koncentráció kisebb. A 9. példa olyan eljárást szemléltet, melynél azonos körülmények között dolgozunk, mégis a kapott termék eltérő tulajdonságú, mivel rögzítőszerként rezet, olvasztott fémtömegként pedig réz/ón-ötvözetet használunk. Amint az a táblázatban felsorolt példák részletes elemzéséből megállapítható, az alkalmazott ötvözet-tömeg hőmérsékletének beállítása, valamint az áramfeszültség mértékének beállítása meghatározza az előállított üveg optikai tulajdonságát, melyet a táblázatban az alábbi meghatározásokkal fejezünk ki: Áteresztő képesség a látható spektrumban, Szoláris hővisszaverő képesség, Szoláris hőelnyelő képesség, Szoláris hőt közvetlen áteresztő képesség, Színárnyalat, . .. . Visszaverődési szín. A fentiekből megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárással az üveg felületi karakterisztikájának hatékonyabb szabályozását biztosítjuk, elsősorban úsztatott üveg előállítása során. Találmányunk szerint új, szoláris hőt viszszeverő üveget állítunk elő, melynél a fényáteresztőképesség az áteresztőfényben, ill. a viszszavert fényben mutatkozó színezés egymástól függetlenül szabályozható a megrendelők igényeinek megfelelően. Szabadalmi igénypontok: 10 15 20 25 30 35 felületébe hatoltatjuk be, elektromos áramot vezetünk az olvasztott anyagtömegen ós az üvegen át, amivel az üvegszalag felső felületének elektrolitikus úton úton történő megváltoztatását hozzuk létre, azzal jellemezve, hogy az üvegszalag hőmérsékletét annak az olvasztott ötvözet alatt 0,93—6,1 m/min sebességgel való áthaladása közben 600—790 C° közötti hőmérsékletre beállítva szabályozzuk az olvasztott ötvözetből az egyes komponenseknek az üvegszalag felületébe behatoló mennyiség részarányát, mely olvasztott ötvözet 2,2—3% rézből és 97—97,8% ólomból, vagy 62% rézből és 38'% ónból álló ötvözet, vagy 30—55'% ezüstből és 45—70% ólomból álló ötvözet, mely ötvözet hőmérsékletét 590—780 C° közötti hőfokra állítjuk be, az olvasztott ötvözet és az olvasztott fémfürdő között 3,5 és 95 volt közötti feszültséget létesítünk az üvegszalag vastagságának, az üveg hőmérsékletének, az ötvözet összetételének és az olvasztott tömeg alatt áthaladó üveg kezelési idejének függvényében, ilyen módon az ötvözet és az üveg közötti érintkezési felületen 157—469 coulomb/m2 áramsűrűséget létesítve az ötvözet egyes alkotóinak ionos behatolását biztosítjuk az érintkezési felületen át és ennek során kialakítjuk az üveg előre meghatározott fény- és hőáteresztő tulajdonságait, mire azután az üveget a fémfürdőn való áthaladása során 2—10% hidrogént tartalmazó redukáló atmoszféra hatásának tesszük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözettömegnek az üvegszalag haladási pályájára eső hosszát beállítva, az üvegszalag felületének kezelési idejét szabályozzuk. 1. Eljárás előre meghatározott fény- és hőáteresztő tulajdonságú úsztatott üveg előállítására, melynek során az úsztatott üveget szalagalakban vezetjük végig egy olvasztott fémfürdőn, az előrehaladó üvegszalag felső felületét legalább két komponensből álló ötvözet olvasztott tömegével érintkeztetjük, mely komponenseket az üveg 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatos! tási módja, azzal jellemezve, hogy az üveg hőmérsékletét közvetlenül az olvasztott 40 fémötvözet-tömeg alatti áthaladása előtt az olvasztott fémötvözet hőmérsékletétől függetlenül beállítva szabályozzuk a kezelt üvegfelület viszszavert fényben mutatkozó színét, 1 rajz, 2 ábra. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 74.6377/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.; Bolgár Imre vezérigazgató