162132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kívánt felületi karakterisztikájú üveg előállítására
162132 11 12 példaképpen a tartószerv ruténiumból készíthető. Az ötvözet összetételét a két alkotóelem folyamatos beadagolásával tartjuk fenn. így példaképpen rézhuzal és ólomhuzal adagolható folyamatosan a 21 olvasztott fémötvözet-tömegbe, hogy ily módon az adott hőmérsékleten az ötvözet stabil fázisát fenntartsuk. A találmány egy kiviteli változata szerint réz/ón ötvözetet használunk, a tartószervet pedig rézből készítjük. Mindkét fém vagyis réz és ón behatol az üveg felületébe és ily módon hozzuk létre a kívánt fényáteresztő tényezőt és a színezést. Az üveg hővisszaverő tulajdonsága hasonló a réz/ólomötvözet alkalmazásával kezelt üvegével. Az üvegfelületben a réz és ónkoncentráció aránya 5:1. Ennek a koncentrációnak a jelenléte az üveg felületében lehetővé teszi a réz által előhívott pirosas szín kialakítását és egyben biztosítja az üveg kellő szívósságát. Ugyancsak bevezethető az üveg felületébe azonos módon ezüst és ólom is éspedig nagyjából ugyanabban a koncentrációban, mint réz és ólom esetében, ezüst/ólom ötvözetből, mely ezüstből vagy ruténiumból készült tartószervhez kapcsolódik. Az ezüst és ólom koncentráció aránya rendszerint 1:1, az előállított üveg sárgás-szürke színezésű. Minden esetben a fényáteresztő képességet nagymértékben az átvezetett áram határozza meg, ami meghatározza az ötvözetből a fémanyagoknak az üveg-felületbe behatoló teljes mennyiségét. Az üveg színezését nagymértékben az anódrendszer hőmérséklete és az anód alatt áthaladó üveg hőmérséklete határozza meg. A találmány szerinti elektrolitikus eljárással kezelt üveg, amikor áthaladt a 21 olvasztott fémötvözet-tömeg alatt, nem igényel további kezelést, azonban olyan fémek esetében, melyek az üveget kolloid diszperzió formájában színezik, a kezelt üvegfelület az olvasztott fémfürdő feletti gáztérben hidrogéntartalmú redukáló atmoszféra hatásának van kitéve és a hidrogén hatására az üveg felső rétegében levő részt kolloid alakra redukálja és így kialakítja a két kolloid fém kívánt részarányát az üveg felületén, így pl. az ott levő rézből és ólomból. Ennek a redukáló eljárásnak a hatékonysága az üveg hőmérsékletétől és attól az időtől függ, ameddig az üveg a hidrogéntartalmú redukáló atmoszféra hatásának van kitéve, így tehát ezeknek a tényezőknek a beállításával az előállított üveg végleges fényáteresztő és színezési karakterisztikája még tovább szabályozható. Amennyiben sötétebb színezésű üveget kívánunk előállítani, úgy a fürdő felett levő atmoszféra hidrogéntartalmát növeljük vagy az üvegnek a gáztérben való tartási idejét meghosszabbítjuk, adott esetben az anód hőmérsékletét növeljük. Ugyancsak lehetséges ezeknek az említett tényezőknek egymáshoz viszonyított változtatása is, hogy ily módon a fémek kolloid diszperzióját a kívánt mértékben kialakítsuk, miután ezeket a fémeket a kívánt arányban már bejuttattuk az üveg felületi rétegébe. Az üvegnek visszavert fényben jelentkező színének további szabályozása lehetséges az üveg hőmérsékletének megfelelő beállításával közvetlenül mielőtt az üveg áthaladna a 21 ol-5 vasztott fémötvözet-tömeg alatt. Az 1. ábra szerinti 31 hősugárzó alkalmazható közvetlenül az üveg felülete fölött a 21 olvasztott fémtömeg alatt történő áthaladás előtt, az üveg 22 felső felülete hőmérsékletének növelésére. Ezzel az 10 intézkedéssel az üveg hőmérsékletét annak kezelése előtt 5 C°-kal növeljük és ez oly módon változtatja az üveg felületi karakterisztikáját, hogy a réz és ólom végleges koncentrációja az üveg felületén a visszavert fényben a kívánt 15 színezést biztosítja. Magától értetődően a találmányunk szerinti eljárás alkalmazása során a fentiekben ismertetett összes tényező, melyek befolyásolják az üveg színezését és fényáteresztő karakteriszti-20 kaját, egymáshoz viszonyítva változtathatók, hogy az üveg kívánt karakterisztikáját biztosítsuk, mind a kismérvű fényáteresztőképesség, mindpedig a visszaverődő fényben mutatkozó színezés vonatkozásában. 25 A következő táblázatban a találmány szerinti eljárás kilenc különböző kiviteli változatát tüntetjük fel és megállapítható, hogy az üveg és az ötvözet hőmérséklete között minden esetben 10 C° különbség van. A fémötvözet és az üveg 30 hőmérséklete szabályozzák az ötvözetet alkotó elemek ionjainak az üvegfelületbe való behatolását. Az adott hőmérsékleti érték mellett az ötvözet összetétele mindenkor egyensúlyban marad. Így példaképpen, amennyiben a rögzítő-35 szerv rézből van, és réz/ólomötvözetből álló fémtömeget használunk, amennyiben az ötvözet hőmérséklete emelkedik, úgy nagyobb mennyiségű réz jut a rögzítőszervből a fémötvözettömegbe, hogy ily módon a kívánt egyensúly az 40 ötvözetet alkotó elemek között fennmaradjon, A csatolt táblázaton az 1. és 2. hasáb azt szemlélteti, hogy azonos kezelést alkalmazhatunk úsztatott üvegszalag előállítása során különböző körülményék között is. Az 1. példa sze-45 rint a fémötvözet hőmérséklete 720 C°, úgy, hogy a fémtömeg 2,2% rezet és 97,8 ólmot tartalmaz. 3,5 volt feszültségű áramot használunk és olyan olvasztott fémtömeg esetén, melynek alapfelülete 120X5 om az áramerősség 9,4 am-50 per. A legfontosabb elektromos tényező a töltéssűrűség értéke, mely ebben az esetben 310 coulomb/m2 . Azonos töltéssűrűséget érünk el a 2. példa esetében is egy nagyobb olvasztott fémtömeg és 95 amper erősségű áram alkalma-55 zása esetén is, amikor az áramfeszültség 10 volt. Mivel a fémötvözet hőmérséklete magasabb, 760 C°-nál az olvasztott fémtömeg 2,8 rezet és 97,2% ólmot tartalmaz. Ennek ellenére a kész üvegben azonos értékeket kapunk. Az említett 60 példák összehasonlításából kitűnik, hogy a fémötvözet hőmérsékletének változtatása esetén a feszültséget is változtatni kell, hogy ily módon a töltéssűrűség segítségével az üveg felületében a réz és az ólom kívánt koncentrációját biztosí-65 tani tudjuk. 6
