162130. lajstromszámú szabadalom • Memória nélküli szimmetrikusan vezetőképes áramkapcsoló félvezető eszköz

162130 5 6 dául egy, a találmány szerinti eszköznek szoba­hőmérsékleten kb. 300 000 ohmos záró ellenállá­sa van, a folyékony nitrogén hőmérsékletén pe­dig lényegében 500 000 ohmos záró ellenállás­sal rendelkezik. Ily módon a záró ellenállási ér­tékek és az alkalmazott feszültség küszöbérté­kek az eszközök hőmérsékletének érésére hasz­nálhatók fel (minél nagyobb az eszközök hőmér­séklete, annál kisebbek a küszöbértékek), és ezek az értékek előre meghatározhatók, ill. megvá­laszthatok az eszközök hőmérsékletének szabá­lyozásával. Minthogy az eszközök külső hő ha­tására is átkapcsolhatok, különösen előnyös az eszköznek mérőátalakítóként való alkalmazása. Mindazonáltal a szokásos áramkapcsoló alkal­mazásokban a környezetben található szokásos hőmérsékleti változások alapjában véve semmi hatással sincsenek a találmány szerinti szilárd halmazállapotú félvezető eszközök — amelyek különösen előnyösen alkalmazhatók ilyen szoká­sos hőmérsékleti körülmények között — fentebb leírt működésére. Mivel a nagy energiájú, váltakozó áramú ter­helőáramkörök „kapcsolása" nagy jelentőséggel bír, és egyrétegű szilárd halmazállapotú félveze­tő észközökkel — szemben a többrétegű, p—n átmenetekkel rendelkező diódákkal — minded­dig nem sikérült megoldani, a további vizsgáló­dás főleg az ilyen váltakozó áramú működésre irányul, noha magától értetődik, hogy a meg­felelő eszközök általában alkalmazhatók nagy energiájú egyenárammal terhelt áramkörökhöz és kis energiájú váltakozó árammal és egyen­árammal terhelt áramkörökhöz is. Az eddig ismert szilárd halmazállapotú félve­zető anyagú áramkapcsoló eszközök általában egyenáramú villamos áramkörök kapcsolására, ill. váltakozóáram egyenirányítására szolgáló tí­pusok voltak. Ezek az eszközök alapvetőé^ egyenáramú villamos áramköri és egyenirányító alkatrészek. A félvezető technika erőfeszítései mindeddig túlnyomórészt és alapvetően arra irá­nyultak, hogy alapjában véve tiszta félvezető anyagokat (néhány esetben bemért kismennyi­ségű szennyezőkkel) hozzanak létre ilyen egyen­áramú villamos áramköri és egyenirányító al­katrészek számára. Nagy erőfeszítéseket tettek abban az irányban is, hogy a minimumra csök­kentsék, ill. kiküszöböljék a félvezető anyagok strukturális változásait, továbbá a rekombiná­ciós centrumokat, ill. hibahelyeket, különös te­kintettel a félvezető eszközök felületein, ill. bel­ső felületein jelentkező ilyen tökéletlenségekre vagy rekombinációs centrumokra, ill. hibahe­lyekre, minthogy ezek eddig káros hatást gya­koroltak ezekre a félvezető eszközökre. Mindazonáltal e találmánnyal kapcsolatban kitűnt, hogy azok a szilárd halmazállapotú fél­vezető eszközök, amelyek működés közben szer­kezetileg megváltozhatnak, amelvek nagvmér­tékben szennyezették és amelyekben — különö sen nagy ellenállású, ill. záró állapotukban — teljes terjedelmükben, felületeiken, ill. belső fe­lületeiken a töltéshordozók mozgását akadályo­zó nagyszámú hibahely vagy rekombinációs centrum, ill. csapda van (amelyeket a követke­zőkben összefoglalóan áramhordozókat fékező szórócentrumoknak nevezünk), a fentebb leírt 5 villamos jellemzőkkel rendelkeznek, és képesek nagy energiájú terhelt villamos áramkörök — beleértve a váltakozóáramú terhelt áramköröket is — kapcsolódására a terhelt és terheletlen ál­lapot között a fentebb leírt módokon. Ügy vél-10 jük, hogy a találmány szerinti szilárd halmaz­állapotú félvezető anyagoknak ezek a szerkezeti változásai és szennyeződései, ill. hibahelyei vagy rekombinációs centrumai vagy tökéletlenségei; valamint áramhordozói az előbb említett villa-15 mos terekkel befolyásolhatók abból a célból, hogy a fentebb leírt villamos jellemzők és mű­ködési módok — amelyeket az eddig ismert, egyenáramú villamos áramköri és egyenirányító alkatrészekhez használt szilárd halmazállapotú 20 félvezető eszközökkel nem sikerült elérni — lét­rejöjjenek. Ahol kristályos félvezető anyagokat használunk fel a memória nélküli eszközben, te­kintettel kell lennünk a tisztaságra, hogy nagy ellenállást érhessünk el a záró állapotban. Eb-25 ben az esetben, éppúgy mint az amorf anyago­kat felhasználó eszközök esetében, meg kell aka­dályoznunk potenciálfal és p—n átmenetek kép­ződését. Ezek a felismerések és megfontolások ugyancsak fontos területét és tárgyát képezik a 30 találmánynak. Azáltal, hogy megfelelő szilárd halmazállapotú félvezető anyagokat használunk fel, beállíthatók az áramkapcsoló eszköz kívánt villamos jellem-35 zői: az eszköz áramzáró és áramvezető képessé­ge, az elektromos tér azon küszöbértéke, amely­nél az eszköz alapjában véve pillanatszerűen változik záró állapotából vezető állapotába, va­lamint a villamos tér azon értéke, amelynél a 40 mechanizmus típusú eszköz alapjában véve pil­lanatszerűen változik vezető állapotából záró ál­lapotába. Például a szilárd halmazállapotú félvezető anyag lehet bármely fém, félfém, intermetalli-45 kus vegyület, vagy félvezető telluridja, szelenid­je, szulfidja, vagy oxidja, továbbá ezek szilárd oldatai vagy keverékei. Különösen jó eredmény érhető el tellur, vagy szelén felhasználásával. Ezek a szilárd halmazállapotú félvezető anyagok 50 megfelelően vannak kiválasztva és megfelelően kezelhetők az áramhordozókat fékező szóró centrumok kialakítása céljából; néhány sajátos példát részletezünk a későbbiekben. A találmány szerinti áramkapcsoló eszközök szilárd halmaz-55 állapotú félvezető anyagai megfelelően vannak kiválasztva és megfelelően kezelhetők az áram­hordozókat fékező szóró centrumok kialakítása céljából; néhány sajátos példát részletezünk a későbbiekben. A találmány szerinti áramkap-60 csoló eszközök szilárd halmazállapotú félvezető anyagai nem egyenirányító jellegűek, lehetnek p-, ül. n-típusúak. A szilárd halmazállapotú félvezető anyagok ú<jv választhatók meg, hogy olyan intramoleku-65 láris sáv-struktúrát érjünk el, amelyben — nem-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom