162126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők takarmányozására szolgáló tápok karbamid és zsíradéktartalmának beállítására alkalmas készítmény előállítására

162126 5 6 dékfinomításnál melléktermékként keletkező olcsó szappancsapadékzsírt adduktálunk. Az addukt előállítása a találmány értelmében a következőképpen történik: a karbamidból 90 C° hőmérsékletű tömény vizes oldatot készí- 5 tünk s ebbe az oldatba adagoljuk állandó keverés közben az olvadáspontja fölé melegített zsiradékot. A keverékből keverés és lehűlés közben alakul ki az addíciós vegyület, amit a keverék konzisztenciájának megváltozása, bevastagodása, majd a massza megdermedése jelez. Ezzel a zsírsav-karbamid-addukt előállítása lényegében megtörtént, célszerű azonban az így kialakított addukthoz mindjárt a keverőkészülékben hozzáadagolni és az addukttal egyneműsíteni a kérődzők tápjaiban adalékanyagként felhasználásra kerülő szervetlen sók, mint pl. kalciumfoszfát, takarmánymész, ill. extrakciós növényolajipari dara bizonyos mennyiségét, a szervetlen sókat az addukt szilárd konzisztenciájának és őrölhetőségének további javítására, a növényolajipari extrakciós darát pedig a tömény karbamidoldattal bevitt víz felszívására és megkötésére. Az ily módon előállított termék, mely a tápoknak már bizonyos mértékű elŐkeveréke, szárítás nélkül őrölhető és a mindenkori tápreceptura előírása szerint tápok előállításához felhasználható. Példa az eljárás kivitelezésére: Duplikátorban 65 liter 90 C° hőmérsékletű vízben 335 kg karbamid adagolásával tömény, forró karbamidoldatot készítünk, melyet ezt követően igen intenzív keverést és gyúrást lehetővé tevő, billentő szerkezettel felszerelt Werner-Pfleiderer vagy egyéb rendszerű gyúrógépbe vagy ugyancsak fenti ürítőszerkezettel ellátott, a betonkeverőgépekhez hasonló rendszerű keverőgépbe visszük át és részletekben hozzáadagolunk, állandó intenzív keverés közben 335 kg olvadáspontja fölé melegített zsiradékot és a keverést folytatva megvárjuk, míg a keverék önmagától 50—55 C°-ra lehűl, miközben az bevastagszik, majd megdermed. Az így kialakított zsírsav-karbamid-adduktot a készülékből a billentőszerkezet segítségével kiürítjük, megszárítjuk és őröljük. Célszerű azonban ehelyett a kialakult addukthoz a készülékben — az intenzív keverést folytatva — 65 kg, majd 200 kg takarmánymeszet s végül 670 kg extrakciós repcedarát adagolva a zsírsavkarbamid addukt előkeverékét előállítani, amely szárítás nélkül közvetlenül őrölhető. A zsírsavkarbamid addukt, ill. annak előkeveréke, állaga és egyéb tulajdonságai miatt tápok karbamid- és zsírsavtartalmának beállítására sokkal alkalmasabb, mint alkotórészei — a karbamid és zsiradék — önmagukban. A karbamid higroszkópos, poralakban nem tárolható, mert szilárd, nehezen aprítható és őrölhető tömbökbe áll össze. Őrlésekor kenődik, melegszik és az őrlőberendezést erősen igénybe veszi. A karbamid őrlemény tapad, pneumatikus szállítás esetén a csővezeték falához ragad, onnan nehezen távolítható el, szállítása körülményes, A prill, azaz cseppformájú karbamid ebben az alakjában a célra nem alkalmazható, mert sima felülete és nagy fajsúlya miatt a tápok többi alkotórészétől elkülönül, abból kiülepszik. Ezzel szemben a zsírsavkarbamid-addukt, ül. az azzal készített előkeverék nem nedvszívó, legyártása után poralakban csomósodás veszélye nélkül korlátlan ideig tárolható, őrlése könnyű s tápokba való bedolgozása nehézséget nem okoz. A karbamidnak önmagában a takarmány ízletességét rontó hatása van, ezzel szemben a találmány szerinti zsírsavkarbamid addukt egyik nagy előnye az, hogy a vele készített tápnak kifejezetten kellemes ízt ad, s az ilyen táp ízromlás nélkül tárolható. Kísérleti etetéseinknél ismételten tapasztaltuk, hogy az állatok az addukttal készített tápkeverékből előszeretettel válogatták ki az adduktot tartalmazó granulátumot. Az adduktnak ez az előnyös tulajdonsága azért is hangsúlyozandó, mert eddig a kérődzők tápjainak ízesítő anyagokkal történő kiegészítése kevés sikerrel járt. Különösen figyelemre méltó az a gazdasági előny, amif a zsírsavkarbamid-adduktnak, ül. az azzal készített előkeveréknek az alkalmazása a jelenleg ismert takarmányzsír készítményekkel szemben a tápok zsiradéktartalmának beállításánál nyújt. Mint ismeretes a takarmányzsírok gyártásának egyik módja a porításos eljárás, melynél a zsiradékot nagyfelületű, szemcsés szerkezetű, szervetlen — rendszerint kovasav alapú — hordozóval együtt a szintetikus mosóporok porításánál alkalmazott porítótornyokhoz hasonló berendezésekben porítják. Egy másik eljárás lényege az, hogy a takarmányzsír hordozójaként valamely szemes takarmányt — rendszerint kukoricát, vagy búzát — alkalmaznak, de mivel ezek darált állapotban is csak kis — 20% körüli — mennyiségben vesznek fel zsiradékot, felületük és zsírfelvevő képességük megnövelése céljából előzetesen megfelelő berendezésben puffasztják őket. Mindkét fenti eljárásnak, mely szemcsézett állagú takarmányzsírt eredményez, közös hátránya, hogy a porító és puffasztó berendezések létesítése nagy beruházást igényel és üzemeltetésük költséges. Végül ismeretes a hordozó nélküli takarmányzsír, melyet bekeverés előtt megolvasztanak és folyékony állapotban osztlatják el a zsírozandó takarmánykeverék felületére. Ennek az eljárásnak azonban ugyanaz a hátránya, mint az előző kettőnek: az ilyen takarmányzsírt felhasználó takarmánykeverő üzemnek ugyanis külön erre a célra szolgáló gőzfejlesztő, zsiradékfogó, tároló és eloszlató berendezést kell létesíteni, mely jelentős beruházást igényel s a takarmányzsírok felhasználásának gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásoló komoly üzemeltetési költséggel is jár. A zsírsavkarbamid-addukt, ül. az ezzel készített előkeverék — amint az előzőekben ismertettük — eljárásunk szerint kis beruházást igénylő üzem, egyszerű berendezésben, rövid átfutási idővel, tehát kis befogadóképességű készülékben nagy kapacitással, említésre alig mél-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3