162121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szölő és gyümölcs automatikus préselésére

162121 5 6 A 34, 38, 40, 42 egységek villamos kialakítása nem tárgya a szabadalmi oltalomnak, éppen ezért a részletekre csak annyiban térünk ki, amennyire ezt a berendezés ismertetése szükségessé teszi. Megjegyezzük, hogy az egységek egymással társított bemeneti és kimeneti kapcsai be vannak számozva, úgy, hogy az áramutak könnyen követhetők és ezért nincs szükség a kapcsolások felépítésének és működésmódjának elkülönített leírására. A 3. ábrán iátható 34 első érzékelő egység az 58, 60 motorok üzemi feszültségét (az Xe jelet) T feszültségváltó primer tekercséről kapja, amely S fázisra van kötve. A T transzformátor szekunder tekercsében indukált feszültség E egyenirányítón át 68 idakésleltető tagba j" amely az indítási áramlökést kiszűri. A 68 időkésleltető tagban RÍ relé van, amely a feszültséget zener diódás és tranzisztoros R2, R3 relékből álló 70 mérőrendszerre adja. A bázisosztó kon beállítjuk a préselésnél alkalmazott nyomásoknak megfelelő feszültségeket. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén három pl, p2, p3 nyomásnak három osztó felel meg. Amikor a feszültség eléri a Zener diódák letörési feszültségét, a tranzisztorok nyitnak és a megfelelő R2, R3 relék meghúznak. Az adott esetben az osztók legyenek úgy beállítva, hogy a pl nyomás elérésekor az R3 relé a p2 nyomás elérésekor az R2 relé és a p3 nyomás elérésekor mind az R2 relé, mind az R3 relé meghúz. A rajzból láthatjuk, hogy ekkor sorban a 34 egység 18, 1° 20 kimenetén jelenik meg jel és megy Xe' jelként a 42a alegységbe. A 4. ábra a 30 egység 36 kimenetéhez csatlakoztatott 38 egység példakénti villamos felépítését tünteti föl. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a második 38 érzékelő egység érzékelő szerve a 36 kimenetben (a 66 léggyűjtőben) elhelyezett folyadékszint érzékelő, nevezetesen különböző magasságban elrendezett négy Z, A, V és M elektróda. Ezek az ábrán látható módon jeladó tranzisztoron át rendre három 2, 16, 17 kimenettel vannak összekötve. Az M elektróda a megengedett maximális lészintnek megfelelően van elhelyezve. A V elektróda azt a csökkent lészintet szabja meg, amelynél a préselést újból megindítani kívánjuk. Az A elektróda a megengedett minimális lészintet szabja meg. A Z elektróda a három M, V, A elektróda ellenelektródája. Láthatjuk, hogy a maximális lészint (Z—M) elérésekor a 2 kimeneten, az újraindításra kijelölt lészint (Z—v) elérésekor a 18 kimeneten, a megengedett legkisebb lészint (Z— A) elérésekor pedig a 17 kimeneten tűnik el a jel. Az 5. ábrán látható 40 kapcsoló egység VI végálláskapcsolója 3 kimeneten alapjelet ad, amely az automatikai kiindulási helyzetbe állítja. R5 relé az alapjel ellenére lehetővé teszi az újraindítást. „Be" nyomógomb az R4 relé öntartása közben 1 kimeneten indító jelet ad. „Ki" nyomógomb 4 kimeneten tiltójelet ad, miközben R6 relé az R4 relé öntartását lebontja. Az automatika által képzett tiltójel 8 bemeneten és erősítőn át jut az R6 relére. A 6. ábra szerinti 42a alegység áramérzékelő diszkriminátor kapcsolás, amelynek 18, 19, 20 bemenete az első 34 érzékelő egység 18, 19, 20 kimenetéhez csatlakozik. 1 bemenetei a 40 kapcsolóegység 1 kimenetével („Be" nyomógomb) vannak összekötve. A 18, 19, 20 bemenetekre érkező jeleket R9 relé adja tovább, amely a prés hátramenetében meghúz és ezzel a 18, 19, 20 bemeneteket leválasztja (jel nem jön át). Erre azért van szükség, hogy a berendezés hátramenetben a maximális p3 nyomás elérésekor is indítható legyen. Az 1 bemenetekre érkező indítójel hatására bistabil statikus Bl, B2, B3 tárolóelemek alaphelyzetbe billennek (bebillennek). pl nyomás elérésekor a 18 bemeneten lép föl jel, amely Bl tárolóelem jelével együtt El ÉS-kapura és innen a kimenetre jut. Ezután monostabil Ml multivibrátorral gerjesztett II időkésleltető ad jelet, amely a Bl tárolóelemet átbillenti, úgy hogy most E2 ÉS-kapu kapna jelet, ha a 30 prés megállítása folytán a 18 bemeneten a jel meg nem szűnt volna. A préselés második fázisában, amikor a préselést hátramenet (lazítás) után újraindítva p2 nyomásig folytatjuk, a pl (<p2) nyomás elérésekor a 18 bemeneten újból kapunk jelet, amely most a Bl tárolóelem jelével együtt az E2 ÉS-kapun továbbjutva VI VAGY-kapu egyik bemenetével összekötött INI inverteren a jelet megszünteti. Minthogy az 1 bemeneten (indítás) érkező jel a B3 tárolóelemet bebillentette, az ehhez csatlakozó IN2 inverteren a jel megszűnik és így a VI VAGY-kapun jel nincs. Ezért IN3 inverter all kimeneten jelet ad. Ugyanekkor V2 VAGY-kapun sincs jel, IN4 inverter tehát jelet ad és így monostabil M2 multivibrátoron és 12 időtagon át a B3 tárolóelem is kap jelet, amely átbillenti. Ekkor a 11 kimeneten a jel megszűnik. A préselés folytatásával elérjük a p2 nyomást, amikor — mint láttuk (3. ábra, R2 relé meghúz) — a 19 bemenet kap jelet. Minthogy a B2 tárolóelem alaphelyzetben van (be van billentve), a jel E3 ÉS-kapun monostabil M4 multivibrátorra halad tovább. Ez a B2 tárolóelemet átbillenti, de a kapcsolás átfutásáig a jelet E5 ÉS-kapun fenntartja. Minthogy az M2 multivibrator az 12 időtagon át a B3 tárolóelemet bebillentette, ugyanekkor a B3 tárolóelem is ad jelet. Az E5 ÉS-kapu tehát átenged és így a 10 kimeneten jel lép föl. Az M4 multivibrator azonban az M3 multivibrátorra is ad jelet, amely az 13 időtagon át a B3 tárolóelemet visiszabillenti, úgy hogy a 10 kimeneten a jel megszűnik. Hátramenet után a préselést újból folytatjuk, amíg nyomás p3 értéket nem vesz föl. A p2 nyomás újbóli eléréséig a folyamat megegyezik az előzővel. Most azonban a B2 tárolóelem átbillentése miatt a 19 bemenetre érkező jel nem érvényesül. A 18 bemeneten érkező jel (pl nyomás) viszont a B3 tárolóelemet a rajzon jobb-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3