162102. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű félvezetős egyenirányítóegység

3 ség egyenirányítóinak szempontjából kedvezőbb feszültségeloszlású nagyfeszültségű félvezetős egyenirányítóegységeik létesítése. A találmány szerinti megoldásnak megfele­lően ezt úgy értük el, ihogy a félvezetős egyen­irányítóegység egyik végpontjára az egység kö­zös fémernyőjénék egyik lemezét, a másik le­mezt pedig az egység másik végpontjára kötöt­tük úgy, hogy a fémből készült ernyőnek az egyenirányító lánchoz képest az egyenirányító lánchoz rögzített végétől a nem rögzített vége felé növekvő távolsága van, a közös ernyők­höz és az egyenirányító csoportokihoz rendelt csoporternyőket a közös ernyőkkel azonos szer­kezeti elrendezésiben alakítottuik ki, s az egy­más mellett levő egyenirányító egységek kü­lönböző oldalain elhelyezett csoporternyők az egyenirányító csoportok összekötési pontjához vannak kötve, az egyenirányító csoportok kö­zös pontja pedig a csaportok másik végéhez kötött ernyőkhöz egy-egy sönt^kondenzátoron keresztül csatlakozik. Célszerűen a lánc csoportokra van tagolva, és ezek mindegyike szimmetrikusan elrendezett, a csoport megfelelő végével összekötött fémes csoporternyő közé van szerelve, továbbá vala­mennyi ernyő sík-ernyőként van kialakítva. A fenti nagyfeszültségű egyenirányítóegység­re jutó tetszőleges változási sebességű feszült­ség esetén egyenletes feszültségeloszlás biztosít­ható az egyes sorbakapcsolt egyenirányítók kö­zött, és ily módon az egység dinamikus üzem­módban is megbízhatóan működik. Azáltal, hogy az egyenirányítóegység szórt kapacitásai rögzítettek és az elrendezés követ­keztében adottak, továbbá, hogy a lánc közös ernyő közé van szerelve, működése függetlenné válik a közelébe eső földelt részek kapacitásai­nak jelenlététől, és mód nyílik arra, hogy az egység méreteit csökkentsük és a nagyfeszült­ségű transzformátorral együtt közös olajfürdő­ben helyezzük el. A fémből készylt közös- és csoporternyők jelenléte jelentősen lecsökkenti a söntkondenzá­torok, különösen a nehezen hozzáférhető kera­mikus nagyfeszültségű impulzuskondenzátorok kapacitását. Ezáltal megnő az egység egyen­irányítási teljesítménye lecsökken a teljesít­ményveszteség, következésképp nő az egység hatásfoka. Amennyiben az egységben lavinaegyenirá­nyítókat alkalmazunk,, .nincs szükség söntkon­denzátorokra, mivel a fémből készült csoport­ernyők kapacitásai elegendőek a teljes egység normál üzemeltetéséihez. Az egyenirányítóegység árnyékolási rendsze­re révén száz kV nagyságrendű nagyfeszültségű berendezésekben arányosan kisebb feszültségű félvezető (szilícium) diódákat is lehet alkalmaz­ni. A találmányt részletesebben példakénti ki­viteli alak alapján ismertetőjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti nagyfeszültségű egyenirányítóegység elvi kapcsolási rajza, a 4 2. ábra a találmány szerinti nagyfeszültségű egyenirányítóegység példakénti kiviteli alakja, a 3. ábra a 2. ábra III—III metszete, a 4. ábra a 2. ábra IV—IV metszete. 6 A nagyfeszültségű félvezetős egyenirányító­egység (1. ábra) sorosan kapcsolt 2 egyenirá­nyítókból álló, szimmetrikusan fekvő két 3 és 4 közös fémernyő közé szerelt 1 egyenirányító-10 láncokat tartalmazza, amikoris az 1 egyenirá­nyítólánc „a" vége a 3 ernyőhöz, „b" vége pedig a 4 ernyőhöz van csatlakoztatva. Az 1 egyenirányítólánc .2 egyenirányítóinak számát az egyenirányítóegység kimenetén szükséges fe-15 szültségtől függően kell megválasztani. Az 1 egyenirányítólánc 5 csoportokra van tagolva, amelyekben levő 2 egyenirányítók számát a tényleges viszonyok határozzák meg. Vala­mennyi 5 csoporttal párhuzamosan egy-egy 8 20 söntkondenzátor van kapcsolva. Az 5 csoportok olyan szimmetrikusan elrendezett két 7 és 8 fémernyő közé vannak szerelve, amelyek az 5 csoportok megfelelő végeire vannak csatla­koztatva. 25 A 2 egyenirányítók közötti induktivitás csök­kentése végett az egyenirányítók sík felület mentén vannak elrendezve. A 6 kondenzátorok konstrukciósan ugyancsak az említett nagy fe­lület mentén vannak elrendezve. 30 A fémből készült 3, 4 közös- és 7, 8 csoport­ernyők között szórt kapacitás alakul ki, amely a 2 egyenirányítókból álló lánc mentén meg­határozott, előre adott és mindkét 3, 4 és 7, 8 ernyőre nézve azonos törvényszerűség szerint 35 változik. Az említett kapacitásokhoz szükséges elosz­lási függvényt a 3, 4 közös fémernyők, az 5 csoportok, valamint a 7, 8 fémes csoportermyők közötti távolságok változtatásával lehet meg-40 határozni. A 2 egyenirányítókból álló 1 lánc „a" vége és a 4 ernyő „c" vége közötti (illetőleg az 1 lánc „b" vége és- a 3 ernyő „d" vége közötti szigetelést az egyenirányítóegységre jutó maxi-45 malis feszültségre kell méretezni. A fémes 3, 4 közös ernyők és 7, 8 csoport­ernyők a 2 egyenirányítók két szembenfekvő hosszanti oldalán vannak elhelyezve. 50 Amikor a nagyfeszültségű félvezetős egyen­irányítóegységre meredek felfutású feszültséget kapcsolunk, az alkalmazott árnyékolási rend­szer következtében a feszültség egyenletesen oszlik meg az 5 egyenirányító csoportokon és a 55 csoportokon belül, mivel a körülmények vala­mennyi 5 csoportban azonosaik, és a 3, 4, vala­mint 7, 8 ernyőkhöz viszonyított kapacitásuk­nak meghatározott értékűnek kell lennie. 60 Normális üzemi viszonyok között a 3, 4 és a 7, 8 ernyők nem befolyásolják a névleges értékeiket, mivel kapacitásaik igen kicsik. A 2., 3. és 4. ábrán a nagyfeszültségű fél­vezetős egyenirányítóegység egy lehetséges ki-65 viteli alakjának felépítése van feltüntetve. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom