162100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lágyított dekarbonizált kazánpóttápvíz előállítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XII. 20. (KU—436) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 162100 Nemzetközi osztályozás: C 02 b 1/40 /' Feltaláló: Kutas György oki. vegyészmérnök, Budapest Eljárás és berendezés lágyított-dekarbonizált kazánpóttápvíz előállítására í A találmány tárgya eljárás pótvíz előkészítésé­re, különösen kazántápvíz céljára, valamint az ennek foganatosítására alkalmas berendezés. A kazánokkal szembeni követelmények állan­dó növekedése maga után vonta a modern ka- 5 zánok táp- és kazánvíz minőségi előírásainak fo­kozatos szigorítását is. E vizek minőségi köve­telményei nemcsak szigorúbbak, hanem diffe­renciáltabbak is, mint a régi előírások voltak. Ennek értelmében fokozódtak a nyersvizek elő- 10 készítésével kapcsolatos technológiai kívánal­mak is. Vízelőkészítő eljárásokként egyfelől a csak inoncserés, különösen Na-ioncserés, másfelől a meszes-ion-cserés eljárások terjedtek el. 15 A Na-ion-cserés eljárások, ill. ioncserélő oszlo­pok alkalmazása régebben egyszerűsége mellett igen előnyösnek mutatkozott. Ezzel azonban csak a víz lágyítása volt elérhető, annak sótartalma 20 és lúgossága megmaradt. Minthogy a fokozott követelményeknek a csak ioncserés lágyításon alapuló eljárások már nem tudtak megfelelni, új eljárások kidolgozása vált szükségessé. Ekkor kerültek bevezetésre a meszes-nátrium- 25 ioncserés eljárások, amelyeknél a nyersvíz rész­leges sótalanítási és karbonátmentesítési művele­teken is keresztülmegy. A karbonátmentesítés következtében tehát a kazánban a lúgosság is csökken. Minthogy legtöbbször a lúgosság szab- 30 ja meg — mint legszigorúbb előírás — a ka­zánvíz lelúgozásának mértékét, az általános gya­korlatban hosszú ideje a meszes technológiát alkalmazzák. A meszes technológia azonban, em­lített előnyei ellenére, azzal a hátránnyal jár, hogy nagy a hely-, beruházási-, víz- és energia­igénye. Az újabban előállított ioncserélő műgyanták szélesebb választéka lehetővé tette újabb, a fo­kozott vízminőségi előírásoknak megfelelő elő­készítési eljárások bevezetését anélkül, hogy a meszes technológia említett hátrányait vállalni kellene, így az ioncserés technológia ismét el­terjedőben van. Gyakorlati tapasztalatok szerint elsősorban a 25 att-ig terjedő nyomástartományban lehet a meszes lágyítás helyett előnyösen olyan ioncseré­lő eljárást alkalmazni, ahol a kation- és anion­cserélő gyanta alkalmazásával mind a lágyítás, mind a karbonáttalanítás hatásosan elvégezhető. Erre vonatkozó egyik legfrissebb irodalmi közlemény szerint (Power Generation Systems, 1967) úgy járnak el, hogy a nyersvizet előbb ka­tioncserélő oszlopon, majd az így lágyított vizet anioncserélő oszlopon vezetik át, és a kationcse­rélő oszlopot konyhasóval, az anioncserélő osz­lopot pedig konyhasóval és alkáliával regenerál­ják. A folyamat során lezajló reakciók az alábbi képletekkel jellemezhetők. 1620100

Next

/
Oldalképek
Tartalom