162096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az androsztán-, kolesztán- és ösztrán-sorba tartozó vicinális- halogén (amino-karboniloxi)-vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XII. 22 (JE—471) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 162096 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 167/34 C 07 c 167/28 Feltalálók: Dr. Ponsold Kurt oki. vegyész, Jena, dr. Grosse Peter oki. vegyész, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Jenapharm, Jena Német Demokratikus Köztársaság Eljárás az and rósz tán-, kolesztán- és ösztrán-sorba tartozó vicinális-halogén (amino-karboniloxi)-vegyületek előállítására A találmány tárgya eljárás az androsztán-, kolesztán- és ösztrán-sorba tartozó I., II. és III. általános képletű, új, az amino-csoporton helyet­tesített vagy helyettesítetlen vicinális halogén­(amino-karboniloxi)-szármiazékok előállítására — e képletben X halogénatomot, R pedig hidrogén­atomot, alkil- vagy aril-csoportot képvisel. A találmány alapját az a feladat képezte, hogy előállítsunk vicinális nitrogénen helyettesített il­letve heilyettesítetlen halogén-aminokarboniloxi­szteroidokat, a könnyen előállítható szteroid­sorbeli halogénhidrin-származékokból. Azt találtuk, hogy a cisz- vagy a transz-szte­roid-halogénhidrinek alkil- illetve aril-helyettesí­tett izocianátokkal, vagy szabad ciánsavval ma­gas hőmérsékleten inert oldószerben bázikus katalizátor alkalmazásával a megfelelő vicinális halogén-aminokarboniloxi-vegyületekké alakít­hatók át. Az izociánsavészter nehéz és kompli­kált kezelhetősége miatt a felhasználásra kerülő észterek csak az alkil- illetve aril-helyettesített izociánsavészterekre korlátozódnak. A találmány a továbbiakban igazolta azt is, hogy alkálicianátokból is képződik az eljáráshoz szükséges szabad ciánsav, ha inert oldószerben végzett reakció közben trifluorecetsavat adago­lunk. Az előállított vegyületek gyógyászati hatásuk miatt rendkívül értékesek, különösen mint fo­gamzásszabályozó és geroprofilaktikus szerek. Ezek a vegyületek — mint reakcióképes kiindu­lási anyagok — további szintéziseknél is külön­leges jelentőséggel bírnak. A találmányt a következő példákkal szemlél-5 tétjük: 1. példa 2/?-klór-3a-fenilkarbamoüoxi-androsztán-10 17-om 1 g 2/?-klór-androsztán-17-on-3a-olt 12 ml absz. toluolban 1,5 ml fenilizocianáttal és 5 csepp trietilaminnal 8—10 óra hosszat a visszafolyatás hőmérsékletén forralunk. Az oldatot vákuumban bepároljuk addig, amíg a fenilizocianát szaga már nem érezhető. A félig szilárd terméket 20 g Alumíniumoxid S III-on benzollal kromatogra­fáljuk. Termelés: 1,25 g (90%), op. 185,5—187,5 Cö (metanol). 15 20 25 M28 D= +93,7° (c = 1, CHCI3) 2. példa 2a-bróm-3/J-etilkarbamoüoxi-kolesztán 1 g 2a-bróm-Jkolesztán-3/J-olt 8 ml absz. ben­zolban 2 ml etilizocianáttal és 4 csepp trietil-30 aminnal 14 óra hosszat forrponton melegítünk. 162096

Next

/
Oldalképek
Tartalom