162094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Sz-triazolo [1,5-a]pirimidin-származékok előállítására

9 162094 10 állíthatjuk. Az alkilezést pl. alkilhalogenid ós bá­zis (pl. nátriumhidrid) felhasználásával, inert oldószerben (pl. dimetilformamidban) végezhet­jük el. Az R1 helyén acilamino-csoportot vagy vala­mely monohelyettesített amino-csoport acile­zett származékát tartalmazó triazolo-pirimidine­ket a megfelelő, R1 helyén amino- vagy mono­helyettesített amino-csoportot tartalmazó triazo­lo pirimidmek megfelelő acilezőszerrel történő acilezésével állíthatjuk elő. Acilezőszerként pl. R4.COOH vagy R 4 .CS.OH képletű savak (ahol R4 jelentése a fent megadott) reakcióképes származékait alkalmazhatjuk (pl. ecetsavanhid­ridet, p-klór-benzoilkloridot vagy etilklórformi­átot, adott esetben piridin jelenlétében). Az R4 helyén alkoxi-csoportot tartalmazó ve­gyületeket oly módon is előállíthatjuk, hogy a megfelelő R1 helyén amino-csoportot tartalma­zó triazolo-pirimidinből deriválható izocianátot vagy izotiocianátot alkanollal reagáltatjuk. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, melyekben R1 jelentése valamely alkilamino-, fenilalkilamino- vagy (halogénfenil-alkil-amino­csoport acilezett származéka oly módon állíthat­juk elő, hogy a megfelelő, R1 helyén egy R 4 — CO— vagy R4— CS— acil-csoporttal (ahol R4 jelentése a fent megadott) helyettesített amino­csoportot tartalmazó vegyületet alkilezzük. Az R1 helyén karbamoil- vagy karbazoil­gyököt tartalmazó (I) általános képletű vegyüle­teket (ahol R2, R 3 , X és Y a fenti jelentésű) oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő, R1 he­lyén karboxil-csoportot tartalmazó vegyületet észterezzük, majd a kapott alkoxikarbonil-szár­mazékot ammóniával vagy hidrazinnal történő reagáltatással karbamoil-, ill. karbazoil-szárma­zékká alakítjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárással elő­állítható triazolo-pirimidin-származékok hörg­göres-gátló hatását oly módon igazolhatjuk, hogy meghatározzuk a vegyületek hisztamin­aeroszol hatásának alávetett tengerimalacok pusztulását megakadályozó aktivitását: e mód­szer ilyen hatás vizsgálatának standard tesztje. Az (I) általános képletű triazolo-pirimidin-szár­mazékok e teszt szerint legalább olyan hatéko­nyak, mint a teofillin, sok képviselőjük azonban ennél is hatásosabb. Az (I) általános képletű vegyületek leghatásosabb képviselőit az ember­gyógyászatban asztma kezelésére történő fel­használáskor általában 1—200 mg/beteg orális vagy 1—25 mg/beteg parenterális esetenkénti dózisban adagoljuk a beteg által megkívánt, az asztmás roham valószínűségétől függő idősza­kokban. Az (I) általános képletű triazolo-pirimidin­származékok testzsírcsökkentő hatását egerek zsír-tartalékának csökkentésével, míg anorexias hatásukat egerek és patkányok táplálék-felvéte­lének visszaszorításával igazolhatjuk. E vegyü­leteket az embergyógyászatban anorexias szer­ként általában 5—100 mg orális napi dózisban alkalmazhatjuk. Az új triazolo-pirimidin-származékok anti-al­lergiás hatását egéren vagy tengeri malacon az anafilaxis gátlásával bizonyíthatjuk. Az (I) általános képletű triazolo-pirimidin-5 származékokat gyógyászatban önmagukban is­mert módon kikészített gyógyászati készítmé­nyek alakjában alkalmazhatjuk. Találmányunk továbbá hatóanyagként leg­alább egy (I) általános képletű triazolo-pirimi-10 din-származékot és gyógyászati szempontból al­kalmas hígító- vagy hordozóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonat­kozik. A készítmények orális (pl. tabletta, kapszula, 15 szirup vagy tinktúra) vagy parenterális (pl. ste­ril injiciálható vizes vagy olajos oldat vagy szusz­penzió) alakjában készíthetjük ki. Hörggörcsök ellen előnyösen oriálisan beadagolható készítmé­nyeket, míg anorexias szerként előnyösen tab-20 lettákat vagy kapszulákat alkalmazhatunk, me­lyek adott esetben vitaminokat vagy karboxi­metilcellulózt tartalmazhatnak. Allergiás reakciók — különösen a bőr — ke-25 zelésére helyi felhasználásra alkalmas készítmé­nyeket — pl. kenőcsöt vagy krémet —alkalmaz­hatunk. Hörggörcs-gátlásra történő felhasználáskor az (I) általános képletű triazolo-pirimidin-szár-30 mazékokat más ismert hörggörcs-gátlókkal együtt is alkalmazhatjuk. E célra pl. orálisan vagy injekció útján beadható aminofillint, orá­lisan beadagolható efedrint, aeroszol alakjában beadható szimpatomimetikus aminokat (pl. izo-35 prenalint vagy adrenalint) vagy asztma szabá­lyozására felhasználható kortikoszteroidokat (pl. prednizolont) alkalmazhatunk. Különösen elő­nyös az anti-hisztamin hatású vegyületekkel (pl. mepyraminnal) együtt történő alkalmazás, mint-40 hogy a két hatóanyag-típus — különböző hatás­mechanizmusuk ellenére — a hisztamin által elő­idézett hörggörcsöket gátolja. A találmányunk tárgyát képező eljárással elő­állítható vegyületeket továbbá ; /?-adrenerg-blok-45 kóló szerekkel [pl. l-(4-Macetamidofenoxi)-3-izo­propilamino-2-propanollal] együtt is alkalmaz­hatjuk; ez utóbbi szer az (I) általános képletű triazolo-pirimidin szívre kifejtett szimpatomi­metikus hatását gátolja anélkül, hogy a hörg-50 izomzatra gyakorolt hatását befolyásolná. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. 55 1. példa 12,5 g 3-benzilamino-5-n-propilamino-l,2,4-tri­azolt és 7,5 g metil-/?-metoxi-a-metil-akrilátot 60 30 ml vízmentes etanolban oldunk, mely nát­riumhidrid olajos diszperziójából (2,75 g, 50 súly%) képezett nátriumetilátot tartalmaz és az oldatot 48 órán át visszafolyató hűtő alkalmazá­sa mellett forraljuk. Az etanolt vákuumban le-65 desztilláljuk, 25 ml vizet adunk hozzá és a pH-t 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom