162090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklikus vegyületek előállítására
11 162090 12 helyettesített 7|/?-hidroxinSzánnazékaikiká, észtereikké és étereikké alakíthatjuk (mely képletben R1 , R 7 és m jelentése a fent megadott), A (Illa—-3) és (Illa—4) általános képletű vegyületek a (Illa—2) általános képletű vegyületek alváltozatai. • A (Illa—1) általános képletű vegyületeknek a (Illa—3) általános képletű vegyületekké történő redukcióját oly módon végezzük el, hogy a ketont alkohollá redukáljuk, majd kívánt esetben észterezzük vagy éterezzük. . A redukálószeréket és a reakciókörülményeket oly módon kell megválasztanunk, hogy csak a 7-keto-csopart redukálódjék, s közben a ciano-csoport az oldallánidban ne szenvedjen átalakulást. A redukciót fémhidridekkel végezhetjük el. Előnyösen alkálifém'bórhidrideket (pl. nátriumibórhidridet), alkoxi-csoporttal helyettesített alkáliifémbórhidiiiideket (pl. trimetoxi-nátrium-bórhidridet) vagy alkoxi-csoporttal helyettesített komplex fémhidrideket (pl. lítium-alumínium-trd-tercier-ibutoxihidridet) alkalmazhatunk. A reakciót bármely megfelelő reakcióközegben elvégezhetjük. E célra étereket (pl. dietilétert vagy tetriahidrafuránt), vizet, kisszénatomszámú alkanolokat (pl. metanolt), N,N-dÍH(kisszénatoniszámú)-alkil-(fkisszéniatomszámiú)-ialkanoilamidokat (pl. N,N-dimetilformamidot) vagy aromás aminokat (pl. piridint) alkalmazhatunk. Bizonyos esetekben a reakciókomponensek oldódásának elősegítésére további oldószerként szénhidrogének (pl. benzol) alkalmazása szükséges. A többi reakciókörülmény nem döntő jelentőségű tényező, azonban a redukciót előnyösen alacsonyabb hőmérsékletenj/azaz szobahőmérséklet alatt végezhetjük el. Általában kb. 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. A szabad alkoholt a reakcióelegyből savas kezelés után nyerhetjük ki. Az alkoholt önmagában ismert módon észterezhetjük pl. oly módon, hogy báziskatalizátor jelenlétében karfoonsavhalogeniddel vagy kanbonsavanhidridekbel reagáltatjuk. E célra szervetlen bázisokat (pl. nátriumhidroxidoit vagy káliumhidroxidot) és szerves bázisokat (pl. nátriumalkoholátot) vagy aminokat (pl. tercier aminokat, különösen piridint vagy pikolint) alkalmazhatunk. Az alkoholt önmagában ismert módon olefinnel (pl. izobutilénnel vagy 2,i3-dihidro-piráninial) savkatalizátor jelenlétében éterezhetjük. Savkatalizátorként előnyösen ásványi savakat, szerves szulfonsavakiat és LewisHsavákat alkalmazhatumk. A (Illa—.1) általános képletű keto-diéneknek a (Illa—4) általános képletű vegyületekké történő átalakítását oly módon végezhetjük el, hogy a ketadiént valamely szerves magnéziumhalogeniddel (pl. metilmagnéziumkloriddal vagy vinilmagnéziiumkloriddal) vagy alifás alkálifém vegyülettel (pl. metillítiuimmal, nátriumacetiliddel, Mliumacetiliddel stb.) reagáltatjuk. Megjegyezzük, hogy amennyiben e lépés során a molekulába alkenil- vagy alkinÜMCSoportot viszünk be, úgy e telítetlen csoportok a későbbi hidsrogénezési lépések során a megfelelő 5 alkil-csoportokká redukálódnak. Ismeretes, hogy a szerves mágnéziumhalogenidek és alifás alkálifémvegyületek nitril-csoportokra könnyen addicionálódnak. A (I'Ha-4) általános képletű vegyületek oldallánca nitril-10 -csoportot tartalmaz. Azt találtuk, hogy az addíció meglepő módon szelektíven a 7-keto-csoporton játszódik le, amennyiben a reakciót gondosan betartott körülmények között végezzük el. 15 A reakciót éteres közegben (pl. etiléterben vagy tetraihidrofuránban) végezhetjük el. Alkinil-alkálifémvegyületek esetében különösen előnyösen folyékony ammóniáiban dolgozhatunk. A reakciáhőmérsékletet —60 °C és -H50 °C 20 közötti értéken, előnyösen —120 °C és -(-10 °C ( között tartjuk. A kapott reakciótermék hidrolízisével a szabad alkoholt kapjuk, mely a fent ismertetett módon észterezhető. 25 A találmányunk szerinti triciklikus vegyületek általános szintézisének következő lépésében a (Illa) általános képletű diéneket katalitikus hidrogénezéssel (Illb) általános képletű monoénekké alakítjuk (M-lépés). KataHzátorként 30 előnyösen nemesfémeket (pl. platinát, palládiumot, ródiumot stb.), továbbá Raney-jnikkelt vagy más hidrogénező katalizátort alkalmazhatunk. A katalizátort önmagában vagy megfelelő hordozóanyagra (pl. szén, timföld, kákiumkarbonát, 35 báriumszultfát stb.) felvive alkalmazhatjuk. Előnyös katalizátor a palládium és a rádium. A ihidrogénezést előnyösen közömlbös oldószer, (pl. szénhidrogének, alkoholok, éterek stb.) jelenlétében végezhetjük el. A nyomás és hőmér-40 séklet nem döntő jelentőségű tényező, azonban általában 1 atm. hidrogénnyomáson és szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A 4a,9b(10b)kettőskötés számottevő hidrogéneződésének és az oldalláneban levő labilis nitril-asoport számot-45 tevő redukciójának elkerülése céljából előnyösen a fenti reakciókörülményeket alkalmazhatjuk, azonban kívánt esetben erélyesebb körülmények között (pl. ,100 °C-ig terjedő hőmérsékleten és 10 atmoszféráig terjedő nyomáson) 50 is dolgozhatunk. A hidrqgénezést savas, semleges vagy bázikus közegben végezhetjük el. Legjobb eredményeket tercier aminokat (pl. trietilamint) tartalmazó szénhidrogénekben (pl. tokióiban vagy hexánban) kapjuk. Magas reákció-55 hőmérséklet és erősen savas vagy bázikus reakcióközeg együttes alkalmazása nem tanácsos, minthogy a labilis nitrü-esoport számottevő hidrolízise következhet be. R8 helyén telítetlen szénhidragén-csoportot tartalmazó (Illa—2) ál-60 talános képletű vegyületek hidrogénezése esetén a gyűrűiben levő kettőskötésen kívül a 7«-szubsztituenis is hidrogéneződik és alkü-icsoporttá alakul. A (Illa—2) általános képletű diének katali-65 tikus hidrogénezése útján túlnyomórészt C/D-6
