162079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-imino-1-[P- (tioacilamido-alkil)-benzolszulfonil]-imidazolidin-származékok előállítására

162079 8 -butil-imidazolidín-dihidrokloridot. Kitermelés: 201%. Op.: 231—233°; 20,5 g N^(2->bróm-etil)-N-szek-butil-ciánamidból az l-[p-(2^amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-szek-butil-imidazolidin-dihidrokloridot. Kitermelés: 25%. Op.: 250° (bomlik); 16.0 g N-(2-klór-etil)-N-terc-butil-ciáraamidból az 1- [p-(2-amino-etil)-benzolszulf onil] -2-imino-3--terc-butil-imidazolidin-dihidroklorid-imonohidrátot. Kitermelés: 17%. Op.: 232—234°; 17,2 g N-(2-klór-etil)-N-ciklopentil-ciánamidból az l-[p-(2-.amino-etil)~benzolszulfonil]-2--imino-3-ciklopentil-imidazolidin-dihidrokloridot. Kitermelés: 15%. Op.: 270° (bomlik); 23.1 g N-(2-bróm-etil)-N-ciklohexil-ciánamidból az l-[p-(2-amino-etil)^benzolszulfonil]-2--imino-3-ciklohexil-imidazolidin-dihidrokloridot. Kitermelés: 22%. Op,: 247—250°1 20,1 g N-(2-klór-etil)-N-(4-metil-ciklohexil)-ciánamidból az l-[p^(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-(4-metilciklohexil)-imidazolidin-dihidrokloridot. Kitermelés: 19%. Op.: 260° (bomlik); 20,1 g N-(2-klór-etil)-N-(2-metilciklohexil)-ciánamidból az l-[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-(2-metilciklohexil)-imidazolint olaj alakjában. Kitermelés: ' 15%.. 22,9 g N-(klóretil)-N-(3,3,5-trimetil-ciklohexÜ)-ciánamidból az l-[p-(2-amino-etil)~benzolszulfonil-2-iminQ-3-(3,3,5-trimetilciklohexil)-imidazolidin-dihidrokloridot habszerű anyag alakjában. Kitermelés: 17%. térből az l-[p-(2-tiobutiramidoetil)-benzolszulíonil]-2-imino-3-terc-butil-imidazolidint. Op.: ]65—66°. Kitermelés: 70%; 40,9 g l-[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2-5 -imino-3-'ciklopentil-imidazolidin-dihidrokloridból és 21,0 g ditiovajsav-benzilészterből az l-[p-(2-tiobutiramido-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-ciklopentil-imidazolidint. Kitermelés: 85%. Op.: 150—151°; 10 43,7 g l-[p-(2-amino-etil)-benzolszuifonil]-2--imino-3-(2-metil-ciklohexil)-imidazolidin-hidrokloridból és 21,0 g ditiovajsav-benzilészterből az 1- [p-(2-tio-butiramido-etil)-ibenzolszulf onil] -2--imino-3-(2-metil-ciklohexil)-imidazolidint. Op.: 15 152—153°. Kitermelés: 68%; 43,7 g l-[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-(4-metil-ciklohexil)-imidazolidin-dihidrokloridból és 21,0 g ditiovajsav-benzilészterből az 1- [p-(2-tiobutiramido-etil)-benzolszulf onil]-20 -2-imino-3-(4-metil-ciklohexil)-imidazolidint. Op.: 152,5—154,5°. Kitermelés: 67%. A kiinduló anyagként felhasznált ditiovajsav-benzilésztert a következőképpen állítjuk elő: 6,9 g butironitril és 13,3 g benzilmerkaptán elegyébe —10°-on 3,8 g klórhidrogéngázt vezetünk és a kapott oldatot több napon keresztül hűtőszekrényben —5° és —10° közötti hőmérsékleten kristályosodásig állni hagyjuk. A keletkező butirimino-tiobenzilészter-hidrokloridot 3 petroléterrel eldörzsöljük, mossuk és csökkentett nyomáson szárítjuk. A kapott nyerstermék 132—134°-on olvad. Kitermelés: 67%. 25 2. példa: 35 42,3 g l-[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-ciklohexil-imídazolidin-dihidrokloridot feloldunk 200 ml vízben és a kapott oldathoz 300 ml 2 n nátronlúgot adunk. A felszabadult 40 bázist metilénkloridban felvesszük. A nátriumszulfát felett szárított metilénkloridos oldatot szárazra pároljuk és a maradékként visszamaradó olajszerű bázishoz 30—40°-on nitrogéngáz atmoszférában 21,0 g ditiovajsav-benzilésztert 45 adunk. A rázassál jól összekevert reakeióelegyet 1/2 óra hosszat vízfürdőn (körülbelül 80°-on) melegítjük, miközben a ditioészter színe eltűnik és a kapott termék kikristályosodik. Az eközben keletkező benzilmerkaptánt a kristályok négy- 50 adag 100—100 ml petroléterrel való mosása útján eltávolítjuk. A kapott l-[p-(2-tiobutiramidoetil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-ciklohexil-imidazolidint etilacetátból átkristáiyosítjuk. Kitermelés: 70%. Op.: 134—135°. 53 Hasonló módon kapjuk: 39,7 g l-[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-butü-imidazolidin-dihidrokloridból és 21,0 g ditiovajsavbenzilészterből az l-[p-(2-tio- 60 butiramido-etil)-fenilszulfonil]-2-imino-3-n-butil-imidazolidint. Kitermelés: 74%. Op.: 161—162°; 41,5 g l-[p-i(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-terc-butil-imicTazolidin-dihidroklorid-monohidrátból és 21,0 g ditiovajsav-benzilész- 65 23 g butirimino-tiobenzilészter-hidrokloridot 60 ml abszolút piridinben szuszpendálunk és a szuszpenziót keverés és hűtés (szárazjég és aceton) közben 2 óra alatt kénhidrogénnel telítjük. Azután a hőmérsékletet 0°-ra hagyjuk emelkedni ép a reakeióelegyet keverés közben állni hagyjuk, majd jéghűtés közben 10 perc leforgása alatt 120 ml vizet csepegtetünk hozzá. A keletkező emulziót 270 ml tömény sósav és 430 ml víz elegyére öntjük és a kicsapódott vörösessárga olajat éterrel háromszor extraháljuk. Az egyesített éteres fázisokat vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékként kapott ditiovajsav-benzilésztert nagyvákuumban desztilláljuk. Fp.: 112—114°, 0,05 Hgmm nyomáson. Kitermelés: 77%. 3. példa: 43,7 g l-[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imina-i(4-metil-ciklohexil)-imidazolidin-dihidror kloridot 200 ml vízben oldunk és az oldathoz 300 ml 2 n nátronlúgot adunk. A közben felszabaduló bázist metilénkloridban felvesszük. A nátriumszulfát felett szárított metilénkloridos oldatot szárazra pároljuk és a maradékként visszamaradó olajszerű bázishoz 30—40°-os hőmérsékleten nitrogéngáz atmoszférában 21,0 g ditioizovajsav-benzilésztert adunk. A reakeióelegyet rázassál alaposan összekeverjük és 1 óra hosszat vízfürdőn (körülbelül 80°~on) melegítjük, 4