162056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikus hatású rifamicin-vegyületek előállítására
13 bánattal lúgosított vizes káMumfeririciainid oldattal, azután megsavanyítjuk és a kloíroformás fáziiisit elválasztjuk. A kloroform: 3 fázist bepároijuk és a maradékot ,2000 g szilikagéfen kromatográfiaijuk, eluálóiszeirként 5:% aostomt 5 tartalmazó kloroformot használva. Egy gyorsául vándorló sötétibolya színű sáv eluátumából bepárlás után 3-, (4',4'-dimeitil-piperidino)-rifamicin^S-t kapunk. UV spektruma etanolban m/x {log«): 270 10 (4.42), 324 {4,12), 550 i(3.35). IR spektruma metilénklaridban, cm"1 : 3700, 350i0 (NH, OH), ,1738 {ill— 0=O), 1715 25— COCOCH3), 1670 (4—C=0), 1620 (1—=0 és NHCO). 15 A hidrokinont olymódon lállíitjuk elő, hogy a 3-i(4',4'^diimetü-i piper.iidiÍjno)-ríifiarn.Í!cd!n-,S metanolos oldatához addig csepegtetünk tömény vizes nátriumaszkorbát oldatot, amíg a kezdetben sötétibolya színű oldat teljesen narancs- 20 sárgává változik. Az elegyet vízzel hígítjuk, pH-ját 5-ire állítjuk be és kloroformmal extrabáljuk. A klorofonmos extraktum bepárlása után ka- 23 pott maradékot vizes metanolból kristályosítjuk. Akapott sárga kristályos anyag 130 °C-on kezd olvadni, olvadáspontja azonban nem éles. UV-spaktruma 0,01 n alkoholos HCl-han irifi (log«): 220 i(4.42), 273 {4.45), 329 {4.13), 550 30 (3.34). 6. példa: 25 g (0,036 mól) rifaniicin-iS 50 ml diioxán- 35 inal készített oldatát összekeverjük 15 g (0,13 mól) ß-metil-piirrolidiinnel, és a reakcióelegyet 40 percig melegítjük forró vízfürdőn. Lehűtés után a reakcióelegyet összekeverjük vízzel, pH-ját 5-ire állítjuk be és kloirof óimmal extránál- 40 íjuk. A kloroformos extraktumot bepároljuk, a maradékot metanolban oldjuk, és az oldathoz addig csepegtetünk tömény vizes nátriumaszkoirbát oldatot, amiig annak iszíne narancssárgává változik. Azután az oldatot megsava- 45 nyitjuk, viíizzel felhígítjuk és kloroformmal újra extnaháljuk. A kloroformos extraktum bepárlása után kapott maradékot 2000 g savval mosott szilikagélen kromatografáljuk eluáló szerként kloroformot használva. Az oszlopon két 50 sáv jelenik meg. Az első sáv eluátumát összegyűjtjük, bepároljuk és a maradékot !80%,-os vizes metanolból kristályosítjuk. .Kétszeri kristályosítás után 1.9,2—193° olvadáspontú 3-(3'-metil-pirrolidino)-rifamicdn^SV-t kapunk, na- 55 raincsisárga, durva szemcsés kristályok alakjában. UV spektruma 0,01 n ialkoholos HCl-jban m» (loge): 227 {4.57), ,290 {4.26), 444 (4.06). 7. példa: 25 g {0,036 mól) rifamickHS SO ml dioxánnal készített oldatát összekeverjük ,25 g (0,2 65 14 mól) 4-iizopropil-ipiperidiinnel és addig hagyjuk állni 20 °C hőmérsékletein, amíg a kezdetben sötétibolya színű reakoióieilegy narancssárgává változik. A reakcióelegyet ekkor vízzel hígítjuk, pH 5-ig savanyítjuk, és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extratotumot megszárítjuk és bepároljuk, és a maradékot 5 g aszkoirbinsavait tartalmazó vizes metanolban oldjuk és állni hagyjuk. Egy idő múlva 3-(4'-izopropil-piperidinoJ-rAfaimicin^SV válik ki az oldatból, világossárga kristályok alakjában. A termék 90i%-os vizes metanolból átkóstályosítva 175—177 °C-on olvad. UV-spektruma 0,01 n, alkoholos sósavban m« (log*): 222 (4.54), 315 {4.17), 445 (3.90). 8. példa: 25 g {0,036 mól) rifamickuS 50 ml dioxánnal készített oldatát összekeverjük 25 g (0,18 mól) 4-terc.-butil-piperidiínnel, és addig hagyjuk állni 20 °C hőmérsékleten, amíg a kezdetben sötétibolya színű reakcióelegy narancssárga színt vesz fel. A rereakcióelegyet ekkor vízzel felhígítjuk, pH 6-ig megsavanyítjuk, és kloroformmal extnaháljuk. A kloroformos extraktumot megszárítjuk és bepároljuk, a maradékot 5 g aszkorbinisavat tartalmazó vizes metanolban oldjuk és állni hagyjuk. Rövid idő múlva 3-i(4wteirc.^butil-piperidino)-rifamicin-iSV kristályosodik ki az oldatból, amely metanolból átkristályosítva 185 0 C-on olvad. UV spektruma 0,01 n alkoholos sósavban m/i (logs): 221 (4.54), 290 (4.28), 442 {3.94). 9. példa: i25 g {0,036 mól) rifamicfcwS 50 ml dioxánnial készített oldatát összekeverjük 26 g (0,2 mól) cisz-oktahidroizonindollal és addig hagyjuk állni 20 °C hőmérsékleten, amíg a kezdetben sötétibolya színű reakcióelegy narancssárga színt vesz fel. A reakcióelegyet ekkor vízzel felhígítjuk, pH 5-ig megsavanyítjuk és a színes oldatot kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumot megszárítjuk és bepároljuk, a maradékot vizes metanollal oldva, 5 g aszkorbinsavval redukáljuk, azután konyhasó oldatot adunk hozzá és kloroformmal ex~ traháljuk. A kloroformos extraktum bepárlása után kapott maradékot 2 kg szilikagélen íkromatografáljuk, eluáló szerként kloroformot használva. A kromatogram két sávból áll, amelyek közül a gyorsabban vándorló és szélesebb sáv eluátumát gyűjtjük össze. A bepáirlás után kapott maradék a 3-j(okitaihidiroizoindol-2-il)^rifatmicin-SV. UV spektruma 0,01 n alkoholos sósavban m./* (log*): 2.25 (4.53), 380-<nál váll, 315 {4.13), 445 (3.98). A S-iíoktahidroi^nidol^^lJ-aiifiamicin-SV-ből az ismert módon végrehajtott káliumferrioianidos oxidáció útján előállítható i3-(ofetahidiro-7
