162052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxiecetsavszármazékok előállítására
19 162052 20 szorpeiós színképe 3,05; 5,56; 5,78; 5,90; 6,27; 6,62; 8,711; 7 $3; 7,©7; 8,i92; 9j24 és 9,82 mikronnál mutat jellemző sávokat. 0,051 g l-íormil^HP^acietiloxi^-propilmerkapt»)-i3^(iNHfeniloxiaioetí]anaino)^azetidin-4-on 8 3 ml vízmentes benzollal készített oldatához 0jli3 g tmz-trifeaiilífoszfin-ródiumíkloridot adunk és az elegyet 3 óra liosszat forraljuk vis&zafolyatás közben. A kezdetben vörös színű oldat barnára színeződik, miközben kismennyiségű 10 csapadék képződik. Lehűlés után a csapadékot kiszűrjük és a szürletet csökkentett nyomás alatt bepároljúk. A maradékot 5 g savval mosott szüikagélen kromatogratfárjuik, 5 ml térfogató frakciókat felfogva. 10 ml benzollal, 30 15 ml 9:1 arányú, 25 ml 4:1 arányú és 10 ml 1 :1 arányú ibenzol-etilacetát eleggyel, majd 25 ml etilacetáttal eluálumk. A 2—16. frakciókban egy ródium^komplexet kapunk, amelynek infravörös színképe 5,ilß mikronnál erős CO-^ab- 20 szórpciót mutat. A 10—li2. frakciókból kismennyiségű lHformilH2-izo,propeinilmerkapto-3-<N-fenUoxiaicetílaimino)-azetidin-'4-ont különíthetünk el, míg a 15—47. frakció tartalmazza amorf termék alakjában a .(XIII) képletű 2- 25 -izopropenilmerlflapto-J3-((iN^eniloxiacetilamino)-azetádinHé-ont. A fenti terméket kristályos alakban kapjuk, ha az eluátumot 0,5 g, savval mosott szüika- 30 gélen szűrjük és a terméket benzol és etilacetát 1 :1 arányú elegyével eluáljuk. Az eluátumból kapott kristályos termék 166—158°-on olvad; [ia]20 D =—70° ± 2° i(ic = 0,665 kloroformban); metilénkloridban felvett infravörös 35 abszorpciós színképe 3,07; 5,i65; 5,06; 6,29; 6,59; 6,74; 8,19; 9,i25 és 9,92 mükronnál mutat jellemző sávokat. 0,08 g 2-ta-izopropenilmerkapto^3-i(!NHfeniloxi- 40 acetilamino)-azetidin-4-on 10 ml etilacetáttal készített oldatához 0,1 g 10%HOS palládiumos aktívszén-katalizátort adunk és az elegyet 45 percig hidrogén-atmoszférában keverjük, majd a katalizátort kiszűrjük. A szürletet bepároljuk 45 és a kristályos maradékot metüénklorid és éter elegyéből átkristályosítjuk. Ilymódon a (XIV) képletű 2^a-izopropilmerkapto-3-(N-feniloxiacetilamino)-azetidin-4-ont kapjuk, amely 128— 130°-on és 143°-on kettős olvadáspontot mu- 50 tat; [af*>D <= -^8° ± 1° (c— 0,785 kloroformban); metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színképe 3,05; 5,63; 5,93; 6,26; 6,58; 6,70; 8,1S; 9,21 és 9,41 mikronnál mutat jellemző sávokat. 55 hosszat tartjuk 90° hőmérsékleten, majd lehűtés után metilénkloridot adunk hozzá, vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljúk. A maradékot 10 g savval mosott szüikagélen kromatografáljuk. Benzol és etilacetát 4 :1 arányú elegyével eluálva kapjuk a (XV) képletű a-hidroxi-Ja-[2-a-izopropenilmerkapto-4-oxo-i3-aH(N-feniloxiaoetilamino)-l^azetidinil]-eícetsav-tere. butilészter két izomerjének elegyét (0,116 g); a termék metilénlkloridban felvett infravörös abszorpciós színképe 2,95; 3,03; Sj62; 5,78; 5,91; 6^24; 6,60; 6,70; 7,25; 8,62 és 9,22 mikronnál mutat jellemző sávokat. A fenti eljárással előállítható vegyületek továbbfeldolgozását az alábbi példa szemlélteti: 7. példa: Az «-2-karbo-terc.butiloxi-3-dimetil-7-oxo-4-Ma-2,6-diaza-6-biciklcP,2,0]heptil)-ot-hidroxiecetsav-2,2,2-triklóretüészter magasabb olvadáspontú izomer jenek 1,84 g-ját 20 ml 1 :4 arányú vízmentes ddoxán-tetrahidrofurán elegyben oldjuk és az oldathoz 12 ml frissen készített 1 mólos dioxános trietilaminoldatot adunk. Az elegyet —15° hőmérsékletre hűtjük le, majd a légnedvesség kizárásával hozzácsepegtetnük 8 ml frissen készített 1 mólos dioxános tionilklorid-oldatot, majd az elegyet 5 percig keverjük —15° hőmérsékleten. Szobahőmérsékletre való felmelegedés után az elegyet 10 percig keverjük 20°-on, majd 60 ml toluollal hígítjuk és üvegszűrőn leszűrjük. A tiszta szürletet csökkentett nyomás alatt, 45° hőmérsékletű fürdőben bepároljuk. A maradékot 2 óra hosszat szárítjuk 25° hőmérsékleten, 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt, majd 60—60 ml forrásban levő pentánnal háromszor eldörzsöljük; az oldatot 0,3 g aktívszén hozzáadásával 10 percig keverjük, majd üvegszűrőn szűrjük. A szűrletet bepároljúk és a maradékot (1,317 g) petánból kristályosítjuk; az így kapott (XVI) képletű Kx~(2-karbo-terc.butiloxi-3,3--dimetil-7-oxo-4-tiá-2,6-diaza-6-biciklo-[3,2,0] heptil)nO!-klórecetsav-2,2,2-triklóretilészter pentánból történő ismételt átkristályosítás után 131—136°-on olvad; az analitikai tisztaságú termék olvadáspontja 130—131°; [a ]20 D = _307° ± ±1° (c = 0,991 kloroformban); vékonyrétegkromatogram szüikagélen: R/= 0,73 (elkenődő) benzol és etüacetát 1 :1 arányú elegyében; a termék metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színképen 5,60; 5,64 és 5,85 mikronnál mutat jeüemző sávokat. 6. példa: 0,414 g glioxilsav^tercbutüészter-hidrát 5 ml toluollal készített oldatát 3 ml térfogatra bepárolljiuk, amiikoris a vízmentes vegyület oldatát kapjuk, ehhez 90° hőmérsékletein 0,128 g 2-ia-izopropenilmerkapto^3-ia-l(N-rfenüoxiacetil-60 8. példa: 12 g ún. „polisztirol-Hünig-bázis" [előállítva 100 g klórmetilpolisztirol — vö. J. Am. Chem. Soc. 85, 2149 (1963) — 500 ml benzol, 200 ml metanol és 100 ml diizopropilamin elegyének amino)-azatidin-4Hont adunk. Az elegyet 3 óra 65 150° hőmérsékletre történő hevítése útján, ame-10
