162052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxiecetsavszármazékok előállítására
33 162052 34 majd 300 ml 98 :2 arányú benzol-etilaeetát eleggyel ugyané vegyület (XXXIV) képletű B-izomerjét eluáljuik. Az izomerelegy-tfrakicióból és a tiszta B4zomert tartalmazó frakcióból hexánból történő átkristályostftással kapott tiszta B izomer 169—H70°-on olvad. Ibolyántúli abszorpciós színképe etanolban: %max^= 209 miUimikron |(széles) és 227 millimikron (váll); 343 milhmikron i(,káliumhidroxidos etanolban). A metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színkép 5,59; 5,75 (váll); 5,80—5,93; 6,24 {váll); 6,30 és 6,60 mikronnál mutat jellemző sávokat. Az egyesített anyalúgokból preparatív vékomyréteg-kromatagráfiával, előhívószerként hexán és etüaeetát 2 :1 arányú elegyét alkalmazva az a^(2-karbo-terc.butiloxi^3,3-dimetil-7-oxo^4-tia-2,6-diaza-i6-tódiklo[í3,!2,i0]heptil)-a-[{4-metoxi-fenilaoetil)-metilén]-ieoetsav-terc.bu'tilészter A és B izomerjének további mennyiségeit nyerhetjük ki. A fenti példa szerinti eljárás kiindulóanyagaként felhasználásra kerülő 4-metoxiJbenzüglioxáUhidrát az alábbi módon állítható elő: 7,43 g 4-metoxi-fenilacetilklorid 1:00 ml száraz éterrel készített oldatát hozzácsepegtetjük 6 g diazometán 300 ml éterrel készített, és 0—5° hőmérsékletre hűtött oldatához. A reakcióelegyet 30 percig keverjük, végül hűtés nélkül folytatjuk tovább a keverést. A diazometán feleslegét és az oldószert rotációs bepárlókészülékben csökkentett nyomás alatt lepároljuk és a maradékot 100 ml éterben oldjuk. A csekély mennyiségű nem oldódó viasszerű anyagot kiszűrjük. A szűrletet bepárolva, maradékként 4--metoxi-benzil^diazometilketont kapunk, amelynek metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színképe 4,79; 6,10; 6,22 (váll); 6,62 és 7,73—7,45 mikronnál mutat jellemző sávokat. Ezt a terméket további tisztítás nélkül használhatjuk fel a következő reakciókhoz. 7,52 g 4-metoxilbenzil-tdiazometillkteton 300 ml éterrel készített oldatához 11,1 g trifenilfoszfin 200 ml éterrel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük, amikoris néhány perc múlva kristályos csapadék képződik, ezt 1 óra múlva kiszűrjük és hideg éterrel mossuk. Ily módon l-i(4-metoxi-fenil)-i3-i(trifeniMoszforanilidén-liidrazono)Hacetont kapunk, amely lllil—il!l20 non olvad; metilénklorid'ban felvett infravörös abszorpciós színképe 4,80; 6,05 (váll); 6,14; 6,24 (váll) és 6j63-^6,7;0 mikronnál mutat jellemző sávokat. A terméket tisztítás nélkül dolgozzuk fel tovább. ,1,8,2 g l-i(4-metoxitfenil)-.3H(trifenilifoszforanilidén-tódrazono)-aeeton 12 ml tetrahidrotf,uránnal készített oldatához 0,84 g por alakú nátriumnitritet adunk és az elegyet 5 ml vízzel hígítjuk. A kapott szuszpenziót 0—5° hőmérsékletre hűtjük, 7 perc alatt hozzácsepegtetünk 8,8 ml 2 n sósavoldatot, majd további 30 percig tartjuk 0—6° hőmérsékleten. A vizes fázist metilénkkxriddal kétszer extraiháljuk, az egyesített szerves oldószeres kivonatot telített vizes nát-5 riumkloridoldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. Az olajszerű maradékot 40 g savval mosott szilikagélen kromatagrafáljuk. Először benzollal kismennyiségű mellékterméket 10 mosunk ki, majd 1200 ml 95 : 5 arányú benzoletilacetát eleggyel eluálunk; ilymódon 4-metoxibenzil-glioxált kapunk, főként olajszerű hidrát alakjában. E termék metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színképe 2,96 15 5,79,-^5,84, 6,23 és 6,63 mikronnál mutat jellemző sávokat. A vízmentes termék kloroform és hexán elegyóből történő átkristályosítas után 139—140°-on olvad; ibolyántúli abszorpciós színképe etanolban vagy sósavas etanolban: 20 ^max= 333 millimikron; káliumihidroxidos etanolban 367 miUimákron. A metiMnkloiridban felvett infravörös abszorpciós színkép 3,00; 5^97; 6,09; 6^24; 6,61 és 7,15 mikronnál mutat jellemző sávokat. 25 28. példa: 0$ g a4(2^karbo-terc.butiloxi^3,3-dimetil-7-^xo-4-tiaH2,6-diaza^6^biciklo![i3,;2^0]iheptil)-a-t!ri-30 fenil-foszfo:ranilidén)-aoetsav-terc.butilészter és 1,2 g nyers 4-klórbenzilglioxál-todrát 12 ml toluollal készített oldatát 5 óra hosszat melegítjük ^80° hőmérsékleten. Az oldószert azután csökkentett nyomás alatt ledesztilláljuk és a 35 szirupszerű maradékot 4 ml benzolban oldjuk. A kapott kristályos csapadékot, amely a 4-klórbenzilglioxál enol-alakjában áll, szűréssel elkülönítjük, a szürletat pedig egy 50 g savval mosott szilikagélt tartalmazó oszlopon kroma-40 tografáljuk. 500 ml benzollal a 4Tklórbe:nzüglioxál további mennyiségét eluáljuk, majd 200 ml benzollal és 800 ml 97 :3 arányú benzoletilacetát eleggyel az a-f(!2--karbo-tercjbutiloxi-3,3-dimetil-7-oxo^4-tia-J2,í6-diaza-6-biciklo[3,2,0] 45 heptil)-«- [(4-klár-tfenilaoetil)-metilén] ^ecetsav-tercjbutilészter izomerjeinek elegyet kapjuk; ezt az izomerelegyet 50 g savval mosott szilikagélen kromatografáljuk benzollal és 5% etilacetátot tartalmazó benzollal, majd az izomer-50 elegyet preparatív vókonyréteg-jkromatográfiával (hexán és etilacetát 2 :1 arányú elegyét tartalmazó rendszerben) választjuk szét. Ilymódon az a-:(2-fearbo-terc.butiloxi^3^3-dimetil-7--oxo-4-tia-2,6-diaza-6-biciklo[3,2,0]heptil)-w-{<4-55 -klór-fendlaoetil)-metilén]-eoetsiav-terc.butilészter (XXXV) képletű A (transz) izomérjét kapjuk, nem kristályosodó termék alakjában, amelynek ibolyántúli abszorpciós színképe äz alábbi sávokat mutatja: 60 Vax = 300 millimikron (etanolban), 342 millimikron (káliumhidroxidos etanolban), 338 millimikron (sósavat adva az előbbi 65 mintához). 17