162046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok tisztítására

162046 13 i3. táblázat 14 Az élesztő összetétele Menetek súly kg ned­vesség, izopro­panol, s% hexán. betáplált paszta 1. 2. 3. 4. 5. 269 188 ,135 lil 5 102 93 74,0 61A 47,9 38,3 30,0 24,9 36,7 20,7 3,4 0,7 0,4 0,2 7,7 nyomok 0 0 0 0 A szárítón való ötszöri átbocsátás után a termék teljesen oldószermentes volt, de némi nedvesség visszamaradt. Ennek eltávolítására további 3 menetre volt szükség. 3. példa: Candida lipolytica élesztőt tenyésztettünk, el­különítettünk és extraháltunk az 1. példában leírt módon. A némi oldószert tartalmazó nedves termé­ket egy „Holoflite" típusú folytonos csigás szá­rítóba tápláltuk. A csiga fűtött felületei 160 °C-osak voltak, és a csiga percemként egy fordulatot tett. A szárító egyéb adatai: Egy köpenyes, fedeles vályúban két 130 mm átmérőjű, 900 mm hosszú csiga forog. A csigát 2—5 atm nyomású gőzzel, a vályút és a fede­lét 1 atm nyomású gőzzel lelhet fűteni. A csigák hőcserélő felülete 0,9 m2 . A szárító befogadó­képessége 11 liter. A termék 25—30 kg/óra ütemben mozgott. A készüléknek az élesztőpasztával érintkező részei rozsdamentes acélból voltak. A terméket (nedves extrahált élesztő) több­ször átbocsátóttuk a csigás szárítón. Az ered­ményeket a 4. táblázatban közöljük. 4. táblázat Az élesztő összetétele Menet nedves- hexán, izopropa­ség, s% s0/0 nol, s% 55 VÍZ nitrogén betáplált paszta 63,4 3,7 29,9 55 lipidek 1. 55 <o^r 11 ,íQ 2. — semmi 0,0 izopropilalkoihol 3. 26 — 0,2 4. 15 — <0,ll 5. 6 — — 60 5. példa: Az NI 29 felületaktív szer nem-ionos felület­aktív anyag, amely etilénoxid és laurilalkohol kondenzálásával készül, és molekulánként átlag 8,5 etilénoxid-egységet tartalmazó etilénoxid-5 láncból áll. A találmány szerinti eljárás céljára alkalmas további felületaktív szerek például (a) az em­lített felületaktív szer szulfatálásával készült anionos felületaktív szer (azaz egy oxietiléne-10 zett laurilalkoholszulfonát) és <(b) egy etilén­oxidnak és laurilalkohol és mirisztilalkohol ke­verékének kondenzálásával készült nemr-ionos felületaktív szer. 15 4. példa: Candida tropicalis élesztőt tenyésztettünk az 1. példában leírt módon. Az élesztőt elkülöní­tése után porlasztással megszárítottuk. Szárítás 20 után az élesztő nedvességtartalma kb. 5% volt. Ezt a száraz élesztőt azután folytonos extra­háló berendezésben három ellenáramban mű­ködő fokozatban extraháltuk. A használt oldó­szer izopropanol és víz azeotrop elegye volt 25 (88 s% izopropanol és 1'2 s% víz), és friss( ol­dószert tápláltunk, be az utolsó fokozatba, 8 sr. oldószert alkalmazva az első fokozatba betáp­lált 1 sr. porlasztva szárított élesztőre. Az élesztő és az oldószer keverékét minden foko-30 Zatban 80 °C-on kevertük. A folytonos extra­háló berendezés végén kapott élesztőpaszta a következő összetételű volt: 35 Ezt az élesztőt azután annyi vízzel kevertük, hogy 25 s%, vizet tartalmazzon, és egy Trappec 40 tálcás szárítóba küldtük. Ez egymás fölött el­helyezett és forró víz 'belső keringetésével fű­tött 11 tálcából áll. Az élesztő felülről lefelé haladt; a szárítás közben összeállt csomókat a tálcákra szerelt hengerekkel széttörtük. A hő-45 mérsékletet úgy szalbályoztuk, hogy az alsó tálcán 100 °C, a középsőn 76 °C és a felsőn 60 °C volt. A szárítást légköri nyomáson vé­geztük. A Trappec tálcás szárító aljáról kikerülő 50 élesztőtermék a következő összetételű volt: 3 s% 11 s% (száraz súlyra szá­mítva) 1 s% (száraz súlyra szá­mítva) 0,2 s%-nál kevesebb (szá­raz súlyra számítva). élesztő 37 s%, izopropanol 53 a»/o, VÍZ 10 s%. A hexán és az izopropanol gyorsan távozott, a víz lassabban. A kapott végtermék miniden oldószertől men­tes, kis víztartalmú fehérje volt. 40 liter alábbi összetételű vizes szervetlen táptalajt betöltöttünk egy 60 liter tényleges be­fogadóképességű rozsdamentes acél ifermentor-65 ba. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom