162037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inszekticid és akaricid hatású triazolo-tiazol-(tiono)-foszfor-(foszfon,) foszfinsavészterek előállítására

3 162037 4 A felsorolt követelmények mindegyikét az ismert gázkazánok egyike sem tudja biztosítani. Álló kazán esetében általában nem lehet a kívánt teljesítményű gázkazánt a meglévő kazánházakba beszerelni építészeti beavatkozás nélkül, mert a kazán tetején lévő hagyományos huzatmegszakító nem fér el. E körülménynél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a hiuzatmegszákítást kell a kazánház mennyezete alatt elhelyezeni, hanem az fölött még a füstelvezető eső átmérőjének 2,5-szeresét kell egyenes cső részéré igénybe venni. Fekvő kazánok esetében pedig rendszerint több huzamot kell kialakítani, így igen nagy huzatigény merül fel, aimit nem lehet természetes úton biztosítani, csak külön gép beállításával. A felsorolt nehézségek mellett még számos más probléma is előáll, s ezek a problémák szakemberek előtt általánosain ismertek. Szólni kell a szabályozás lehetőségéről, illetve arról, hogy bármennyire is kívánatos a nagy határok- közötti szabályozása a kazánnak, mindezideójg nem sikerült megnyugtatóan kielégíteni ezt a követelményt. Ismeretes, hogy különösen központi fűtések kazánjainál sokszor 50i%-nál is nagyobb mérvű leszabályozással kell üzemeltetni a kazánt, viszont az ismert kazántípusok félterheléssel való üzemeltetése a hatásfok romláson kívül számos más hátrányt is jelent (pl. gazdaságtalan üzemeltetés). A találmány szerinti gázkazánnal a felsorolt nehézségek elkerülhetők és mind tetőtéri, mind pincetérben lévő kazánházak esetében beépíthető. A találmány iker elrendezésű gázkazán, amelynél az egymással összeépített egységek, mint külön kazántestek üzemeltethetők, és az egyik üzemen kívüli állapotában a másik változatlanul működtethető. E körülményből eredően a teljes kazán 50%-nál kisebb terheléssel is jól üzemeltethető, ugyanis az egyik kazántest kiiktatása után a másik kazántest a szokásos imértékíben önmaga is leszabályozható. A találmány szerinti kazánnál vízszintes helyzetű huzatmegszakító van alkalmazva, ebből eredően az egész kazán szerelési magassága lényegesen kisebb, mint a függőleges helyzetű huzatmegszakiító esetében. A találmány szerinti kazánnál a kazantestek különkülön gázégőkkel rendelkeznek, ennélfogva külön-külön szabályozhatók, illetve egymástól függetlenül üzemenkíwüli helyzetbe juttathatók. Abból eredően, hogy különálló kazántestek képezik a teljes kazánt, az adott helyre való beszerelés is egyszerű, mert az egyes kazántestek külön-ikülön szállíthatók abba a helyiségbe, ahol majd működni fognak. Egy egységgé való összeszerelésük viszont a helyszínen könnyűszerrel biztosítható. A kazántestek függőleges helyzetű tfüstcsövekkel rendelkeznek, és ezek a kazántest felső részén kialakított füstgyűjtő dómba torkollanak. A füstgyüjtő dómok egy közös teret alkotnak és ennek felső kivezető csonkjához illeszkedik a 5 vízszintes helyzetű huzatmegszakító. Az égésterméket elvezető cső a huzatmegszakítóhoz csatlakozó darabja szintén vízszintes helyzetű. A találmány szerinti kazán minden biztonsági követelményt kielégít, így pl. a helyiség szellőzése a füstgázok áramlási energiájával biztosítható külön gép beállítása nélkül. A huzatmegszakítónak ugyanis az égéstermék elvezető csőcsonkkal átellenes oldalán lefelé nyitott toldata van és a füstgázokkal a huzatmegszakítón belüli ejektorhatás a helyiség levegőjét szippantja ki -s továbbítja a kémény felé. A találmány szerinti kazánnál nem szükséges samott 'bélést alkalmazni, mert az előbb említett füstcső-elrendezés és a kazán testekben alkalmazható soros gázégő eredményeként, ennélfogva a kazán fajlagos súlya kicsire adódik, anélkül, hogy a kazán falazatának kiégési veszélye fennállna. A találmány lényege olyan ikerelrendezésű gázkazán, amelynél egymás mellé szerelt, külön gázégőkkel ellátott, függőleges füstcsövekkel rendelkező kazántestek vannak, az egyes kazántestek füstgyüjtő dámjai egy összefüggő teret alkotnak, és ennek felső elvezető csonkjához egyetlen huzatmegszakító van illesztve, amelyben a levegő áramlási iránya az elvezető csonk torkolatánál vízszintes. A találmány szerinti kazánt részleteiben a csatolt rajz mellékleteken bemutatott példaként! kiviteli alak kapcsán ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti kazán elölnézete, a 2. ábra az 1. ábrának megtfelélő jobboldali oldalnézet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt AB metszet, a 4. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet, míg az • 6. ábra a találmány szerinti kazán perspektivikus képe összeszerelés előtti állapotban. Mint a rajzokból megállapítható a 2 kazántestek külön egységeket képeznek. Mindegyik 2 kazántest az 1 talplemezre van építve és a talplemez fölötti térben van elhelyezve a gázégő. A gázégőket befogadó tűzterékből nyílnak a függőleges' füstesövek. A füstcsövek felső részei a 3 füstgyüjtő dómba torkollnak. Az egymás mellé szerelt kazántestek 3 füstgyüjtő dámjai közös * teret képeznek és ezek felső szinten közös kiömlő csatornájához csatlakozik az 5 buzatmegszakító. Mint a 2. és 3. ábrán jól látható, a huzatmegszakítónak a folytonos vonallal jelzett nyíl szerinti levegőbeömlő nyílása a huzatmegszakító lefelé hajló részén van, míg az égéstermék elvezető 6 cső részére szolgáló csonk vízszintes helyzetű. A 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2