162035. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolat építőszekrényszerűen összerakható és szétszedhető szerkezetek idomainak összerősítésére

162035 6 egymásbaforgatás útján lehetséges. Ugyanígy — ellentett nyílértelmű mozgatással — az öszszekapcsolt idomok újból szétszedhetek. Mint látszók az 1 idom hornyai és bordái olyan alakúak és méretűek, hogy pontosan összeillenek, 5 és alakzáró kapcsolatot képeznek a 2 idom megfelelő bordáival és hornyativail. Hasonló a helyzet a 3. ábrán föltüirntetett bordáslemez esetében is, és mindkét megoldás 10 közös sajátossága, hogy az 1. ábra 1 idomának és a 3. ábra 5 idoimának csak belső bordái és hornyai, míg az 1. ábra 2 idomának és a 3. ábra 6 idoimának csak külső bordái és hornyai vannak. Ugyancsak közös sajátosság, hogy az 15 összekapcsolás után a nyúlványok között zárt szekrényszerű keresztmetszet keletkezik. A 2. ábrán föltüntetett egyfalú elemekből előállított kétfalú szerkezet esetében a balol- 20 dali 7 idomok, valamint a jobboldali 8 idomok teljesen azonos kialakításúak. A csatlakozási helyeken a lényegélben T-keresztmetszetű 7 és 8 idomok két-két hosszú talpa a másik oldali T-keresztmetszetű idom egy-egy rövid tailpát 25 fogja közre. Az összeillesztés a 9, illetve 10 nyilak irányába történő egymásibatolássai történik. Az egymásbatolás után a T-idomok hosszú, illetve rövid talpai egymással félfecskefark alakú rézsűk mentén énintkeznek, a hosszú talpak 30 igöbös peremei pedig a T-idom gerincéből kiálló bordákra támaszkodnak. Mint látszik, az idomok összeépítése után teljesen zárt kétfalú szekirénytartó adódik, amelynek térbeli merevségét a T-idomok gerincei biztosítják. 35 A 8. ábra azt a lehetőséget mutatja, hogy a 2. ábrán föltünitetett idomok összekapcsolása esetén a T-idomok gerinceiből kiindulva bordák adott esetiben az összeillesztést követően 40 létrehozott maradó alakváltozás segítségével a T-idomok hosszabbik talpának végén levő göbökre rágönbíthetők. A 4., 5., 6. és 7. ábrákon olyan egymásbaiUesztéare alkalmas borda- és horonypárokat tüntettünk fel, amelyek az 1. és 45 3. ábrán látható idomok összekapcsolásánál alkalmazhatók. Az eddigi ábrákon a kapcsolatot alkotó nyúlványok az idomok fő kiterjedési síkjával párhuzamosan helyezkednek el. A 9. ábrán olyan 50 esetet mutatunk be, ahol látszik, hogy a nyúlványok az idom fősíkjára merőlegesek is lehetnek. Elvileg mind a két megoldás alkalmas összefüggő panelek, failak, padozatok, stb. öszszeállítására. A 9, ábrán látható variáns azon- 55 ban egyben lehetőséget teremt egymásra merőleges síkok összekapcsolására is. Csupán példaképpen tüntettük föl, hogy — bár aiz elemek összekapcsolásához járulékos kötőelemek nem szükségesek — lehetőség van arra is, hogy az 60 így összeállított szerkezetet csavarkötés útján más szerkezetekkel hozzuk kapcsolatba. A 10. ábrán egy lehetséges módját mutatjuk be annak, hogy a 2. álbrán föltünitetett kétfalú 65 idomokból összeállított szerkezet esetében annak végilezárása hogyan történhet, illetve valamilyen nagyoibb merevséget biztosító szegélybordává hogyan képezhető ki. A 11. ábrán ugyancsak egyfalú bordás lemeznek másik szerkezeti elemekhez való kapcsolatát mutatjuk be, ahol e más szerkezeti elem is olyan nyúlványokkal van ellátva, amelyek az egyfalú bordás lemez nyúlványaival való alakzáró egymásbakapcsolódást biztosítják. A találmány szerinti kapcsolat szerkezetileg egyszerű, nem követel különleges rúdsajtolási technológiát és szigorított mórettűrést, nem növeli az idomok bonyolultsága fokát, a létrehozott kötés pedig az egyes idomok teherbírását fokozza, ugyanakkor az összeépített szerkezetnek kedvező stabilitási viszonyokat biztosít, és kedvező anyagkihiasználást tesz lehetővé. " Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolat építőszekrényszerűen összerakható és szétszedhető szerkezetek idomainak összeerősítésére, főleg fémszerkezeti idomoknak előnyösen, járulékos kötőelemeiktől mentes öszszefcapcsolására, melyek egyimásibaillesztés után az idomszerkezeit síkjában egyetlen mozgási szabadságfokkal rendelkeznek, és a kapcsolat alakzáró egymásIbaiUesztéssel van megvalósítva, azzal jellemezve, hogy a kapcsolaton belül a két szomszédos idom csatlakozási helyén az egyik idomnak belső, a másik idomnak csak külső hornyokkal, illetve bordákkal rendelkező egymásbaillő nyúlványai vannak, a nyúlványok hosszúsága legalább 1 :2 arányban egymástól eltérő, illetve ugyanazon idom két nyúlványának végét összekötő egyenesnek a nyúlványokkal bezárt szöge előnyösen 67° vagy legfeljebb ennél 20°-kal kisebb és a belső bordával rendelkező idom kisebbik nyúlványa körül a hosszabbik nyúlványával ehhez csatlakoztatott ellenidom beforgatható. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolat kiviteli alakja, azzal jellemezive, hogy a kapcsolónyúlványok az idom síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen vagy ferde szöget bezáróan helyezkednek el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két vagy több egymással párhuzamos, egymásra merőleges, vagy egymással ferde szögöt bezáró nyúlványpár segítségével egyetlen közös idom van kialakítva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolati helyen valamely bordának vagy más hasonló elemnek szerszám segítségével létrehozott maradó alakváltoztatása útján oldhatatlan kötés van kialakítva. 3