162025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 11-piperazinil-dibenz- [b,f][1,4]oxazepinek előállítására
15 metilszuHoniWln(4-metü^lnpiiipera2äinil)-dibenz [b,f] [l,4]oxazepint kapunk. Ez azonos az 5. példa szerint kapott termékkel. Az ebben a példában kiindulási vegyületként használt 2-trifluormetilszuMonilHlil-amino- 5 -dibenz[b,f][l,4]oxazepin a következőképpen készül: 10 g 2-trifkiornietiliszulfoniW0,ilil^dihidro-ill-Hoxo-dibenzi[b,f][il,4] oxazepint 100 ml foszfor- 1° oxikk»riddal és 3 ml N,N-dimetilanilinnal 5 órán át visszatfolyatás közben forralunk. A foszforoxiklorid felesleget vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot xilollban oldjuk, és 2 n sósavval, majd vízzel kirázzuk. A szerves fá- 15 zist nátriumszuMáton szárítjuk, és kis térfogatra bepároljuk. A maradékot ammóniával 4 órán át nyomásálló csőben 100 °C^on melegítjük. .Ezután a reakciókeveréket bepároljuk, és á. maradékot 2 n nátriumoxid oldat és klo- 20 iroform között megosztjuk. A kloroformos fázist aktívszénnel derítjük, alumíniumoxidon át megszűrjük, vízzel mossuk, nátriumszultfáton szárítjuk és íbepároljuk. A bepárlási maradék 2-trifluormetilszulfonil-l;l-amiino^dibenztb,f] 25 [l,4]oxazepinból áll és további tisztítás nélkül felhasználható az előzőkben említett reakciókhoz. 13. példa: 30 2-Trifluormetilszu]fonil-ll^(4-metil-i l-piperazinil)-dibenz[b,f][l,4]oxazepin 6,)1 g 2-trifluörmetilszuMonilj ll^amino-dibenz 35 [bjf] [1,4] oxazepint, jl,i2 g ammóniumkloridot és 25 ml N-metilpiperazint autoklávban 24 órán át 176 °C-on melegítünk. Ezután a reakciókeveréket bepároljuk, a maradékot ,u-íg ecetsavban oldjuk, aktívszénnel derítjük, majd le- 40 szűrjük. A szüredéket 2 n nátriumhidroxid oldattal meglugosítjuk, és éterrel kirázzuk. Az éteres fázist ivízzel mossuk, nátriumszulfáton megszárítjuk, és szárazra bepároljiuk. A maradékot petroléterből kikristályosítva ,120—122 45 °C olvadáspontú Z-trifkiormetilszulfonil-lil^-nietil^lHpiperazinil)-idibenz [b,f] [1,4] oxazepint kapunk. Ez azonos az i5. és 12. példa szerint kapott termékkel. 50 14. példa: 2-Trifluormetilszulfonil-ll-(4-metil-l-piperazinil)-dibenz[b,f ] [1,4] oxazepin 55 4,11 g 2-amino-2'-(4"-metil-l"-piperazinil-karbonil)^'-lTÍfluormetilszulfonil-difenüoxidot 25 ml foszforoxikloriddal és 1 ml N,N-dkneülanilinnal 3 órán át visszafolyatás köziben forralunk, majd a reakciókeveréket vákuumban 60 szárazra pároljuk. A maradékot xilollal tovább vízmentesítjük, utána benzollal 2 n sósavval extraháljuk. A sósavas kivonatból a bázist tömény ammóniaoldattal felszabadítjuk, és kloroformíban oldjuk. A klorofoirmos kivonatot 65 16 vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, és bepároljuk. A maradékot éterben oldjuk, és alumíniumoxidon átszűrjük. Az oldószer ledesztillálása után kapott maradékot éter-petrolétér elegylből kikristályosítva i2-trifluormetikzuMonü-ll-t(me1ll^l-pipérazinil)-dibenzo[b,f] [1,4]oxazepint kapunk ili20—1121 °C olvadáspontú sárga kristályok »alakjában. Ez azonos az 5., 12. és 13. ipéldában kapott termékkel. Az ebben a példában kiindulási vegyületként használt 2Haminó^2'-i(4"Hmetil-l"-piperazinil-kar,bonil)H4'-trifluormetilszulfonil-difeniloxid a következőképpen készül: 3-metií-4-hidroxi-tioanizol nátriumsóját o-nitroklórbenzollal dimetilforimaimidlbafn 3 órán át keverés közben il40 °C-on melegítjük. Ezután a reakciókeveréket vízzel hígítjuk, és kloroformmal kirázzuk. A kloroformos oldat maradékát aceton-éter elegyből kikristályosítva 2Hnitro-i2'-metil-4'-onetiltio-difeniloxidot ka-, punk. Ennek a vegyületnek kloroformos oldatába keverés és jeges vízzel való hűtés közben kb. 1 óra alatt 3 mól klórgázt vezetünk. A reakciókeveréket vákuumiban 'bepároljuk, és a maradékot aceton-petroléter elegyből kikristályosítjuk, imire '2-nitro^2'-lmetil-i4'-triklórmetiltio-difeniloxddot kapunk. Ezt a terméket tetrametilénszulfonlban oldjuk, és keverés közben 3,3 mól antimontrifluoriddal 2,5 órán át 180— 150 °C-on melegítjük. A reakciókeveréket ezután vízzel hígítjuk, tömény sósavval megsavanyítjuk, és éterrel kirázzuk. Az éteres fázist 2 n sósavval, 2 n vizes nátriumhidroxid oldattal és vízzel mossuk. Az éteres maradékot acetonnpetroleter elegyből kikristályosítva 2-nitro-2'-metil-4'-trifluormetiltio-idiféniloxidot kapunk. 1 mól 2^mtroH2'-metdl-j4'-trifluormetiltio-difenüoxid széntetrakloridos oldatába megvilágítás és visszafolyatással való forralás közben 1 mól brómot csepegtetünk. Az oldószer ledesztillálása után a maradékhoz ipiridint adunk, és a nyers pMdiniumsót vizes oldatban 0 és 15 °C között- káliumpermanganáttal oxidáljuk, mire 2-nitro-!2'-kariboxi-4'-trifluormetiltio-difeniloxidot kapuink. Az így kapott 2-nitroH2'-kaiiboxi-4'-trifluormetiltio-^üfeniloxid jégecetes oldatát 30P/0 -os hidragénperoxiddal 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakciókeveréket ezután vákuumban íbepároljuk, és vizet adunk hozzá. A kivált 2Hnitrc^2'-jkariboxij 4'-triiflüoiimetilszulfonil-difeniloxidot leszívatjuk' és éter-petroléíer elegyből kikristályosítjuk. A kapott 2-nitro-2 '•4sarboxi-4' ^trifluormetilszulfonil-difeniloxidot kloroformban oldjuk, és tionilkloriddal való 2 órai forralással savkloriddá alakítjuk. A reakciókeveréket vákuumban ibepároljuk, a maradékot benzolban oldjuk, és 2 mól iN-imetilpiperazinnal 30 percein át visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a reakciókeveréket 2 n 8
