161982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy antibiotikus hatású vegyület, az axenomicin D előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 03. (SO—1000) Olaszországi elsőbbsége: 1970. V. 04. (24 144—A/70) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. VI. 29. 161982 Nemzetközi osztályozás: C 12 d 9/14 Feltalálók: Dr. Cotta Ernesto biológus, Julita Piera vegyész, Dr. Sanfilippo Aurora biológus, Milánó, Olaszország Tulajdonos: Societa Farmaceutici Italia, Milánó, Olaszország Eljárás egy antibiotikus hatású vegyület, az axenomícin D előállítására A találmány tárgya eljárás egy antibiotikus hatású vegyület előállítására. A találmány szerint azt találtuk, hogy különböző körülmények között tenyésztett Streptomyces lisandrí 'mikroorganizmussal egy új, axenomícin D-nek nevezett antibiotikum termelhető, mely nagy gyógyászati aktivitással rendelkezik. A találmány szerinti mikrobiológiai eljárás jellemzője, hogy a Streptomyoes Usandri mikroorganizmust {IMRU 3935) vizes tápoldatban tenyésztjük. A tápoldat 10P/o, vagy ennél nagyobb mennyiségiben asszimilál/ható szénfonrást, továbbá asszimilálható nitrogénforrást és ásványi sókat tartalmaz. A tenyésztést keverés közben, i2—4 watt/Mter teljesítmény felhasználásával és percenként 0,7—2 liter/liter tápbldat levegőbevezetéssel végezzük, majd a fermentléből az axenomicin D-t elkülönítjük. A tápoldatban szénforrásként pl. keményítő, glükóz, dextrin vagy melasz alkalmazható. A felhasznált nitrogénfoíirás pl. kukoricalekvár, szójaliszt, földimogyoró dara, húsextrakt, pepton, kazein vagy kazein hidrplizátum; alkalmazható ásványi sók pl. a kalriúumkarbonát vagy nátrium-, kálium-, magnézium-, vas-, mangán-, réz-, cink- vagy kobalfklorid. A foszfát sókat nem találtuk megfelelőnek, mivel koncentrációjuk növelése a tápoldatban az antibiotikum termelését csökkenti. Az antibiotikum termelését előnyösen 23—37 °C-on, 60—li60 óra hosszait és 6—9 pH-án folytatjuk le. A tenyésztést Erlerameyar-lombikban, Laboratóriumi vagy különböző térfogatú ipari 5 fenmentorokban végezzük. A fermentáció befejezésével az axenomicin D-t a rrácélium eltávolítása után, a fermentlé oldószeres extrakciójával, majd kromatográfiás tisztításával különítjük el. 10 Az axenomiLoin D alkoholban oldható, vízben és benzolban nem oldódik, bomlás közben 174— 175 °C-on olvad; [a]~D — +11 (C — 0,5, metanol) ; szilikagélen Bf = 0,i35 (etilacetát : izopropanol : víz =100 : 3:5 : 5). UV-spektruma 250, 255 15 és 330 mji-nál maximumot, 265—268 m» közt váll-részt mutat, Ei"c ° m =138 <a&5 m,«). IR-spefctrum sávjaa: 3440, 2980, 2950, 2890, 1735, 1705, 1675, 1630, 1610, 1465, 1385, 1355, 1290, 1265, 1195, 1170, 1115, 1080, 1050, 1005, 995, 975, 20 945, 925, 895, 865, 810, 700 cm~'. Analízis-eredménye: C — 60,25o/0 ; H = 7,920/„, O = 30,35%. Az axenomicin D féreghajtó, protozoa-elleni 25 és gombaölő aktivitással rendelkezik. A féreghajtó aktivitást egereken teszteltük és a tízes csoportokba vett állatokat Hymenolepis nanaval fertőztük. Az axenomicin D-t a fertőzés 12 és 20. napja közt orálisan adagoltuk. Az 1. táb-30 lázat a gyógyult állatok %-os arányát mutatja. 161982
