161966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristálymáz üzemszerű előállítására
161966 6 0/7165 ZnO 0,224 N:a20 0,693 Sk>2 0,0,1,1 NiO 1,000 RO gy pedig 0,680 ZnO 0,i252 NaaO 0,79 Si02 0,0,30 NiO 0,043 MnO 1,000 RÖ 10 15 35 A kristáJyimázak Seger-képleteinél az RO csoportban levő ZnO málaránya mindenkor nagyobb, mint 0,6. A kristályképződés üzemszerű reprodukálhatóságához a felsoroltaikon kiviül a megfelelő 20 tűzvezetés is elengedhetetlen feltétel. A felfű- r tés sebessége és az 100,0 °C feletti hőmérsékletről való hirtelen lehűtés az eljárás lényeges részét képezi, de nem kevésbé fontos az égetés folyamián a kemencetér huzat ailatt való 25 tartása — ha nem elektromos kemencében égetünk. A 'kemence aitmoszférájának — ugyancsak alblban az esetben, ha nem elektromos kemencében folyik az égetés — erősen oxidálónak kell lennie. A kemenoeatmoszféra 30 széndioxid tartalma nem lelhet nagyobb 7%náil. A felfűtés sebessége 1000 °C-tól az égetés hőmérsékletéig legalább 80 °C/óra, a lehűtésé pedig az égetés 1330—ÍL340 Ü C hőmérsékletéről 1000 °Cnig legalább 1,50 °C/óra. A kristálymázlak esetében az a mázfelület, amelyen a kristályosodás •megszűnt, rendszerint hajszálrepedéses. A hajszálrepedések a kristályoknál megszűnnék. A hajszálrepedések keletkezése az alaptest 40 és a máz hőtágulási együtthatójának küűönibségéből ered. A hőtágulási együttható összehangolásának legegyszerűbb módja a máz öszszetételének megváltoztatása olymódon, hogy a máz és az alapmassza hőtágulási együttható- 45 jának értékei egymáshoz közelebbi értékeket vegyenek fel. Ez azonban a kristáJyimázak esetében a kristályképződés veszélyeztetése nélkül nem tehetséges. Ezért eljárásunknál a hajszáirepedéseket ügy küszöböljük ki, hogy a kemence hűtését 7,50—18OO "Cnnál megszakítjuk és a hőmérsékletet 50—100 °C-kal ismét emeljük. Ezután a kemencét természetes hűtésnek vetjük alá. Ebben az esetben a kristályokkal nem rendellkező mázfelület, amely a máz össze- 55 tételétől függően a feltüntetett RO : SÍO2 arányok betartása mellett átlátszó, vagy opak lehet, az említett, hűtésközbeni hőmérsékletemelés hatására minden esetben opakká válik. A találmány szerinti eljárással előállított vá- 60 zákon a nem kristályos felület eltérő színét valamely színező vegyület, pl. igen csekély menynyiségű N1CO3, M11CO3 adagolásával lehet elérni. Ezek az adalékok a Seger-képletben oxidos alakiban szerepelnek. 65 50 A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy az alaptestet olyan mázzal vonjuk be, amelyben a Seger-képlet szerint számított savarányt I-nél kisebbre, kristályképző ZnO mólarányát pedig 0,i6-nél nagyobbra állítjuk be. A mázzal bevont testet oxidáló atmoszférájú és huzat alatt tartott kemencében olymódon melegítjük fel, hogy a hőmérséklet emelkedése az 1000 °C feletti hőmérsékleti tartományban órámként legalább 80 °C legyen. Végül a hőmérsékleti csúcs — legfeljebb Ii340 °C — elérése után, a lehűtés során az 1000 °C hőmérséklet eléréséig a hőmérsékletet óránként legalább 150 °C-kal csökkentjük. A nem kristályos felület hajszálrepedésre való hajlamát hűtésközbeni ismételt felmelegítéssel — célszerűen 750—.800 °C-ról 50—ilOO °C-kal-való felmelegítéssel és ezt követő természetes hűtéssel — szüntetjük meg. A találmány szerinti eljárás példafcéppeni foganatosiítási módjait a következőkiben ismertetjük. 1. példa. A mázat a következő összetételben állítjuk össze: Sz 1 ZnO NÍCO3 fritt 5845 s% 40,69 „ ljl« » 100,00 s% A kristálymáz Seger-képlete: ZnO 0,765 Na2 0 0,i244 NiO 0,01.1 RO Si02 1,000 0,693 A százalékosan összemért anyagokat homogenizálás utasn 1O0 mikronos szitán áteresztjük. A mázolásit öntéssel, mártással, szórópisztollyal ;végezzük. A máz litersúlya li2:50—ili320 gr/1. A mázolás után sziláloium-kar'bid regáHapokon helyezzük el az árut, a ibiztonság kedvéért könnyített tűzálló anyagból készült alátétekre, és pl. nyílt lángú földgáztüzelésű Riedhammer-kamráskemenicébe helyezzük. A kemence ellenőrzését Pt—EtRh teranoelemimel ellátott hőmérsékletriegiisztráló műszerrel végezzük. Emellett Seger-gulákkal Seger-keresztet rakunk ki a kemenicében és a figyelő nyílásoknál szintén Seger-gulakiat helyezünk el. Az oxidáló égetési atmoszférát gázelemző készülékkel ellenőrizzük; a széndioxid tartalomnak 7% alatt kell maradnia, hogy a kemence huzat alatt legyen, műszerrel ellenőrizzük. A kemence hőmérsékletét 1000 °C-ról 1330 °Cnra legfeljebb 4 óra alatt melegítjük föl, majd a lehűtést olymódon végezzük, hogy 10O0 °C-ot legfeljebb 2 óra alatt érjük el. A továbbiakban a kemencét természetes hűtésnek vetjük alá, eközben azonban hőmérsékletét' a 750 °C elérése után 3