161954. lajstromszámú szabadalom • Készülék útváltozások vagy szögváltozások átalakítására abszolut kódolt és inkrementálisan kódolt kimenő jelekké
3 161954 4 arányos analóg jelet analóg-digitális átalakítóval digitális kimenő jellé formálják. A kódtárcsák és kódlóoek, amelyeken kettő vagy több párhuzamos sáv van nagyabb utak (>1 ran) átalakítására alkalmasak. Mivel az 0,01 mm-nél kisebb osztásokat gazdaságosan már nem lehet elkészíteni, egy 1 mim hosszúságú utat csak ± il% pontossággal lehet mérni. Analóg-digitális átalakító alkalmazása költséges és a szükséges nagyobb elemszám további hiihát visz a rendszeribe. A találmánnyal az a .célunk, hogy az említett hiányosságokat kiküszöböljük, és kis utakat (<1 mm) közvetlenül, közbenső elemek nélkül kódolt kimenő jelekiké alakítsuk át. A találmány .szeriinti megáldassál lehetségessé válik miind az abszolút kódolás Gray-kódfoan vagy bináris-kódban V-letaipogatással, mind pedig az inkremenitáliis kódolás. A találmány szerint ezt azáltal érj'ük el, hogy az átalakító készüléknek ék alakiban elhelyezett két üveglapból álló legalább egy üveglappárja van, ahol legalább az egyik üveglap a másik üveglaphoz képest elfordíthatóan van ágyazva ós a mérendő út vagy szög változását érzékelő elemihez van csatlakoztatva, továbbá monokromatikus fényforrása ennék fényét az üveglap-párra vetítő optikai berendezése és az üveglap-pár között fellépő interferenciakép érzékelésére legalább egy fotoelektromos vevője van és az jellemzi, hogy az elfordítható egyik üveglap forgástengelye és a mnásiik üveglap közötti rés szélessége a forgástengely mentén változó, és abszolút kódolásnál az egymáshoz képest fázisban eltolt interferen.'.' 'lkok letapogatására a forgástengellyel pár. iimosan, valamint arra merőlegesen több "oioelektromos vevő, míg inkrementális kódolásnál csak egy vagy két fotoelektroimos vevő van' elhelyezve. A találmány szerinti készülék egy előnyös kiviteli alakjánál a mérési tartományon belül állandó fázisikülönibségű jelek letapogatásánál a másik üveglapnak az egyik üveglap felé eső felületén az alkalmazott kódnak megfejelő számú, például V-letapogatásos bináris kódolásnál kettő, az alkalmazott monokromatikus fény hullámhossza 1/ilß-od részének megfelelő .magasságú lépcső van. A találmány szerinti készülék egy .másik előnyös kiviteli alakjánál az egyik üveglap forgástengelye a másik üveglappal szöget zár be. Különösen nagyobb mérési tartomány esetén előnyösen alkalmazható a találmány szerinti készülék olyan kiviteli alakja, amelynek két üveglap-ipárja van, ahol az első üveglap-pár elfordítható üveglapja a mérendő út vagy szög változását érzékelő elemihez, a második üveglappár elfordítható üveglapja pedig az első üveglap-pár elfordítható üveglapjához van csatlakoztatva, és a második üveglap-pár által bezárt szög kisebb az első üveglap^pár által bezárt szögnél. A találmányt a továbbiakban a rajzokon ábrázolt kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra útmérésre szolgáló ismert kódoló készüléket, a 2. ábra a találmány szerint kialakított, lépcsős lappal ellátott, binárisan és inkrementális 5 kódolt kimenő jelet szolgáltató készüléket, a 3. ábra a találmány szerint kialakított, az egyik lappal szöget bezáró forgástengelyű, binárisain és inkrementálisan kódolt kimenő jeleket szolgáltató készüléket, 10 a 4. ábra pedig olyan találmány szeriinti készüléket ábrázol, ahol egymás után két ékpár van csatlakoztatva. Az 1. ábrán 5 és 6 üveglapok 2 gyűjtőlencsén keresztül monokromatikus N 1 fényforrás pár-15 huzamos fénysugaraival vannak ímegvilágítva. A két üveglap között fellépő interferencia képet optikai 3 rendszer fotoelektromos 4 vevői, pi. fotoellenállások érzékelik. Ahhoz, hogy a vevőkön abszolút kódolt jelet kapjunk, a vevőket 20 megfelelően kell elrendezni és az optikai 3 rendszert rögzíteni kell. A kódolás Graynkódhan történik, imivei a kezdetben intenzitásimaximuim lép fel. A mozgó 5 üveglapnak nyúlványa van, amellyel az az álló 25 rögzített 6 üveglaphoz van kapcsolva. A mérendő út nagyságának megváltozása az 5 üveglap szögének megváltozását eredményezi, ugyanis nyúlványa forgástengelyfcén't van kialakítva. A mérendő út változását 11 párihuzamvezetőben 30 vezetett 10 mérőrúd adja át .az 5 üveglapnak. Ezzel az elrendezéssel inkrementális kódolást olyan módon nyerhetünk, hogy az üveglapok között fellépő interferenciacsíkokat pl. optikai eltérítőiberendezéssel i(irezgő lencsével) képezzük 35 le a vevőkre, amelyek után erősítőt, triggeráraimkört és számlálót kapcsolunk. Az 1. ábrán azt is szemléltetjük, hogy az optikai 3 rendszernek milyen módon kell rezegnie ahhoz, hogy az egyik vevőn az interfereneiacsíkokat meg lehes-40 sen számlálni. Annak megfelelően, hogy az a vevő, amelyik a legkisebb helyértékű sávon van elhelyezve 1 vagy 0 jelet érzékel, jelenik meg a 3-as vagy 4-es. 45 A 2. ábrán szemléltetett .berendezésben az 5 üveglap 9 éle mentén AiA forgástengely körül forog. Az álló 6 üveglap az elfordítható üveglap felőli oldalán lépcsősen van kialakítva és a lépcsők magassága tyl.6, ahol ^ az alkalmazott 50 fény hullámhossza. A lépcsőzéssel a rendszerben három interferenoiacsík rendszer alakul ki, amelyek közül az egymás mellettiek egy világos vagy sötét imterferenciacsík V4 szélességével fázisban el vannak 55 tolva. Ebben a hármas linterfereniciacsík rendszeriben a vevők úgy vannak elrendezve, hogy ugyanazt a biztonsági letapogatást nyújtják, amit pl. kódléceknél a V-letapogatás biztosít. A legkisebb helyértéknek megfelelő sávon min-60 dig csak egy vevő van. A többi sávon két-két vevő van, amelyeket mindenkor 1A osztásközzel eltolva kell elhelyezni. Ezt az eltolást a 6 üveglap lépcsőzése biztosítja. Valamennyi azonos sávon elhelyezett vevő ugyanolyan távolságban 65 van a forgástengelytől. Ahhoz, hogy bináris kó-2
