161951. lajstromszámú szabadalom • Többcsatornás atomabszorpciós mérőfej

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADA1MI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. V. 22. (PU—169) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Mégjelent: 1974. IV. 30. 161951 Nemzetközi osztályozás: G 01 j 3/42 Feltalálók: Dr. Pungor Ernő egyetemi tanár, Szász Ágnes egyetemi tanársegéd, Budapest Tulajdonos: Magyar'Optikai Művek, Budapest Többcsatornás atomabszorpciós mérőfej Az atomabszorpciós méréstechnika az 1950-es évek közepe óta az analitikai kémia érdeklődésének homlokterébe került. Qlyam berendezést alkalmaztak, amelynél általaiban igen kis vonalszélességű gerjesztő fény lángban történő elnyelése biztosítja a mérés ailapját. Egy másik, ismert berendezésben prizma, vagy rács^monokromátor közbeiktatásával szűrik (ki a felhasznált vonal mellől a gerjesztő fényforrásban megjelenő tölbbi emissziós energiaszintet; egy további berendezés révén minden optikai eleim nélkül, rezónancila-detektoroklkail végzik el a vizsgálatokat. 10 15 Bármilyen méréstechnikai rendszert alkalmaznak is az abszorpció megfigyelésére, az egész effektus szempontjaiból legdöntőbb az a közeg, amelyben az abszorpció jelensége lejátszódik. Az atomalbszorpció céljára nagyhőmérsékletű gáz felel meg, amelyet általában égési reak- 20 ciófckal 'hozunk létre. A méréstechnikai célra leképzett lángtérrész homogenitása döntő jelentőségű a mérési eredmények jósága szempontjából. A kiképzett tér inhomogenitása által kiváltott hatásokra —mérési eredmények ingado- 25 zása — a mérő-átalakító elektromos egységein keresztül tudunk befolyásit gyakorolni — integráló kapcsolások — ez azonlban nem növeli a mérési eredményeik megbízhatóságát, csupán a mérést végző személyek biztonságérzetét emeli. 30 Az inhomogenitásoklból származik, hogy általában a láng — vagy más, az atomabszorpciós célra használt közeg — nem egyenletes koncentráció-eloszlást mutat a láng keresztmetszetében. Érthető, hogy a láng szélein a koncentráció-iváltozások problémáit nagymérteikben hozza előtórlbe a határfelületeken fellépő reakciók — pl. diffúziós láng képződése — valamint a hőmérsékletváltozás. A fenti problémák kiküszöbölésére számosan próbálkoztak különlböző megoldásokkal. Egyesek a láng után képződő forró gázokat optikailag átlátszó alhJakokkall ellátott és megfelelő úthosszúságiú csöveken vezették keresztül és a csőben lezajló atomabszorpciós folyamatokat vizsgálták. Mások a probléma megoldását albban látták, hogy indifferens védőgázzal (pl. N2-függöny) vették körül a lángot, és kikapcsolták a határfelületi reakciók hatását. Felmerült az a lehetőség is, hogy a lángot szélesítsék két, (Baokimain), illetve három fúvólklanyílás alkalmazásával az égőfejen. Az azonos méretű fúvókanyílások miatt azonlban a kiáramlási profilok a láng közepét torzítják. A találmány révén ezeket a hátrányokat sikerült kiküszöbölnünk. A találmány szerinti megoldás segítségével a fentiek ismeretében olyan berendezést konstruáltunk, amely a láng szélesítését megoldja addig a határig, ahol a leképzés miatt a láng 161951