161948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víz, főleg felszíni víz íz- és szagtalanítására

161948 víz aromás vegyületeit metastabil állapotba hozzuk és a metastabil állapotú íz- és szagvegyületek ózonnal való érintkeztetósiével fejezzük be a víz íz- és szagtalanítását. A találmány szeriint előnyösen az ellenáramú 5 reaktor felső részén eltávozó ózon koncentrációját mérjük és a szifon átibukiási szintjének emelésével illetve süllyesztésével minimális ózon-eltávozási koncentrációt mutató elárasztott töltelékes zónaszinten végezzük a víz íz- és szagtala- 10 nítását. A találmány azon á felismerésen alapszik, hogy az íz- illetve szagot adó aromás vegyületek felbontása, oxidációja lényegesen kevesebb ózoniszükséglet mellett hajtható végre, ha az 15 aromás vegyületeket a buborékoló ózon megnyújtott zónájában ultraviolasugarakkal metastabil állapotba hozzuk. Az ultraviolasugarakkal ugyanis fotokatalízis útján szenzibilizált reakciók játszódnak le. Ezek hatásfoka jóval nagyobb, 20 mint a katalizálatlan reakcióké. A találmány egyben berendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amelynek heterogén ellenáramú reaktora, annak felső részén kiképzett, szag- és íztelenítendő vizet permete- 25 ző permetezőszerve, ezalatt elrendezett, folyadékfelszínt növelő tölteléktestekből kialakított zónája, a zónát részben elárasztó, vízszintjét szabályozó, a reaktor alsó részéből íz- és szagtalanított vizet elvezető szifonja, valamint a töltelé- 30 kas zóna alatt elrendezett, ózont bevezető szerkezete van. A találmány szerinti berendezés lényege abban van, hogy a vízzel elárasztott töltelék, vala- 35 mint az ózont elosztó csőrendszer között buibo.rékzóna van kiképezve és a buiborékzánában 185—316 nanométer hullámhossizú tartományban ultraiviolasiugaraikiat kibocsátó sugárzóelemek vannak elrendezve. 40 A találmány szerinti berendezés ózonfelhasználása a mindenkori terheléstől függően a minimuim-értéken tartható, ha a találmány szerinti a reaktor felső részén elrendezett, ózongázt el- 45 vezető elemihez jelérzékelő-szaibályoaószervvel kapcsolt, ózongáz koncentrációját mérő szerkezet van csatlakoztatva és a jelérzókelő-szaibályozószerrv a. szifon átbukási szintjét emelő, illetve süllyesztő bukócsővel van kapcsolva. 5° A találmány szerinti eljárás ós berendezés előnye tehát, hogy viszonylag nagy ózoinszüksógletű vizek kezelése az eddiginél 30—fiö%riklal kevesebb ózont ligényel. Előnyös az is, 'hogy olcsó, 55 egyszerű berendezéssel, (Viszonylag kis beruházás mellett nagy átbocsátási képesség biztosítható. Külön előnyt jelent, hogy a találmány szerinti eljárással és berendezéssel viszonylag nagy, térsebesség biztosítható, ami a reaktor méretei- 60 nek csökkentésélhez vezet. Előnyös végül az is, hogy széles szennyezés-terhelés intervallumban megtartja kedvező tulajdonságait és a berendezés a legegyszerűbb módon automatizálható. A találmány szerinti eljárást és •berendezést 65 részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi 'elrendezése függőleges metszetben, a 2. ábra az 1. ábra II—II vomLailmenti metszete. Az ábrán ábrázolt kiviteli példában 1 bevezetőcsövön és 2 penmetezőszerven keresztül kezelendő, azaz íz- és szagtalanítandó vizet juttatunk 3 reaktorba. A 3 reaktor felső részén a 2 permietezőszerv alatt folyadóktfelszínt növelő 4 töltelék, például Hasahiigigyűrű van 5 rácson elhelyezve. A 3 reaktorban az 5 rács alatt ibuborékzóna van kiképezve, amely függőleges -6 terelőlemezekkel van felosztva. Egy-egy 6 terelőlemez által határolt térben 185—315 nanométei hullámhosszú ultraviolasiugaralkat sugárzó 7 sugárzóelemek vannak elhelyezve. A 3 reaktor bübarékzónájának alsó része 8 szifoncsővel van kapcsolva, amely a szifon átbukótere után 9 elvezetőcsőben folytatódik. A 3 reaktorba 10 bevezetőcsövön keresztül ózon kerül bevezetésre. Az ózont a bmborókzónába 11 elosztócsőrendszer vezeti be. A 3 reaktor felső résizén a 2 permetezőszerv felett 12 gázelvezetőosövön történik az ózontartalmú véggáz elvezetése. A 8 szifoniosőiben a szifon átbukóterében elárasztási szimitmiagasságot szabályozó 13 bukócső van emelhetően, illetve süllyeszthetően elrendezve. A 12 gázelvezetőcsőbe kerülő vezetékkel az ózon koncentrációját mérő 14 mérőszerv van bekapcsolva, amelynek impulzusait 15 jelzésér zékelő-BzaJbályozószerív fogja fel. A 15 jelzéséizékelő-szabályozószeiiv kapcsolórésze 16 rudazattal 13 bukócsővel van kapcsoliva, lamelyet a 15 jelzésórzékelŐHSzaibályozószerv működése a 8 szifoncsőiben fel, illetve le értelemben mozgat. A kiviteli példán fenollal szennyezett felszíni vizet kívánunk kezelni, azaz íz-, illetve szagtalanítani. A kezelendő felszíni víz szennyezési, illetve észlelési szagküszöb értéke 130 érték körül ingadozik. Az eddig ismert eljárásokkal ós berendezésekkel ilyen szennyezésű víz kezeléséhez vízköbtnéterenként 14,9 g ózonra van szükség. A kezelendő vizet a találmány szerinti eljárás során az 1 bevezetőcsövön át a 2 permetezőszemven keresztül permet alakijában juttatjuk a Raschig-igyűrűkből kiképzett 4 töltelékre. A víz bevezetése következtében a 3 reaktor buborékzónájában a víz lassan emelkedni kezd és elárasztja az 5 rácsra helyezett 4 töltelék egy részét. A víz mindaddig emelkedik a 3 reaktorban, míg a 8 szifoneső 13 bukócsövének magasságát el nem éri. Ezután a 13 bukócsövön átbukva, a 9 elvezetőcsőfoen kerül elvezetésre. A kezelendő víznek az 1 ibevezetőcsövön való bevezetésével egyidejűleg a 10 ibevezetőosövön keresztül a 11 elosztóosőrendszeren át ózont juttatunk a 3 reaktor bufoorékzónájába. Az ózon, áthatolva buborék alakjában a buboréktérben levő vizén, érintkezik a 4 töltelék felületén elterített kezelendő vízzel és ott beépülve a szennyezést okozó aromás vegyületekbe, azo-2