161941. lajstromszámú szabadalom • Villámzár

161941 tüskén vagy szövetlerakó berendezésen való föl­tekercseléssel történik. A zárláncnak a tartósza­lagokkal való összekötése a fentiekben leírt in­tézkedések keretei között ismert technológiai módszerekkel történhet. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt 'rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti villámzár egy szakaszának nagyított képe perspektivikus ábrá­zolásban, a 2. ábra az 1. ábra szerinti villámzár egyik zár­láncának nézete, a 3a. ábra a 2. ábrán bejelölt A—A egyenes mentén vett metszet, a 3b. ábra a 3a. ábrán bemutatott megoldás egy alternatívája, a 4. ábra a találmány szerinti villámzár zárlán­cának egy másik lehtséges kivteli alakja nézet­ben, az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt B—B egyenes men­tén vett metszet, a 6. ábra a találmány szerinti villámzár zárlán­cának egy további lehetséges megoldása nézet­ben, a 7. ábra a 6. ábrán bejelölt C—C egyenes men­tén vett metszet, a 8. ábra az 1. ábrán bejelölt D—D egyenes mentén vett metszet, a 9. ábra a 8. ábrához hasonló metszet a máso­dik kiviteli alak esetében, a 10. ábra ugyancsak a 8. ábrához hasonló mó­don készített metszet a harmadik kiviteli alak esetében. Az ábrákon föltüntetett villámzár lényegi föl­építését tekintve a folytonos 1 zárláncból áll, amely műanyag monofil szálból torzított csa­varrugó formájában van kialakítva, továbbá hozzátartozik a 2 tartószalag, valamint az ábrán külön föl nem tüntetett zárkocsi. Az 1 zárláneok a villámzár síkjára merőleges síkban az 1. áb­rán látható 3 zártagokkal rendelkeznek, amelyek két darab 4 hosszanti oldallal, domborított 5 kapcsoló felületekkel, valamint a hozzájuk csat­lakozó menetrészekkel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg képezik mind a 4 hosszanti oldala­kat, mind pedig a hátul elhelyezkedő 8 forduló­pontokat. Ezek a menetrészek lényegében a vil­lámzár síkjára merőleges síkban helyezkednek el. A 3 zartagok a 7 kapcsolórészek útján, ame­lyek a menetrészekiből vámnak kigörbítve, az 1 zárláncokká vannak egyesítve. A találmányi gondolat értelmében a 7 kapcsoló részek nem a 3 zártagok hátulsó részei, hanem az egész vil­lámzár elrendezése olyan, hogy a 7 kapcsolóré­szek a szomszédos 3 zártagok egy és ugyanazon hosszanti oldalához csatlakoznak, miközben az 1 zárláncok ily módon definiált oldalai a 2 tartó­szalag félé vannak fordítva, és ezáltal a 7 kap­csoló részek kötőelemekként a 2 tartószálagakra vannak felerősítve. Az ábrákon feltüntetett kiviteli példában a zárlánc oly módon van kialakítva, hogy valame­lyik 1 zárlánc két szomszédos 3 zártagjai közötti szalagtáivolság megközelítőleg a műanyag mono­fü szál vastagságával azonos. Ennek következté­ben a 7 kapcsoló részek tengelyeikkel középütt 5 mintegy 45°-os szöget zárnak be saját 1 zárlán­cuk 8 hossztengelyéhez képest. (2. ábra.) Ez a szög nagyságát tekintve variálható. Ha abból indulunk ki, hogy a menetek közötti köz­benső helynek kis mértékben nagyobbnak kell 10 lennie a fonalvastagságnál, akkor lényegében 45°^os nagyságú szög adódik. Kisebbé válnék ez u szög akkor, ha a menethurkok szélességét csökkentjük, illetve megfordítva, növekednék a szög akkor, ha a menetburkok szélességét na-15 gyobbra választjuk. A 4. és 5. ábrán világosan látszik, hogy a 7 kapcsoló részek a szomszédos 3 zártagok között a 9 ellapításokkal, vagy ke­resztmetszetesökkentésekkel rendelkeznek. A 6. és 7. ábrán föltüntetett kiviteli alakok . 20 esetében a 3 zártagok két keskenyebbik oldaluk mentén domborított 5 kapcsoló felületekkel rendelkeznek. A villámzár maga két darab egy­mással azonos 1 zárláncból van célszerű módon összeállítva: Természetesen fennáll a 3b. ábrán 25 föltüntetett lehetőség is, ahol olyan kialakítást látunk, hogy a 3 zártagok az 5 kapcsolófelület­ből kiindulva a másik oldal felé kapocsszerűen össze vannak szűkítve. A 3b ábrán az is látszik, hogy az 1 zárláncok beléjük fektetett végigmenő 3° 10 kitöltő béllel is el lehetnek látva. Különös jelentőséget tulajdonítunk az 1., 8., 9. és 10. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknak. Ezekben az esetekben a 7 kapcsoló részek a 9 eliapítások közelében a 2 tartószalag 11 vetülék-35 fonalai segítségével vannak rögzítve. A 8. és 9. ábrán föltüntetett megoldásoknál ennek érdekében a 2 tartószalagok a 3 zárta­gok befogadására szolgáló 12 kivágásokkal van­nak ellátva, a 3 zártagok pedig ezeken a 12 ki-40 vágásokon vannak keresztüldugva. Az 1. és 10. ábrákon látható kiviteli' alak esetében a 2 tar­tószalagok külön befűzött 13 rögzítő vetülékfo­malakkal rendelkeznek, melyek segítségével ezek a 2 tartószalagon 'fölfekvő 1 zárlánchoz vannak 45 hozzákapcsolva, pontosabban szólva azokhoz hozzá vannak szőve. A mellékelt ábrákból közvetlenül kiolvasható, hogy a 7 kapcsoló részeket ragasztás vagy he­gesztés útján is a 2 tartószalagokkal kapcsolatba 50 lehet hozni. Általaiban fennáll annak a lehető­sége, hogy a 2 tartószalagra fölfekvő 1 zárlán­cókat varrások segítségével kössük össze magá­val a 2 tartószalaggal, mégpedig oly módon, hogy a varrófonalak ne feküdjenek föl a 3 zár-55 tagokon. Egyébként minden esetiben az 1 zárlán­cok és a 2 tartószalagok közötti kapcsolatot az 1 zárláncok kapcsoló elemékként kialakított 7 kapcsoló részei útján is meg lehet valósítani. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Villámzár, amely műanyag monofil szálból, torzított csaivarougó formájában kialakított foly-65 tonos zárlánűból, textil anyagú tartószalagból 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom