161940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérplazmafehérje frakciók előállítására ioncserélőgyanták, 2-etoxi-6,9 -diaminoakridin-laktát és polikovasavak felhasználásával

161940 8 csak az albumán frakció csapódik ki, rivanol-ibázis-^albumin komplex formájiában, mivel a felülúszóhoz előzőleg adott rivamol a globulin frakciókat védi a kicsapódástól. A felülúszóban a centrifugálás után maradt ß-, y-globulinokat és más olyan fehérjét, melynek i. e. p-ija pH 4,8 felett van a y^gldbulin frakció előállításánál frakcionáljuk tovább. A rivalon-Jbázis^albumin csapadékot célszerűen 5,0—16 súly% albumin koncentrációra oldjuk úgy, hogy a csapaidékot desztillált vízben szuiszpendáljuk, majd a rivanol^bázissal egyenértéksúlynyi mennyiségű n tejsavval pH 6,5-nél oldjuk. A keletkező riivanol az albumul mellől aktív szénnel adszorbeáljuk és szűrjük. Ez az oldat elektroforetikusian vizsgálva 98% albumint tartalmaz. (VII. görbe). A 2% szennyezést az a-1 glöbulinok teszik ki. Az albumin oldatban esetleg nyomokban megmaradt fibrinógént aerosillal 6,1 pH-nál 0,1 súly% aerosil koncentráció mellett távolíthatjuk el. A frakciohiálás isorah az oldatban maradt monokovasavat és tejsavat, vagy más szennyező elektrolitot araion- és kationcserélő gyantáival távolítjuk el. Így teljesen elektrolitmentes oldatot kapunk. Az előállított 5 súly°/0ros albumin tartalomra beállított oldatban a hepatitisz virus 5 súly%-qs dextrose, 7,<26 pH és 0,004 M nátriumkaprilát jelenlétében inaktiváliható, a fehérje károsodása nélkül. Az albumin frakció előállításának második módja A frakckMiálásnál ugyanúgy, mint az első módnál a teljes ioncsere után kapott 69—75% albumint tartalmazó felüMszából indulunk ki. A felülúszóhoz annyi 7 súly%-os riivanol oldatot adunk, hogy az összfefaérje minden g-rjára 0,21 g rivamol jusson. Erős bázisú amioracserélő gyantával ezután aranyi riivanol-bázist szabadítunk fel, hogy elsősorban azok a fehérjefrakciók csapódjanak ki, melyeknek i. e. p-ga 4$ pH alatt van. Ezek 1 g-jára 0,15 g „rivaniolibázist" szabadítunk fel. További „rivanolnbáziis" felszabadításával (1 g albumirara 0,15 g bázis ) az albumint csapjuk ki, majd az anioncserét folytatva a pH 4,8 és 6,8 izoelektromos pont között levő fehérjéket visszük ,,!rivanolHbázdis''-tfejhérje komplex csapadékba. Az albumin oldását és további feldolgozását az előállítás első módjában leírtak szerint végezzük; y-gloibulin frakció előállítása Az I. frakció felülúszójából teljes ioncserével nyert globulin oldat és az albumin előállítása után visszamaradt felülúszó egyesítése után nyerjük a y-globulint. Az oldathoz annyi 7 súly %-os riivanol oldatot adunk, hogy minden g y-globulinra 0,21 g riivanol jusson. A szükséges rivianolt az elektroforetikus adatok és fehérjemeghatározás alapján számítjuk ki. Ezután „rivamol-tbázissal" minden fehérjét a y-^globuH-mon kívül kicsapunk úgy, hogy ezen fehérjék 1 g-jára 0,15 g „irivanol^bázist" adagolunk. A felülúszóból anionoserélő gyantával a „rirvanol-bázist" felszabadítva az összes y^globulin „rivanol. -bázis-y-glolbulin komplex" formájában válik le. A csapadékot centrifugálás után célszerűen 5 5 súlyl%-os y-globulinra oldjuk úgy, hogy desztillált vízzel történő szuszpenidálás után n tejsavval a fehérje-bázis komplex megbontása után a y-gloíbulin oldódik a keletkező rivanolban, 6,5 . pH-nál. A rivanol nagy részét úgy távolítjuk 10 el, hogy 10%-os nátriumklorid oldattal 0,45 súlyO/0

>-ra állítjuk foe az elegy raátriumklorid koncentrációját. Centrifugálás után a maradék rivanolt aktív szénnel távolítjuk el. A ynglobulin oldatot sterilre szűrjük és Üofilizaljuk. Liofili-15 zálás után a klinikai célnak megfelelő koncentrációjú oldat készíthető. Az így előállított y-glo. bulin frakció elektroforetikus görbéje a következő: (VIII. görbe). 20 Ha a rivanolnbázissal a y^globulin frakció mellől, az előzetes albumin kinyerése után kicsapott összes frakciót desztillált vízben szuszpendálva tejsavval pH 44—4,,3-nál visszaoldjuk és a 0,9 súly%Hos nátriuimkloridkonioentrációt a glohuli-25 nok oldatban maradásához biztosítjuik, akkor az így nyert oldat a szénnel végzett teljes rivanolmenítesítés után kapott fehémjefrakoiók elektroforetikus képe a következő: (IX. görbe). Az elektroforetikus vizsgálatok alapján a minimális albu. 30 min és y-globulin mellett gyakorlatilag az öszszes frakció megtalálható. Ezekből az jegyes frakciókat az albuiminnál és a yjglobulinnál ismertetett módszerek szerint fogjuk kinyerni. 35 Módszerünk előnyei az eddig ismert eljárásokkal szemben a következők: l.Az egyes frakciók, elsősorban az albumin kihozatala — az albuminnál 98% tisztaság mellett 40 is — bármely ismert eljárásnál jobb, a y-globulin kihozatal pedig legalább egyenértékű. Egyes eljárások szerint a frakcionálás után úgy végzik az albumin további tisztítását, hogy a „szennyező fehérjéket" 10 órát meghaladó hőke-45 zeléssel távolítják el. Ezzel egyes értékes fehérjefnakciók elvesznek és az albumint is felesleges károsodásnak teszik ki. 2. Nagy előnye az eljárásnak, hogy a frakcio-50 nálást szobahőmérsékleten is végezhetjük. 3. Eljárásunkkal, szemben az eddig alkalmazottiakkal, Mof ilizálás nélkül is előállítható 5 súly%r-os albumin oldat és 1 évig +4 °C-on tárolható. Az alkoholos eljárással készült albumint 55 pl. először iiofilizálni kell a csapadék magas alkoholtartalma miatt és csak utána készíthető belőle klinikai célnak megfelelő koncentrációjú oldat. 60 Példa: A vérplazma pH-ját erősen savanyú kationcserélő gyantával (Varion KS) frakcionáló edényben, keverés közben pH 4,3-ra állítjuk. A kati-65 on-elvitel arányában a plazma ionereje az ere-4