161939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huzalszövetbetétes azbesztgumi tömítőlemez előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^pr^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 161939 Bejelentés napja: 1969. XII. 08. (OA—433) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. IV. 30. Nemzetközi osztályozás: B 23 b 25/04; B 32 b 25/00 isla iíosa^*' Feltalálók: Gergely Ferenc oki. vegyészmérnök, Nyíregyháza, Groll András oki. gép. techn., Budapest, Schubert Ferenc oki. végy. techn, Budapest, Dr. Sprung János oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Országos Gumiipari Vállalat, Budapest Eljárás huzalszövetbetétes azbeszt-gumi tömítőlemez előállítására A találmány tárgya eljárás nagy hőállású, huzalszövetbetétes, homogenizált azbaszt-gumikeverék alkalmazásaival készített, nem rétegzett tömítőleimez előállítására. Buzalszövetlbetétes azbeszt-giuimi tömítőleme- 5 zek előállítására jelenleg a következő eljárásokat alkalmazzák. Ismeretes rétegelt azbeszt-tartalmú huzalszövefcbetétes ttoítőlemeznek előállítása (1. Kovács: 10 Műanyag Zsebkönyv, 3ilt3J2I2 pont), melyek azonban a gyakorlatban támasztott magas követelményeknek (pl. belsőégésű motoroknál) nem tudnak eleget tenni. A kötőréteg károsodása, vagyis elégése után a különálló rétegek ugyanis nem 15 biztosítják a kellő összhatást. Az ún. kalander-«!járás szerint a huzalszövetet a kalander munkaihengerére rávezetik és f or^ gás közben kétoldalról benzines azbeszt-gumimasszával borítják, maijd a benzin elpárolgása, 20 a lemeznek a paláston való kialakulása és ezt követő levágása után a munkaihenger kerületének megfelelő hosszúságú huzalszövetbetétes azbesztnguimilemezt nyernek. E hagyományos gyártástechnológiát évtizede- 25 ken keresztül alkalmazták és alkalmazzák még ma is vékony, max. 0,2 mm-es huzalvastagságú szövetek esetében, de az ennél vastagabb huzalból készülő és gyakran egyben speciális szövésű korszerű hiuzalszövetekhez ez az eljárás már 30 nem alkalmas. Az ilyen vastagságú huzalszövetek ugyanis vagy egyáltalán nem vezethetők fel a kalander munkahengerére, vagy felvezetés után a hengerpalástról „ledobják magukat", ha pedig a paláston való maradás végett hengernyomást' alkalmazunk, a huzalszöyetek elroncsolódnak. További hátránya a kalander eljárásnak, hogy a huzalszövetek hézagainak kitöltése nem tökéletes. Ismeretes megoldás az azbeszt filcelésén és a filcnek latex-szel ill. latex és kondenzációs kötőanyag keverékével való átitatásán, impregnálásán alapuló eljárás, mint amilyenek az ismert „Vües" ill. „Brepreg" eljárások. Ezen eljárásokkal általában a korszerű igényeknek megfelelő minőségű huzalszövetbetétes azbeszt-gumi tömítőlemezek állíthatók elő, de hátrányuk egyrészt az inhomogenitásra való hajlamosság, másrészt hogy a gyártáshoz igen költséges, speciális berendezések alkalmazása szükséges. Az inhomogenitásra való hajlamosság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a latex az azbeszt felületén koagulál. Az azbeszt ugyanis szűrőként szerepel, a gumi a felületen kicsapódik, keresztül engedi a viaet, az azbeszt pedig csomókat képez. Ez a hátránya pl. az 1 209 416 sz. NSZK szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnak. Ugyanez a helyzet áll fenn minden olyan esetben, amikor vizes diszperziót alkalmaznak. 161939