161936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás granulált állati takarmány előállítására növényi eredetű hulladékokból

161936 rendezéseket, vegyszereket, szakképzett személyzetet igényelnek, azonkívül általuk csak hosszú idő alatt készíthető el a takarmány. Az ismert takarmánykészítési eljárások egy részénél, mint amilyen az 1,033.497 számú 5 NSZK szabadalmi leírásból ismerhető meg, olyan mennyiségű melaszt adagolnak a takarmány alapanyagát képező hulladékokhoz, amely melaszmennyiség nem csak a hulladékok összetapasztását szolgálja, hanem takar- 10 mányozási vagy éppen valamilyen kémiai fo- ' lyamat megindítási feladatot szolgál. Az említett német szabadalmi leírás ismertetett megoldásánál 15%-nál nagyobb a melasz részaránya a keverékben. Ilyen nagymennyiségű me- 15 lasz azonban káros, mert a takarmányban avasodási jelenséget indít, de ezen kívül is gyomorbántalmakhoz vezet az ilyen takarmányt fogyasztó állatoknál. A találmány szempontjából szóbajöhető hul- 20 ladékok nagy része alomként, trágyaként, sőt sok esettben tüzelőanyagként került felhasználásra. A találmány célja, hogy a lagkülianffélébb növényi eredetű hulladékokat takarmánnyá 25 egyesítse ós ezáltal memiosak a hulladékok felhasználását, értékesítését eredményezze, hanem az igen súlyos takarmányozási feladatok megoldását is elősegítse. 30 További előnye még a találmány szerinti eljárásnak, hogy olyan (takarmányt eredményez, ' amely sokféle tápanyagot tartalmaz, s emellett a kívánt mennyiségben tartalmaz rostanyagot is, s mindezeken túl az állatok re- 35 szere Ízletes, könnyen és jól emészthető, továbbá a takarmányozás művelete is egyszerűbb" általa és az adagolási lehetőség is meszszemenően biztosítható. A találmány szerinti eljárás révén előálló takarmány szállítása, tá- 40 rolása nem okoz nehézségét még a kevésbé felkészült mezőgazdasági üzemek számára sem. Kellő szervezés mellett ezeket a hulladékokat — akár a mezőgazdaságban, akár az iparban állnak elő — össze lehet gyűjteni és a követ- 4S kezőkben ismertetett eljárással "takarmánnyá lehet feldolgozni nagyüzemi módszerekkel s ilymódon rentábilisan, igen jó minőségű takarmány állítható elő. Egyszerű számítással bizonyítható a talál- 50 mány szerinti megoldás eredménye, mely nemcsak közvetlen pénzügyi vonatkozású, hanem állategészségügyi és egyéb szempontból is előnyös. Ilyen előnyként említhető fel pl. hogy az eddig össze sem szedett, de a találmány révén 55 hasznosíthatóvá vált hulladékok nem adnak bizonyos kártevőknek áttelelési lehetőséget. A találmány szerinti eljárás eredményeként előálló takarmány legnagyobb értéke abban van, hogy a legkülönfélébb hulladékokból van 60 elkészítve, ennélfogva tápanyagtartalma szinte minden haszonállat, vad táplálékigényét kielégíti. A találmány szerinti megoldás megvalósítása érdekében a már említett növényi termé- 65 szetű hulladékokat begyüjtjük, ha szálasanyagokról van szó, akkor célszerű azok bálázása. A begyűjtött legkülönfélébb hulladékanyagot szárításnak tesszük ki. Á szárítást nem fontos a találmány szempontjából minden hulladékra kiterjeszteni, mert pl. elképzelhető, hogy a különböző szemek a további feldolgozásnak megfelelő, optimális nedvességtartalommal rendelkeznek. A szárítást természetes vagy mesterséges úton biztosíthatjuk. Sok növényi hulladék a napon vagy egyáltalán levegőn történő szárítása kielégítő a következő feldolgozási művelet végrehajtásához. Vannak esetek, amikor vagy időmegtakarítás miatt, vagy a hulladékok Viszonylag magas nedvességtartalma miatt mesterséges szárítást kell alkalmazni. A találmány szerinti eljárás rendszeres gyakorlására berendezkedő üzemeknél célszerű tehát szárítóberendezést beállítani. A feldolgozni szándékolt hulladékok kellő szárítása után aprítjuk azokat. Az aprítási műveletnél szóbaj öhetnek a különböző törő, zúzó, aprítási módok, de leginkább alkalmas a szóbajöhető hulladékok viszonylatában a darálás és őrlés, illetve a rostos anyagok egy részénél a különböző darabolási módok. Az aprítás eredményezte szemnagyságok tekintetében különösebb követelmények nem lépnek fel, lényegében az egyes feldolgozni szándékolt hulladékok milyenségétől, illetve attól függ, hogy milyen állatok takarmányozására kívánják felhasználni a készített takarmányt. A felaprított halmazt ezután összekeverjük. A keverés közben — esetleg még e művelet előtt — a halmazhoz olyan anyagot adagolunk, amely önmagában is tápanyagként jöhet szóba, illetve amelynek önmagában takarmány jellege van. Az a körülmény, hogy önmagában takarmányjellege van ennek az anyagnak, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez az anyag egyedül és kizárólag takarmányozási célra szolgál, illetve, hogy ez az anyag" egyedül alkalmas volna takarmányozás céljára. Ennek az adalékanyagnak ä feladata a találmány szerinti eljárás szempontjából, hogy a felaprított anyaghalmaz összetapasztását eredményezze, ami a későbbi darabosítás szempontjából szükséges. Az említett adalékanyag tehát valamilyen ragacsos, sűrű, folyékony anyag. Célszerű erre a feladatra melaszt alkalmazni. Ismeretes, hogy a melasz — bár tápanyagtartalma igen jelentős — egyedül és kizárólagosan nem adható takarmányként az állatoknak. Bizonyos részarányban, más takarmányféleségekkel együtt azonban kiváló hatása van. Ilyen értelemben kerül felhasználásra a találmány szerinti megoldás esetében is. Csak annyit adagolunk belőle az aprított halmazhoz, amennyi elegendő annak összetapasztásához, de amely mennyiség a takarmányozott állatok számára semmilyen szempontból 2