161931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermények, elsősorban gabona és szemestengeri kezelésére, különösen szárítására és/vagy hűtésére

3 iított gáz sebessége négyzetével arányos a ventillátor teljesítimónye, így a fluid állapot fenntartásához szükséges nagy légselbesség biztosítása tetemes energiafelhasználással jár. A fluid állapotban történő szárításnál a fajlagos hőfelhasználás — tehát az egységnyi súlyú nedvesség elvitelére felhasznált hő mennyisége — is kedvezőtlen. Az ismert megoldások tehát végső fokon rossz gazdasági hatásfokúak, ami alatt azt értjük, hogy egységnyi vázmennyiség elvitele a szárítandó anyagból nagy költségráfordítást igényel. A találmány szerinti eljárás oélja, hogy olyan körülményekéi; teremtsen a szemestermények szárításánál, amely mellett a szárítás hatásossága, a ventillátor teljesítményigénye és így az energiaiköltség olyan összhangja biztosítható, ami optimumot jelent a szárítás gazdaságossági vonatkozásában. A találmány alapját az a felismerés képezi, /hogy a szárítandó szemesteranény fellazított állapotában, tehát még a fluid állapotot .megelőző állapotban olyan kiugró szárító hatás érhető el, amelyhez lényegesen kisebb venitillátorteljesítmény szükséges, mint a fluid állapot biztosításához keUeme. A szemestermény szemcséiből alkotott halmaz fellazított állapotának meghatározásához abból indulunk ki, hogy na egy adott rétegvastagságú és szemcseméretű, valamint adott egyéb fizikai tulajdonságokkal rendelkező rétegen keresztül vezetett számítógáz sebességét fokozzuk, akkor egy sebességértéknél bekövetkezik a fluid állapot. A halmaznak ezt az állapotát megelőző, tehát kisebb gázsebesség .melletti- állapotot nevezzük a találmány szempontjából fellazított állapotnak. Kísérletek során és mérések eredményeként azt állapítottuk meg, hogy a találmány alkalmazása szempontjából szóbajöhető gabonafélék és szemestengeri szárításánál a szárítógáz sebességének és a rétegeUenállásinak meghatározott értéktartományai mellett a szárítandó anyag rétegének előbb értelmezett fellazított állapota áll elő, és hogy ebben az állapotban kiugróan jó gazdasági hatásfokú szárítás érhető el. A szárítógáz sebességének ez az értéktartománya I,i2—3,1 m/sec, míg a rétegellenállásé 117—410 kg/m2

. A találmány tehát eljárás szamestermények, különösen gabona és szemestengeri kezelésére, ahol a kezelendő terményt lyukacsos tálcán továbbítjuk és eközben a tálcán és a terményen keresztül szárító- vagy hűtőgázt vezetünk és amely eljárásnak lényege, hogy a táloán továbbított termény fellazított állapotának biztosítására, annak haladási irányára keresztirányban 1,2—3,1 m/sec sebességű szárító- vagy hűtőgázt áramoltatunk és eközben a kezelendő termény A kiadásért felel: a Közga 7406045. Zrínyi (T) Nyomda, 4 rétegellenállását lil7—álO kg/m2

értéken tartjuk. . A találmány szempontjából tálca alatt értendő a legelterjedtebben használt perforált fémlemez, de annak tekintendő a fém- vagy más anyagú 5 fonat, végtelenített szalag vagy szitaszerű elem is. A szemestörimények szárításánál igen lényeges a szárítógáz hőmérsékletét egy bizonyos hőfok alatt tartani, illetve azt biztosítani, hogy a szárított termény szemei egy adott hőfokon túl ne 10 hevüljenek fel, hogy azok belső tantalma károsodást ne szenvedjen. Különösen fontos e követelmény kielégítése, ha vetésre szánt terményeket szárítanak. Ennek a hőfoknak a megadása azonban a találmány szempontjából közömbös, 15 így nincs is korlátozva a találmány a szárítógáz hőfoka tekintetében, A szárítógáz lelhet levegő, illetve levegő és valami egyéb gáz, pl. füstgáz keveréke, vagy kizárólag füstgáz. Gyakorlatilag általában az a leg-20 megfelelőibb, ha valamilyen tüzelőberendezésből származó füstgázhoz levegőt kevernek és ezt a keveréket alkalmazzák szárítógáz gyanánt. Nincs azonban akadálya annak, hogy hőcserélőiben adják át a füstgáz hőtartaimát levegőnek s az 25 így felmelegített levegőt vezessék a szárítandó terményréteg alá. A szárítógáz áramlási irányának keresztáramú jellege nem azt jelenti, hogy a tálca síkjára merőleges irányúnak kell lenini a gá2 30 áramlási irányának, hanem csupán annyit, hogy a gáz áramlási iránya a tálca síkjával valamilyen, szöget zár be. A rétegellenállás változtatása, illetve beállítása a rétegvastagság állításával biztosítható. A 35 különböző szemnagyságú és fizikai állapotú szemekből álló réteg ellenállása ugyanis a rétegvastagsággal szabályozható a legkönnyebben. Ezi esetenkint a szárítandó terménynek megfelelően » kell beállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szemestermények, elsősorban gabo-45 na és szemestengeri kezelésére, különösen szárítására és/vagy hűtésére, ahol a kezelendő terményt' lyukacsos tálcán továbbítjuk és eközben a tálcán és a terményrétegen keresztül száirítóés/vagy hűtőgázt vezetünk, azzal jellemezve, 50 hogy a táloán továbbított termény fellazított állapotának biztosítására, annak haladási irányára keresztirányban 1^2—3,il m/sec sebességű szárítóés/vagy hűtőgázt áramoltatunk és eközben a kezelendő termény rétegellenállását a rétegvastag-55 ság megválasztásával 1|17—-410 kgAm2

értéken tartjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szárítógáz gyanánt levegőt és/vagy füstgázt alkalmazunk. és Jogi Könyvkiadó igazgatója. st V., Balassi Bálint utca 21—23. 2