161931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermények, elsősorban gabona és szemestengeri kezelésére, különösen szárítására és/vagy hűtésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. V. 20. (ME—1360) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. IV. 30. 161931 Nemzetközi osztályozás: F 26 b 3/00; A 01 f 25/12 Feltalálók: Törőcsik András gyáregységvezető, 55%, Szolnok, Solymosi Olga egyetemi adjunktus, 20%, Budapest, Kardos János mg. gépészmérnök, 13%, Szolnok, Várkonyi János mg. gépészmérnök, 12%, Szolnok Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1. sz. Gépjavító Állomása, Szolnok Eljárás szemestermények elsősorban gabona és szemestengeri kezelésére, különösen szárítására és/vagy hűtésére A találmány 'mezőgazdasági eredetű szemestenmények, elsősomban gabona és szemesteirageri kezelésiére, különösen szárítására és/vagy hűtésére szolgáló eljárás. 5 A találmány a vele hasonló célú olyan kezelési eljárások továbbfejlesztését jeleníti, amely eljárásoknál a kezelendő terményt lyukacsos tálcán továbbítják és eközben a táloáa és a kezelendő termény rétegén szárító- és/Vagy hűtő- 10 gázt vezetnek keresztül. Ujabban elterjed a különféle szamestermények hűtött állapotban, hűtötermektaen való tárolása. Ilyen hűtőtárolásnak az a oélja, hogy egyrészt 15 a hasznos széniek között levő gyominövény-imagvak csíraképessiégét megszüntessék, másrészt, hogy a szemekiben levő biológiai folyamatát lelassítsák. A hűtőtárolás előtt a szemesteirméinyt le kell hűteni, hogy a tárolóhielyiiségek alacsony 20 hőfokát biztosító hűtőberendezést ne terhelje a lehűtéshez szükséges nagy terhelés. Az ilyen értelemben vett lehűtés, valamint a szárítás ugyanazzal az eljárással végezhető, de természetesen az alkalmazott gáz hőmérséklete külön- 25 böző aittól függően, hogy hűtés vagy szárítás a cél. A továbbiakban — egyszerűség kedvéért — szárítási eljárásról, szárítógázról stb. teszélünk, de ezalatt általánosságban kezelést, illetve keze- 30 lőgázt kell érteni, amibe beletartozik a hűtési eljárás és a hűtőgáz is. :Az ismert megoldásoknál általában perforált lemezből készült tálcán továbbítják a szárítandó terményt és levegőt, vagy más gázt áramoltatnak keresztül az anyag rétegén. Ilyen megoldás mellett a réteg vastagsága, a szemcseméretek, valamint a légseibesség — egyéb, kisebb befolyást jelentő tényező mellett — meghatároznak egy bizonyos állapotot az anyagiréteg tekintetében. Az ismert megoldásoknál a szárítandó anyagréteg vagy olyan állapotban van, ami mellett a szemcsék a gravitáció hatására érintkeznek egymással és csak a haladás céljából történő mozgatásból eredően mozdulnak el egymáson, vagy az ún. fluid állapotban van, mely tudvalevőleg azt jelenti, hogy a szemcsés anyag halmaza — makroszkopikusan — a folyadékokhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Az első esetben a szárító hatás igen gyenge, viszont a szárítógáznak az anyagrétegen keresztül való áramoltatásához viszonylag kis ventillátoréi jesítmény szükséges. A második esetben — tehát amikor az anyaghalmaz fluid állapotban van — lényegesen hatásosabb szárítás biztosítható, viszont aránytalanul nagy teljesítmény-igény áll elő a ventillátornál szemben. Ismeretes ugyanis, hogy a szál-161931