161918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szervezetre káros hulladékok bitumenbe történő ágyazására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. IX. 15. (MA—2267) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161918 Nemzetközi osztályozás: G 21 f 9/04, 9/16, 9/20, 9/28, 9/36 Feltalálók: Dr. Freund Mihály oki. vegyészmérnök, 13%. Budapest, Dr. Magyar Miklós oki. vegyész, 32%, Veszprém, Dr. Mózes Gyula oki. vegyészmérnök, 424%, Veszprém, Dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök, 13%, Veszprém, Dr. Kristóf Mihály oki. vegyészmérnök, 10%, Veszprém, Tóth László oki. gépészmérnök, 4%, Balatonfüred, Hima György vegyésztechnikus, 4%, Balatonalmádi Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Eljárás élő szervezetre káros hulladékok bitumenbe történő ágyazására Találmányunk tárgya élő szervezetre káros hulladékok, pl. arzén-, cián-, foszfor-, klórtar­talmú ipari hulladékok -és bitumen lágyuláspont­jánál miagaisaibb forrpontú imérgező szerves hul­ladékok bitumenes beágyazására szolgáló eljá­rás. Vegyipari üzemekben, vegyipari termékeiket alkalmazó vagy feldolgozó 'munkahelyeken, to­vábbá ilyen munkahelyek laboratóriumaiban ke­letkező, élő szenvezetre káros, folyékony és szi­lárd hulladékok, (pl. arzén-, cián-, foszfor, és klórtartalmú), (biztonságos, .gazdaságos eltávolí­tása és tárolása állandó és egyre gyakoribb prob­lémát okoz. Szervetlen és szerves vegyipari hul­ladékok megsemmisítése sonán a 'természetes vi­zeik vagy a levegő gyakran az élő szervezetre káros mértékben is elszennyeződhet. Ugyanígy atomerőművekben, izotóp laborató­riumokban és izotóptermelő reaktorokban kelet­kező radioaktív hulladékok, amelyek lehetnek iszapok, oldatot, égéstermékek, forrófülkehulla­dékok stb. veszélymentes eltávolításáról és táro­lásáról is kell gondoskodni. Gélszerű ezeket a hulladékokat valamilyen alkalmas anyagba ágyazva „eltemetni". Az eddigi gyakorlat szerint a radioaktív hulla­dékok beágyazása betonba, vagy üvegbe, a leg­újabb gyakorlat szerint pedig műanyagokba tör­térthet (FRP 2 014 435 és 2 016 010). Az utóbbi években felismerték, 'hogy ezeknél gazdaságosab­ban használhatók a bitumenek. Az irodalom ta­núsága szerint a (bitumenekre kétfajta beágya­zási technológiát valósítottak meg. Az egyik el-5 járás szerint a radioaktív hulladékokat szobahő­mérsékleten 'bdtumen-iemulziáwal elegyítik; ha a hulladék oldat, vagy vizes szuszpenzió formában ivan, az emulzióval való elegyítés előtt ezek víz­tartalmát ibepárlással eltávolítják. Az eljárás be-10 fejező műveleteként az emulziót meg kell bon­tani. (ÖSP 245 095). A másik eljárásnál a szilárd halmazállapotú, vagy oldatban levő radioaktív hulladékot 160—250 °C hőmérsékleten olvadt bi­tumennel a szokásos módon, keverő üstben ösz-15 szdkeverik; ha víztartalmú hulladékról van szó, a hulladék víztartalmát ebből az elegyből egy második lépésiben elpárologtatjáik. A bitumen­emulizó víztartalmának eltávolítására különle­ges folyamatos kisajtoló csigás készülléket hasz-20 nálnak, amelyben a nyomás növelhető (ÖSP 266 268). A bitumenben történő ágyazás e módszereinél több hátrány és technológiai nehézség jeientke-25 zik. A bitumen rossz hővezetőTképassége és a rossz diffúziós viszonyok miatt nagy tetőfelüle­teket kell alkalmazni, a hőmérséklet konstans értéken való tartása nehézkes és lassú a hőveze­tés. Ezek miatt a beágyazáshoz egyébként szük-80 séges hőmérsékletnél magasabb technológiai hő-161918

Next

/
Oldalképek
Tartalom