161916. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékelő félvezető eszköz

MAGTAR NÉPK0ZTÁRSAÍ SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 161916 | Bejelentés napja: 1971. IV. 26. (MA—2221) 1 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. | Bejelentés napja: 1971. IV. 26. (MA—2221) 1 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. H 01 1 15/02 | Bejelentés napja: 1971. IV. 26. (MA—2221) 1 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 3 S | Bejelentés napja: 1971. IV. 26. (MA—2221) 1 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 1 ORSZÁGOS ALALMÁNX HIVATAL | Bejelentés napja: 1971. IV. 26. (MA—2221) 1 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. Feltalálók: Gál Mihály fizikus, Dr. Schanda János fizikus, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest Fényérzékelő félvezető eszköz A találmány tárgya fényérzékelő félvezető eszköz, amelyben laterális fotofeszültség két kü­lönböző félvezető anyagból készült heteroátme­net struktúráján jön létre, és a fotofészültsé­gét a heterostruktura egyik oldalán levő elekt­ródák között mérjük, a heterostruktura másik oldalán elhelyezett elektródák segítségével pe­dig a fentemlitett egyik oldalról levett fűtőfe­szültséget \noduláljuk. Ismeretes, hogy félvezető p-n átmeneten, ha az átmenet síkjára merőlegesen beeső fényfolt­tal világítjuk meg a félvezetőt, és a p-n átme­ne struktúra egyik oldalán villamos kapcsola­tot létesítő kontaktusokat helyezünk el, akkor a megvilágító fényfoltot az átmenet síkjában elmozdítva, azonos fényintenzitás esetén is vál­tozó erősségű fotofeszültség keletkezik. Ez az ún. fotofeszültség helyzetérzékeny fénydetekto­rok készítését teszi lehetővé. Az ismert eszkö­zök hátrányos tulajdonsága, hogy a fényfolt elmozdulása és a fotofeszültség közötti össze­függés kevéssé lineáris. A találmány szerinti fényérzékelő félvezető eszköz az ismert laterális fotofeszültség alapján működő eszközökkel szemben jobb linearitást, a fotofeszültség egyszerű modulálhatóságát és a színképi (tartomány kiterjesztését biztosítja. Ezeket az előnyös tulajdonságokat azáltal érjük el, hogy a p-n átmenetet heterostruktura, azaz különböző anyagokból álló átmenet formájá­ban képezzük ki, és az eszközön vezérlőelekt­ródákat helyezünk el. Találmányunk tárgya tehát fényérzékelő fél-5 vezető eszköz, amelynek p-n átmenetet tartal­mazó félvezető testén a p-n átmenettel párhu­zamos fényérzékelő felülete és ezen elrendezett legalább kettő mérőelektródája van, és az jel­lemzi, hogy a p-n átmenet két különféle anya-10 gú félvezető kristály heteroátmeneteként van kialakítva, és a félvezető testnek a fényérzé­kelő felülettel ellentétes, a p-n átmenet másik oldalán levő felületén legalább kettő vezérlő­elektróda van elrendezve. A találmány szerinti 15 félvezető észköz előnyös kiviteli alakjánál a he­teroátmenetet alkotó anyagok germánium és sziücium. A találmány szerinti fényérzékelő félvezető eszköznél mind a mérő, mind pedig a vezérlő-20 elektródák száma kettőnél 'több is lehet. Pl. sík­beli fénypontérzékelés megvalósítható négy mé­rőelektródával. Ha síkbeli vezérlést is kívá­nunk, pl. négy vezérlőelektróda alkalmazható. 25 A találmány szerinti megoldás előnye az, hogy egyrészt a hetteroátmenet segítségével mód van a színképi érzékenységi tartomány jelen­tős kiterjesztésére, másrészt, mivel a heteroát­menetnél a felnövesztett réteg és az alapréteg 30 között az átmenetet igen élesre és síkra lehet 161916

Next

/
Oldalképek
Tartalom