161911. lajstromszámú szabadalom • Légmentesen tömített, bonthatóan összeerősített változtatható nagyságú és alakú kamra vagy tartály előregyártott elemekből
161911 megszüntetésié nagyon körülményes és ebből adódóan bizonytalan és drága. Ezenfelül a sok tömítés — még ha kifogástalanul működik is — • növeli az elkerülhetetlen diffúzió útján a kamrába bejutó szennyező anyagok (nedvesség, oxi- 5 gén, CO2, esetleg nitrogén) mennyiségét és ezzel az üzemeltetési költségeket is. Mindemellett a kamrán belüli csavarfejek megnehezítik a kaimra 'belsejének Msztíthatósá- 10 gát; rontják a korrőzióállóságot; és a radioaktív anyagok kezelését szolgáló kamráiknál gátolják a dekontaminálihatóságot. E hátrányok részbeni kiküszöbölése céljából szokásos a kamarákat egy másik ismert meg- 15 oldás szerint egy vagy több darabból sajtolni. Ily módon a tömítendő illesztések hossza jelentősen csökken. A préselés azonban olyan «drága technológia, amelynek költségei csak nagy darabszám esetén válnak gazdaságossá. Ezen- 20 bívül a préseléssel' gyártott bararálk alakja természetszerűleg kötött, rendszerint osak egy-két méret és alak gyártható, illetve szerezhető be. A tömítési problémák és a belső oldali csavarfejek okozta hátrányok — ha lényegesen ki- 25 sebb hosszon is — szintén jelentkeznek. Mindkét ismeirt megoldás közös gyártási hátránya, hogy a tömített csavarkötésekre való tekintettel a kaimra kereténél vagy a préselt tes- 30 tét alkotó daraboknál, valamint a felcsavarozandó oldal- vagy fedőlapoknál a asavarfuratokat nagyon pontosan kell elhelyezni, illetve illeszteni, mert különben a szerelés szinté lehetetlen vagy erőltetés esetén a kaimra deformá- 35 lódik és tömítettsége megszűnik. Kisebb kamráikat — éppen az említett nehézségek kiküszöbölése érdekében — szobás vastagabb műanyaglapokból, rendszerint szerves üvegből például polimetitaetalkriiiátból, ún. plexiüvegből keret 40 vagy váz nélkül, a lapok merőleges egymáshoz csavairozással vagy ragasztás útján készíteni. E kamratípu'sniak viszont az a hátránya, hogy egyrészt viszonylag csak kisméretű kamrák készíthetők, másrészt a lapokat igen pontosan, leg- 45 alább egy-két tized mm tűréssel kell megmunkálni. Különiben a kamra éleinél az 1. ábrán látható ék alakú, tömíthetetlen rések (r) keletkeznek. További hátrány, hogy az ilyen kamrák ára magas és súlyuk a belső légtérhez képest 50 nagy. Ugyancsak ismertek kerek alap- és fedőlappal készített henger alakú kamrák is. Ezek viszonylag jól tömíthetők, de (méretűikéit a kezelőszemély szem- és könyöbmagassága határozza meg 55 és befogadóképességük ritkán haladhatja meg a 0,1 m3 A. További hátrányuk, hogy egymáshoz igen rosszul csatlakoztathatók. A felsorolt hátrányok miatt a nagyfokú variálhatóság és a jó tömíthetőség kettős követelményének csak kor- 60 látozottan felelnek meg. Gyártásuk bonyolult, a tömítettség biztosítása drága és körülményes. Mindezek miatt az ilyen típusú kamrák beszerzése költséges és üzemeltetése nehézkes. A találmány célja, olyan megoldás létrehozása, 65 amely a kettős követelményt egyszerre elégíti ki a könnyű tömíthetőséget és ezzel egyidejűleg, az egyszerű és olcsó elemeikből a variálható felépítést. A találmány további célja, hogy a kötések bonthiatók, az elemek újból felhasználhatók legyenek, a szerelés gyors és egyszerű legyen. A találmány szerinti megoldás lényege egy olyan keretelem, továbbá a. kératelemek, egymáshoz és a kaimra oldalait alkotó lemezlapokhoz oly módon való hozzászorítása, mely á már említett oélok, illetve előnyük elérését biztosítja. A találmány tehát légmentesen tömített bonthatóan összeerősített változtatható nagyságú és alakú kaimra vagy tartály, melynek előregyártott ^elemei az oldallemezek, keretedéinek, sarokelemek és rögzítő szerveik és amelynél a keretelemek törtvonalas — például — C alakú profilanyagok a két szélükön síklapú külső felülettel, mely felületeken tömítés közbeiktatásával az oldallemezek szélei fekszenek fél a kamra vagy tartály belső terén kívül elhelyezett rögzítő szervekkel rászorítva. A taláknány egy előnyös kivitelénél a rögzítőszervek csavarral összefogott szorítóelemek, melyek egyik végükkel egymáson fekszenek fel és a másik végükkel összeszorítják a közrefogott keretelemrészt, a tömítést és az oldallemezt. A találmányt részleteiben a rajzok alapján magyarázzuk, ahol az 1. ábra a fülkét alkotó lemezek hagyományos összeillesiztését, a 2. ábra a hagyományos fülke tömített csavarkötését, a 3. ábra a talá.lmiány szerinti .megoldást, a -4. ábra az egymáshoz csatlakozó fülkéket szemlélteti. A rajz 1. és 2. ábrájában szemléltetett ismert megoldásokkal szemben a 3. és 4. ábra a találmány kiviteli alakjait szemlélteti. A rajz 3. ábrájában feltüntetett kiviteli alaknál a kamra vagy a tartály 9 kereteleme törtvonalas „C" alakú profilanyag bét szélén síklapú külső felülettel. A beretelem egymással nem érintkező és egymással szöget bezáró két szélének e külső felületére tömítetten illeszkednek a kaimra 8 oldalait alkotó fém, fa, üveg vagy műanyaglapok. A Cnprofüú élidom széllapjai és az oldalalbotó lapok átlapolás helyett egyazon él mentén végződnek. A 9 C-profálú élidom széllapjai és a hozzá illeszkedő 8 oldallemez között az önmagában ismert 4 tömítés van. E tömítés' biztosítja a fülke belső légterének elkülönítettségét ós az eikülöniítettség révén annak szalbályozhatóságát. A C^profiilú élddom széllapját a hozzá illeszkedő 8 oldallemezt és a kettő közötti 4 tömítést az 5 és 6 szorítóelemből és a 7 csavarból álló rögzítőszervek szorítják össze. E szorító-rögzítő elemiek teljes egészükben a 9 keretelemek és a 8 oldallapok által határolt kamra vagy tartály légterén' kívül fekszenek, és így nem létesítenek összeköttetést a kamra vagy tartály belső szabályozott és a külső szabályozatlan térrész között. A 9 keretelem tetszés szerinti hosszúsága szálakban készülhet 2
