161901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mélyfúrású, különösen szénhidrogén kutak kuttalp körzetének kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. X. 06. (KO—2368) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161901 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 1/00 Feltalálók: Dr. Bán Ákos oki. olajmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Dr. Nagy Sándor oki. vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Budapest, Bálint Valér oki. olajmérnök, Nagykanizsa Tulajdonos: Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest úgy is, mint Dr. Bán Ákos és Bálint Valér feltalálók jogutóda Eljárás mélyfúrású, különösen szénhidrogén kutak kúttalp körzetének kezelésére A különböző rendeltetésű (kutató, termelő, figyelő avagy közegbieaarjtoló) mélyfúrású kutak, különösen szénhidrogén kutak kúttalp körzetében gyakran rakódnak le a kőzet finomabb frakcióin kívül olyain gyantás-aszfaltos és egyéb anyagok, amelyek a rétegben levő pórusokat eltömök és ezzel a réteg szivárgási tulajdonságait lerontják. Ezen lerakódás következtében a kutak termelő, illetve elnyelő képessége lecsökken. A szénihidrogéneket tartalmazó rétegekbe történő víz.és egyéb közegeik >(pl. gáz) besajtolásánál a különböző fázisok határfelületén uralkodó felületi tulajdonságok következtében is csökken a rétegekben a szivárgás és ezáltal a rétegek elnyelőképessége: A kutak termelőképességének, illetve elnyelőképességének javítása céljából különböző kúttalp körzeti kezelési módszereket alkalmaznak (rétegrepesztés, sawazás, organikus oldószeres kezelés, felületaktív anyagokkal 'történő kezelés stb.). A jelenleg ismeretes rétegkezelési módszerek közül a rétegrqpesztós eredményei a legjobbak. A rétegtrepesztés hátránya azonban, hogy a kút-. talp körzetében a szándékoltnál lényegesen nagyobb, úgynevezett makro-repedések is képződnek, amelyek a réteg nem kívánatos részébe, sőt adott esetben más rétegekbe is átterjedhetnek. Ezak a repedések lehetővé .teszik a rétegvíz és 10 15 20 25 30 szabad gázok nem kívánatos beáramlását a kúttalp körzetébe, annak következtében, hogy a repedések egyes irányokiban távolabbi körzetekbe húzódhatnak, egyes irányokban viszont nem javul a kúttalp körzetében levő kőzet áteresztőképessége. Ez a jelenség a kúttalp körzetében történő rétagrepesztést sok esetben problematikussá teszi. E hibák kiküszöbölésére gyakran kombinálják a rétegrepgtsztést a kúttalp körzetének termikus, vagy vegyi kezelésével is. E hibákon kíván segíteni a jelen találmány. ,A jelen találmány olyan eljárást, ismertet, mely együttesen tartalmazza az eddig alkalmazott eljárások előnyeit, ugyaniakkor kiküszöböli a rétegrepesztéses eljárás ismertetett hátrányait. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy ha a kúttalp körzetében a kőzetet kismértékben felmelegítjük, és utána az a rétegvíz hőmérsékletének hatására újból eredeti hőfokára hűl le, a, rétegben a mikrorepedések sokasága képződik minden irányban. Ugyanakkor ilyen kismértékű behatás következtében nem állhatnak elő olyan nagy repedések, (űn. makro repedések), amelyek a rétegben távolabb szaturált egyéb anyagok, vagy más rétegekben szaturált anyagoknak a kúttalp körzetébe való jutását lehetővé tennék. További kísérleteink során megállapítottuk, hogy az ammónia és annak vizes oldata a kőzetmátrix anyagával szemben mutatott kedvező 161901