161897. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus jelzőberendezés

5 161897 6 a 11 kapacitás nagyobb söntölő hatása miatt lecsökken. Így a 14 impedancián a névleges állapothoz tartozó zérus feszültséghez képest, valamely feszültségérték jelenik meg, amit a szelektív 2 erősítő felerősít. A szelektív 2 erő­sítő alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy az viszonylag nagy erősítési tényező mellett sem érzékeny külső zavaró jelekre. A 2 erősítő által felerősített jelet 15 detek­tor egyenirányítja. A 15 detektor kimenetére 16 komparátor van csatlakoztatva, amelynek hisz­terézise kicsi és komparálási szintjének stabi­litása viszonylag nagy. A 16 komparátor kime­netére 17 kapcsolófokozat van csatlakoztatva, amely 18 jelzőkészüléket vezérel. Ha a 15 de­tektor kimenetén evő egyenfeszültség a 16 komparátor komparálási szintje alatt van, ak­kor a 18 jelzőkészülék nem ad jelzésit. Ha a 15 detektor kimenő feszültsége eléri a 16 kom­parátor komparálási szintjét, akkor a 16 kom­parátor átbillen és jelet ad a 17 kapcsolófoko­zatra, amely bekapcsolja a 18 jelzőkészüléket. A 16 komparátort és a 17 kapcsolófokozatot úgy is ki lehet alakítani, hogy azok egyetlen fokozatot képezzenek. A 4. ábrán a 16 komparátor, a 17 kapcsoló­fokozat és a 18 jelzőkészülék kiviteli alakjának vázlatos rajzát szemlélteitjük. Itt a 16 kompa­rátornak egyetlen komparálási szintje és így egyetlen 19 kimenete van, amely a 17 kap­csolófokozat egyetlen 27 kapcsolóelemének 20 bemenetéhez van csatlakoztatva. A rajzon a kapcsolóelemeket nyugalmi állapotban tüntettük fel. Így látható, hogy a 17 kapcsolófokozat 21 és 22 kimenetei között rövidzár van, ha a 16 komparátor nyugalmi állapotban van, azaz be­menetén a feszültség a komparálási szintnél ki­sebb. A 17 kapcsolófokozat 21 es 22 kimenetei kétvezetékes 23 kábelen át vannak a 18 jelző­készülékhez csatlakoztatva. Ä 18 jelzőkészülék­ben két 24 és 25 telep, 26 kapcsolóelem és 28 jeladó van. Az elrendezésből látható, hogy nyu­galmi állapotban a 23 kábelen át állandóan folyik áram, ami a 26 kapcsolóelem kimenetén szakadást okoz, és így a 28 jeladó semmiféle jelet nem ad ki. A 16 komparátor átbillenése­kor pedig a 28 jeladó optikai, akusztikai vagy egyéb jelet ad ki. Az elrendezés ilyen módon történő kialakítása azt is biztosítja, hogy a 23 kábel bármelyik vezetékének elszakadása ese­tén a 28 jeladó szintén jelet ad, és így az üzem­zavar rögtön észlelhető. A 26 és 27 kapcsoló­elemek természetesen bármilyen típusúak lehet­nek. Egyszerű relés, védőgázas relés, vagy fél­vezetős kapcsolóelem is használható a megbíz­hatósági és egyéb követelményektől függően. Az 5. ábra a 16 komparátor és a 17 kapcso­lófokozat további előnyös kiviteli alakjának vázlatos rajzát szemlélteti. Itt a 16 komparátor úgynevezett kettős komparátor, amelynek két komparálási szintje van és mindegyik kompa­rálási szinthez tartozik egy kimenet (19, illető­leg 29). Amikor a kettős 16 komparátor 30 be­menetére jutó feszültség eléri az első kompará­lási szintet, a komparátor jelet ad első 19 ki­menetén. Ha a 30 bemeneten levő feszültség tovább nő és eléri a komparátor második kom-5 parálási szintjét, akkor a komparátor a máso­dik 29 kimenetén is jelet ad. A 19 és 29 kime­neteken levő jelek megváltozását az egyes kom­parálási szintek . hiszterézis értéke szabja meg. Az első 19 kimenet a 4. ábrához teljesen ha­sonlóan a 17 kapcsolófokozat 27 kapcsolóele­mének bemenetéhez van csatlakoztatva. A má­sodik 29 kimenet indítható astabil 31 multi­vibrator indító 32 bemenetére van kapcsolva, a 31 multivibrator kimenete pedig további 33 kapcsolóelem bemenetéhez van csatlakoztatva. A 27 és 33 kapcsolóelemek párhuzamosan kap­csolt kimenetéhez vannak csatlakoztatva a 17 kapcsolófokozat 21 és 22 kimenetei. A 21 és 22 kimenetekhez a 4. ábrán szemléltetett kétveze­tékes 23 kábelen át a 18 jelzőkészülék csatla­koztatható. A kapcsolásról látható, hogy amíg a kettős 16 komparátor 30 bemenetére jutó fe­szültség a második komperálási szintet nem éri el, addig az egész berendezés ugyanúgy működik, mint a 4. ábrán bemutatott kapcso­lás szerinti berendezés. Ekkor ugyanis az asta­bil 31 multivibrator nem működik, és így a 32 kapcsolóelem kimenete szakad4st mutat. Ami­kor a 30 bemenetre jutó feszültség eléri a má­sodik komparálási szintet, akkor a kettős 16 komparátor második 29 kimenetén megjelenő jel indítja az astabil 31 multivibrator billegési frekvenciájának megfelelően zárja rövidre a 21 és 22 kimeneteket, és ezáltal a 18 jelzőkészülék szaggatott jelet ad. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az érzé­kelendő kapacitás két meghatározott és beállít­ható értékénél a jelzőkészülék más és más jel­zést adjon egyetlen kétvezetékes kábelen át. Az alkalmazások nagyobb részénél a jelátalakítót célszerű egybeépíteni a generátorral, erősítő­vel, detektorral, komparátorral és kapcsolófo­kozattal, viszont a jelzőkészülék ezekből jelen­tős távolságra van elhelyezve. A két érzékelhető kapacitásértéket riasztó készülékeknél pl. úgy lehet megválasztani, hogy az első riasztó jel­zést akkor adja a berendezés, amikor az ille­téktelen személy az érzékelő egységet 1—2 mé­terre megközelíti, a másodikat pedig akkor, amikor a védeni kívánt tárgyat megérinti. A találmány szerinti elektronikus jelzőbe­rendezést előnyösen lehet alkalmazni olyan esetekben is, amikor a jelátalakítót zárt fém vázban, pl. páncélszekrényben kell elhelyezni. A találmány szerinti elektronikus jelzőbe­rendezés működési frekvenciája előnyösen 10— 25 kHz tartományba esik. Ez azzal a nagy előnnyel jár, hogy a berendezéssel nem kell postai előírásokhoz alkalmazkodni. Mivel a jel­átalakítót meg'tápláló két feszültségforrást cél­szerűen ugyanabból a feszültséggenerátorból származtathatjuk, a feszültséggenerátor ampli­túdó- és frekvenciastabilitásával szemben nin­csenek különleges követelmények. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom