161896. lajstromszámú szabadalom • Orvosi műszer, célszerűen magzatok szülés közbeni vizsgálatára

MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VIII. 17. (KI—631) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161896 Nemzetközi osztályozás: A 61 b 17/40 / , N / Dr. Kiszel János orvos, 50%, Papp László egyetemi hallgató, 50%, Budapest Orvosi műszer, célszerűen magzatok szülés közbeni vizsgálatára A találmány tárgya orvosi műszer, célszerűen magzatok szülés közbeni vizsgálatára. A korsze­rű szülészetiben rendkívül nagy gondot fordíta­nak a magzatok védelmére és a szülés közlbeni veszélyek elhárítására. A szülés alatti magzati 5 veszélyeztetettség mielőbbi felismerése megköve­teli, hogy a magzat életfunkcióit a szülés egész folyamata alatt intezíven figyeljék. E szempont­ból a foetalis szívműködés folyamatos ellenőr­zése egyike a legfontosabbaknak, amelyet a 10 magzati elektrokairdiográfia ós szívfrekvencia segítségével végeznek, összefüggéslben a fájás erősségével, valamint méhen belüli nyomással. Kezdetben az anyai hasfalra helyezett elekt- 15 ródáival kísérleteztek, azonlban az anyai és mag­zati EKG jel összeadódott, melyet a szülési fá­jások még értékelhetetlenebbé tettek. A diag­nosztikai tévedések lehetősége miatt ezt a mód­szert elvetették és la direkt magzati eletetrokar- 20 diográfia alakult ká, ahol az érzékelő elektróda a méhen belül levő magzattal közvetlen érintke­zésiben van. Az elektródák elhelyezésére két módszer ala­kult ká; az egyik a foainsab(k>minális&n, az anyai 25 hasfalon és méhíalon keresztül bevezetett finom tűszerű elektróda, amelyet a magzat gluteális tájékába, farába szúrnak, a másik a transcer­vicalisan a hüvelyen és méhszájon keresztül be­helyezett elektróda. 30 Az első módszer mind az anyára, mind a mag­zatra a vérzések, sérülésiek, sőt kedvezőtlen eset­ben a magzat elhalása miatt nagyon" veszélyes és ezért gyakorlatilag még klinikai körülmények között sem alkalmazzák. A másik transcerwioalis módszernél az elekt­ródákat szívókoroiniggal vagy különböző formájú kapcsokkal, horgokkal rögzítik a magzaton. A szwókoíttmgos rögzítési módszer hátránya, hogy a méhszájon keresztül a magzat «fejére ta­pasztott szíivókorong nagyságának megfelelő te­rületen 8—ilO napig megmaradó bevérzéseket okoz. A megfelelő kontaktus létrejöttéhez hosz­sza'bb idő, legalább 3—5 perc szükséges. Előnye, hogy a szívókorongos elektróda könnyen eltávo­lítható. A gyakorlatiban eddig leginkább kapocs és ho­rog formájú elektródák váltak be. Ezeket köz­vetlenül a magzat elöl fekrvő részének — legin­kább a fej — bőrébe csíptetik, illetve akasztják. Előnyük, hogy jó kontaktust biztosítanak és al­kalmazásuk veszélytelenebb, mint a fentelbb le­írt elektródáké. A legáltalánosalblban elterjedt a Honnféle kapocselektróda, amely mind formájá­ban, mind használati módjában a sebészeti kap­csokhoz hasonló. Lényegéhen 2—-3 mm széles, 161896

Next

/
Oldalképek
Tartalom