161894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyalapok, támasztó- és feszítőpillérek és hasonlók készítésére

161894 ben, kemencecsarnotkoikban, ahol az egymás .mel­lett levő objektumok között új alap készítése válik szükségessé. A találmány szerinti alapozási eljárás és be­rendezés révén ismert alapozási megoldások fel­sorolt hátrányai elkerülhetők. A találmány sze­rinti eljárások és berendezések célja ugyanis az, hogy az alap statikai tulajdonságainak meg­tartása mellett, lényegesen kevesebb föld ki­termelését kelljen elvégezni, kevesebb betono­zási munkát kelljen teljesíteni, ennek megfele­lően sokkal kevesebb anyag beépítése váljon szükségessé, és hogy a felszíni objektumokat lehetőleg ne kelljen még átmenetileg és csak kis részben sem megbontani. A találmány elé kitűzött feladatot lényegé­'ben kétféle megoldásnak tekintendő eljárással, illetve berendezéssel oldjuk meg. Az egyik meg­oldás csáptámgerenáatalpas, míg a másik csáp­támasztórudas. A találmány csáptámgerendátalpas változata esetén a kívánt mélység elérése után a kút­köpeny alsó részén előre kialakított ablakszerű nyílások fedőlemezeit eltávolítjuk és ezeken a nyílásokon keresztül a kútköipenyhez képest előnyösen megközelítően sugárirányban csáp­támokat bocsátunk ki. A csáptámok csőszerű, üreges vasbeton tagok, amelyeknek keresztmet­ezete a körtől eltérő is lelhet. Ezeknek a kitolása közben, vagy azután a belső üregeknek meg­felelő földmennyiséget kitermeljük. Ezt köve­tően, tehát a kívánt távolságra való kitolás utáni földkitermelést követően, a csaptam ibelső üregét vasbetonnal kiépítve a csápgerendát alakítjuk ki. A csáptámok egymás folytatását képező több darabból állhatnak. A kívánt számú csápgerenda elkészítése után a csáptaimokat toló szerkezeteit a felszínre szál­lítjuk és a kútköpenynek a csápgerendák ma­gasságáig terjedő alsó részét is vasbetonnal építjük be úgy, hogy ez a vasbetonszerkezet a csápgerendáikkal szerkezetileg összefüggő stati­kailag együttdolgozó építményt képezzen. A csápgerendáknak a talajra támaszkodó fe­lületeinek és az ezekkel összefüggő, a kútköpeny belsejében kiképzett vasbetontömb alsó felületé­nek összege adja a méretezésre szolgáló talp­felületet. Ennél a felületnél lényegesen kisebb a kútköpeny keresztmetszeti felülete, s a lénye­gesen kisebb kifejezés alatt azt értjük, hogy a talajra támaszkodó vasbeton talpfelület 75%­ánál nem nagyobb a kútköpeny keresztmetszeti felülete. A vasbeton alapozás elkészítése után a kút­köpeny belső terét a lesüllyesztéskor kitermelt földnek legalább részbeni felhasználásával ki­töltjük. A csáptámok kitolására szolgáló berendezés célszerűen hidraulikus működtetésű és több, egy­mással párhuzamos hidraulikus munkahengert foglal magában. A berendezésnek a kitolási iránnyal átellenes oldalán a kútköpeny falához támaszkodó támasztópajzsa és a osáptámhoz il­leszkedő tolópajzsa van. A találmány másik, csáptámasztó-rudas válto­zata a talaj- és talajvízviszonyoktól függően ott alkalmazható előnyösen, ahol az alapozási sík feletti magas talajvízszint, továbbá szivattyúzás 5 esetén a nagymértékű talajvíz utánfolyás miatt a csáptámok fcisajtolása, azok föld és beton­münkája nyílt víztartás mellett nem végezhető el. Ilyen esetekben talajmechanikai, statikai és építéstechnológiai szempontokból megválasztott 10 kedvezőbb — általában magasabb — szintről indított, a teherbíró talajra támaszkodó, álta­lában ferdeirányú, osápszerű támasztórudakat alkalmazunk és ezek révén biztosítjuk meg­felelő stabilitású alap megépítését. 15 Ennél az eljárási változatnál is a talajnak a terfhet átadó alapterületnél lényegesen kisebb keresztmetszeti területű kutat süllyesztünk a kí­vánt szintig, illetve talajrétegig, majd ezt a le-20 süllyesztett kutat lefenekeljük. A lefenekelt kutat a számítások szerint szükséges réteg­vastagságú és súlyú anyaggal feltöltjük, majd a számítások által meghatározott keresztmetszetű, anyagú és irányú csápszerű támasztórudakat 25 alakítunk kd, amelyekkel az alap megfelelő te­herbírását biztosítjuk. A osáprudak előregyártott vasbetonból, acélból, vagy fáiból készülhetnek. Kibocsátásuk hidraulikus berendezéssel kisajto­lás útján, illetve a kívánt rúdirányú ütő-vibráló 30 előrehajtáasal (történhet. A osápszerű támasztórudak elkészítése a hely­színen is történhet akként, hogy a kívánt csáp­támiránynak megfelelő irányban fúróberende­zéssel lyukat készítünk és ebben betonból, vas-35 betonból a talajszerkezetnek megfelelően, vas­beton, azbesztcement, műanyag köpenycsővel rendelkező vagy köpenycső nélküli támasztó­rudat alakítunk ki. A találmány eme változatánál is lényeges, 40 hogy a lesüllyesztett kútköpeny keresztmetszete lényegesen kisebb, mint a terhelések talajra történő továbbításhoz szükséges méretű alap felülete, mert a terhelések talajra történő to­vábbítását a számítások szerinti méretű, anyagú, 45 irányú és számú nagy stabilitású előnyöket nyújtó támasztórudak biztosítják. Ez alatt a „lényegesen kisebb" kifejezés alatt azt értjük, hogy azonos terhelés esetén talál-50 mányunk szerint lesüllyesztett kútköpeny ke­resztmetszete és a támasztórudak keresztmetszeti felülete együttesen nem haladja meg a számí­tások szerinti szükséges összefüggő hagyomá­nyos alapfelület i6Q%rát. A találmány szerinti el-55 járás és berendezés előnyösen alkalmazható épületek, gépalapok, toronyszerű létesítmények, kémények alapozásához és hasonlók készítésé­hez, valamint hidak hídfőiben alkalmazott tá­masztó vagy feszítő pillérek ós hasonló alapo-60 zási megoldásokhoz. A találmány csáptámasztó­rudas változata mindezen alapozási megoldáso­kat lehetővé teszi, magas talajvíz esetén is. A csáptámgerendátalpas eljárás lényege, hogy a terhelést a talajnak átadó talpfelületnél lé-65 nyegesen kisebb keresztmetszeti felületű, cél­l

Next

/
Oldalképek
Tartalom