161894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyalapok, támasztó- és feszítőpillérek és hasonlók készítésére
161894 ben, kemencecsarnotkoikban, ahol az egymás .mellett levő objektumok között új alap készítése válik szükségessé. A találmány szerinti alapozási eljárás és berendezés révén ismert alapozási megoldások felsorolt hátrányai elkerülhetők. A találmány szerinti eljárások és berendezések célja ugyanis az, hogy az alap statikai tulajdonságainak megtartása mellett, lényegesen kevesebb föld kitermelését kelljen elvégezni, kevesebb betonozási munkát kelljen teljesíteni, ennek megfelelően sokkal kevesebb anyag beépítése váljon szükségessé, és hogy a felszíni objektumokat lehetőleg ne kelljen még átmenetileg és csak kis részben sem megbontani. A találmány elé kitűzött feladatot lényegé'ben kétféle megoldásnak tekintendő eljárással, illetve berendezéssel oldjuk meg. Az egyik megoldás csáptámgerenáatalpas, míg a másik csáptámasztórudas. A találmány csáptámgerendátalpas változata esetén a kívánt mélység elérése után a kútköpeny alsó részén előre kialakított ablakszerű nyílások fedőlemezeit eltávolítjuk és ezeken a nyílásokon keresztül a kútköipenyhez képest előnyösen megközelítően sugárirányban csáptámokat bocsátunk ki. A csáptámok csőszerű, üreges vasbeton tagok, amelyeknek keresztmetezete a körtől eltérő is lelhet. Ezeknek a kitolása közben, vagy azután a belső üregeknek megfelelő földmennyiséget kitermeljük. Ezt követően, tehát a kívánt távolságra való kitolás utáni földkitermelést követően, a csaptam ibelső üregét vasbetonnal kiépítve a csápgerendát alakítjuk ki. A csáptámok egymás folytatását képező több darabból állhatnak. A kívánt számú csápgerenda elkészítése után a csáptaimokat toló szerkezeteit a felszínre szállítjuk és a kútköpenynek a csápgerendák magasságáig terjedő alsó részét is vasbetonnal építjük be úgy, hogy ez a vasbetonszerkezet a csápgerendáikkal szerkezetileg összefüggő statikailag együttdolgozó építményt képezzen. A csápgerendáknak a talajra támaszkodó felületeinek és az ezekkel összefüggő, a kútköpeny belsejében kiképzett vasbetontömb alsó felületének összege adja a méretezésre szolgáló talpfelületet. Ennél a felületnél lényegesen kisebb a kútköpeny keresztmetszeti felülete, s a lényegesen kisebb kifejezés alatt azt értjük, hogy a talajra támaszkodó vasbeton talpfelület 75%ánál nem nagyobb a kútköpeny keresztmetszeti felülete. A vasbeton alapozás elkészítése után a kútköpeny belső terét a lesüllyesztéskor kitermelt földnek legalább részbeni felhasználásával kitöltjük. A csáptámok kitolására szolgáló berendezés célszerűen hidraulikus működtetésű és több, egymással párhuzamos hidraulikus munkahengert foglal magában. A berendezésnek a kitolási iránnyal átellenes oldalán a kútköpeny falához támaszkodó támasztópajzsa és a osáptámhoz illeszkedő tolópajzsa van. A találmány másik, csáptámasztó-rudas változata a talaj- és talajvízviszonyoktól függően ott alkalmazható előnyösen, ahol az alapozási sík feletti magas talajvízszint, továbbá szivattyúzás 5 esetén a nagymértékű talajvíz utánfolyás miatt a csáptámok fcisajtolása, azok föld és betonmünkája nyílt víztartás mellett nem végezhető el. Ilyen esetekben talajmechanikai, statikai és építéstechnológiai szempontokból megválasztott 10 kedvezőbb — általában magasabb — szintről indított, a teherbíró talajra támaszkodó, általában ferdeirányú, osápszerű támasztórudakat alkalmazunk és ezek révén biztosítjuk megfelelő stabilitású alap megépítését. 15 Ennél az eljárási változatnál is a talajnak a terfhet átadó alapterületnél lényegesen kisebb keresztmetszeti területű kutat süllyesztünk a kívánt szintig, illetve talajrétegig, majd ezt a le-20 süllyesztett kutat lefenekeljük. A lefenekelt kutat a számítások szerint szükséges rétegvastagságú és súlyú anyaggal feltöltjük, majd a számítások által meghatározott keresztmetszetű, anyagú és irányú csápszerű támasztórudakat 25 alakítunk kd, amelyekkel az alap megfelelő teherbírását biztosítjuk. A osáprudak előregyártott vasbetonból, acélból, vagy fáiból készülhetnek. Kibocsátásuk hidraulikus berendezéssel kisajtolás útján, illetve a kívánt rúdirányú ütő-vibráló 30 előrehajtáasal (történhet. A osápszerű támasztórudak elkészítése a helyszínen is történhet akként, hogy a kívánt csáptámiránynak megfelelő irányban fúróberendezéssel lyukat készítünk és ebben betonból, vas-35 betonból a talajszerkezetnek megfelelően, vasbeton, azbesztcement, műanyag köpenycsővel rendelkező vagy köpenycső nélküli támasztórudat alakítunk ki. A találmány eme változatánál is lényeges, 40 hogy a lesüllyesztett kútköpeny keresztmetszete lényegesen kisebb, mint a terhelések talajra történő továbbításhoz szükséges méretű alap felülete, mert a terhelések talajra történő továbbítását a számítások szerinti méretű, anyagú, 45 irányú és számú nagy stabilitású előnyöket nyújtó támasztórudak biztosítják. Ez alatt a „lényegesen kisebb" kifejezés alatt azt értjük, hogy azonos terhelés esetén talál-50 mányunk szerint lesüllyesztett kútköpeny keresztmetszete és a támasztórudak keresztmetszeti felülete együttesen nem haladja meg a számítások szerinti szükséges összefüggő hagyományos alapfelület i6Q%rát. A találmány szerinti el-55 járás és berendezés előnyösen alkalmazható épületek, gépalapok, toronyszerű létesítmények, kémények alapozásához és hasonlók készítéséhez, valamint hidak hídfőiben alkalmazott támasztó vagy feszítő pillérek ós hasonló alapo-60 zási megoldásokhoz. A találmány csáptámasztórudas változata mindezen alapozási megoldásokat lehetővé teszi, magas talajvíz esetén is. A csáptámgerendátalpas eljárás lényege, hogy a terhelést a talajnak átadó talpfelületnél lé-65 nyegesen kisebb keresztmetszeti felületű, céll