161892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mikroporozus réteg textilhordozón való előállítására

161892 10 talma az oldat súlyára számítva 10—30 súlyl%. A polimeroldatot, amelyet a textil hordozóanyag bevonására alkalmazunk, valamint a folyékony itatóanyag töltőanyagok, pigmentek, lágyítók és más segédanyagok adagolásával módosíthatjuk. Természetesen a textil hordozópálya folyékony itatószerekkel történő előitatása el is maradhat, ha a bevonandó textilpálya a bevonó berendezésbe töfténő belépés előtt már elegendő hajlékonysággal és/vagy nedvesedőképességgel rendelkezik. A találmány szerinti eljárással többrétegű, textilhordozóból és legalább egy annak felületén elhelyezkedő (mikroporózus poMmerrétegből álló terméket kapunk, amelynek hajlékonysága és a felvitt réteg tetszetős felületi megjelenése kiváló és amelyek a szokásos kikészítés végrehajtása után természetes bőr helyett cipőfelsőrész-anyagként, bútorhuzatként, kárpitosanyagként vagy más hasonló célra alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők : .1. A .bevont textil hordozópálya az egyik felületén elhelyezkedő pasztaszerű polimeroldatréteg formakialakítása után közvetlenül minden oldalról a koaguláló hatású folyadékkal kerül érintkezésbe. 2. A textil hordozópályára felvitt polimeroldatból álló réteg koagulálása két oldalról következik be éspedig a) a polimeroldatból álló rétegnek a hordozórétegtől távolabbi felületéről kiindulva és b) a polimeranyagból álló rétegnek a hordozóanyag felöli oldalról kiindulva, mivel a koagulálószer a hordozópályát átitatja. 3. A textil hordozóanyag felületére felvitt pasztaszerű polimeroldatból álló réteg a hordozóanyagon levő réteg formaadása után közvetlenül a folyékony koiagutólószerrel ikerül érintkezésbe, tehát a polimerrétegben levő oldószernek gyakorlatilag nincs lehetősége a hordozóanyag duzzasztására. A polimer kicsapása útján az oldószer a polimeroldatból kiválik, és azt a folyékony koagulálószer felveszi. A folyamatos eljárás végrehajtására szolgáló találmány szerinti berendezés különösen előnyös kiviteli formája négyszögletes felül nyitott sík fenékfelülettel és lényegében egyenlő magasságú oldalfalakkal ellátott tartályból áll. A tartály a függőleges emeléshez és süllyesztéshez szükséges berendezéssel van ellátva. A berendezés továbbá felül nyitott, sík fenékfelületű és lényegében azonos magasságú oldalfalakkal ellátott kádból áll. A tartály a kád nyílása felett helyezkedik el és a kád méretei olyanok, hogy a tartály az emelő- és süllyesztőberendezés segítségével a kád belsejébe besüllyeszthető. A tartály felett a hordozópálya céljára adagolóhenger helyezkedik el. A tartály több választófalat tartalmaz, amelyek a tartály fenekének síkjához képest függőlegesen felfelé mutató irányban helyezkednek el, elrendezésük párhuzamos és egymástól bizonyos távolságban állnak, ezen kívül ugyancsak párhuzamosan és egy bizonyos távolságban van-5 nak a tartály homlokfalaitól is. Az elválasztófalak, valamint a tartály homlokfalai emelhetők és süllyeszthetek. Azokat megkívánt helyzetben rögzíteni is lehet. Azoknak a tartálykamráknak a fenekéhez, ill. homlokfalához közel, ame-1° lyek homlokfala nem emelhető és süllyeszthető, fordítóhenger helyezkedik el, amelynek tengelye párhuzamos a homlokfallal. A tartály emelhető és süllyeszthető homlokfala és a kád szomszédos fala között elegendőan nagy a tá-15 volság. A tartály egy, vagy több kamrája előnyösen perforált fenekű. A perforált fenék alatt ebben az esetben minden oldalról körülzárt tárolóedény helyezkedik el, amelynek egyik fala a kamra perforált feneke. Ebbe a tároló-20 tartályba szabályozószeleppel ellátott légszívóvezeték csatlakozik. A rajz segítségévei az 1. és 2. ábrák útmutatása alapján az eljárás végrehajtását a különösen előnyös berendezésekkel bemutatjuk. 25 Az 1. ábrán hosszmetszetben és vázlatos ábrázolásban emelhetően és süllyeszthetően kialakított tartályt mutatunk be, amlyet választófalak egyes kamrákra osztanak és amely a tar-30 tály alatt elhelyezett megfelelő méretű kádba besüllyeszthető. A tartály egyik homlokoldalán kilépőrés van. A tartály feneke ill. kamrája és a tartály választófalainak ill. homlokfalának alsó széle között rés alakú nyílások vannak. 35 Az egyenes vonalú rés alsó elhatárolását a tartály ill. kamra feneke adja. A tartály a bevonási művelet alatt addig merül a folyadékkal megtöltött kádba, hogy a tartály homlokfalán levő kilépő rés a kádban levő folyadék folya-40 déknívója alá kerüljön. A 2. ábrán ugyanazt a tartályt ábrázoltuk, mint az 1. ábrán, azonban emelő és süllyesztőberendezés nélkül. A berendezéshez tartozó kád-45 nak azonban két oldalfala és egy homlokfala van, amelyek egyenlő magasak, és egy további homlokfala, amely alacsonyabb, mint a többi fal. A kádnak ez a homlokfala a tartály résnyílást tartalmazó homlokfalával oly módon 50 van szoros felfekvésben összekötve, hogy a tartály alacsonyabb homlokfalának felső széle a tartály kilépőrésének alsó szélével van egyvonalban. A kád többi fala eközben oly magasra «nyúlik, hogy azok felső szélei a tartály 55 homlokfalában levő résnyílás felett legyenek. Az 1. ábrán 1 tárolóhengert jelent, amelyről a 2 textil hordozópályát lehúzzuk; ez a tartálynyílás síkjához képest függőlegesen a felül nyi-60 tott négyszögletes 3 bevonátartályiha fut be, amelynek 3a 'fenókfeiülete sík és oldalfalai ehhez képest függőlegesen felfelé futnak, és lényegében azonos magasságúak. A 4 és 4a homlokfalakat a rajzon feltüntettük. A tartályt az 65 5a és 5b válaszfalak 6a és 6b és 6c kamrákra 5