161889. lajstromszámú szabadalom • Szegélyén kiálló hurkokkal ellátott szalag, eljárás annak előállítására és tűs szövőgép az eljárás foganatosítására

13 161889 14 helyeken van jelent a szegélyforaakm, amelyek a kinyúló hunkokat fogjak alkotni (Id. a 20. és 21. ábrákat). A szegélyfonal üreges is lahet, és cső alakot vehet fel, ha fémanyagból vagy deformálható anyagból készül. Végül előre megjelölhető, azaz el lelhet látva olyan helyi deformációkkal, amelyek azokon a helyeiken vannak kialakítva, ahol a hurkok csúcspontjai helyezkednek el, miután a fonal a szegélyrészben elhelyezésre került, és ezek a helyi deforímációk alkotják vagy az előformákat, amelyek'annak a deformációnak a létrehozására szolgálnak, amely ezeket a kiálló hurkokat horogelemefcké alakítja, vagy pedig kialakítja azok végleges formáját. Általában a szegélyfonalat olyan anyagból kell gyártani akár teljesen, akár, mint fent leírtuk, részben, amely egyidejűleg elegendő mértékben flexibilis ahhoz, hogy hurkokat alkosson, elegendő mértékben deformálható, amennyiben villámzár előállításéhoz szolgáló szalagként kerül kialakításra, hogy keresztmetszetét deformálni lehessen a hurokfejek csúcspontjain olyan hurkok kialakításaihoz, amelyek egy ilyen villámzár horogelemeit (kapcsolóelemeit) fogják alkotni, és emellett elegendő mértékiben merev ahhoz, hogy képessé tegye ezeket a horogelemeket kialakításuk után arra, hogy valamely villámzáriban, annak egyik tagjaként feladatukat betöltsék. Az anyag megválasztásának ebből következően olyan komprom'isszum eredményének kell lennie, amely a megkövetelt flexibilitási, deforimálihiaitósági és merevségi tulajdonságok között van, és ez a kompromisszum leginkább a szál transzverzális struktúrájától függ, amely vagy homogén (szilárd elemi szál, vagy cső alakú elemi szál), vagy heterogén (bevonatos szál, vagy erősített szál, egyetlen fonott, fémes vagy nemfémes maggal, vagy több fonott szálból álló maggal, amely 'készülhet akár textilszálakból, fémből, vagy más erre alkalmas anyagból, és lehet sodrott vagy nem sodrott). A kiálló hurkok keresztmetszetének deformációja külső segédeszközökikel könnyíthető meg. így, amint a 22. ábra mutatja, a szövőgéphez olyan 48 nyomószerszám alkalmazható, amelynek 49 lejtős felülete van, amely a 70 kiálló hurkok 69 fejeit fokozatosan neki nyomja a szabad tű 36 szárának, amint ezek a fejek ez utóbbin végigcsúsznak a szalag mozgásának a hatására. Ez a nyomószerszám pl. a 22 szalagvezetőhöz lehet rögzítve. Alkalmazásra kerülhet e célra olyan kalapács, amely ismétlődő ütéseikkel nyomóhatást fejt ki a kinyúló hurkok fejrészeire, mialatt azok a szabad tű szara mentén mozognak, amely tű ily módon üllőként funkcionál. Ezek a segédeszközök olyanok, amelyekkel tisztán mechanikai hatást lehet kifejteni. Alkalmazhatunk olyan siegédeszközökiet is, amelyek hőhatással működnek, felhevítve a kinyúló hurkok fejrészeit, és ez a hőhatás, meglágyítva a szegélyfonal anyagát, megkönnyíti a keresztmetszeti deformációt, amelyet a tűszár külső részével lehet végrehajtani. Ezt a uevítést igen egyszerű módon lelhet végrehajtani a szövőgépnek a 88 fúvókával történő ellátásával, amely 5 a burkok fejrészére a 89 forró levegősugarat irányítja. A fent említett mechanikai és hőhatással működő eszközök egymással kombinálhatók. Számos megoldási lehetőség van, amelyek alkalmazásra kerülhetnek, és amelyek rész-10 letes leírása itt nem mutatkozik különösebben szükségesnek. Ismeretes olyan, e célra igen alkalmas eszköz, amely a mechanikai és hőhatást kombinálja, és 15 nagyfrekvenciájú vibrációval működik, előnyösen ultrahang frekvenciával. Az ilyen ultrahang-fvibrációt pl. piezoelektromos transzduktorral lehet létrahozni, amely a hurkok csúcspontjait a szabad tű 36 szárának nyomja. Ilyen szer-20 kezetet mutat a 24. ábra. Az ultrahang-transzduktornak erős kivitelű 90 teste van, amelyben a piezoelektromos rendszer és a 91 vibrációs koncentrátor helyezkedik el, amelynek 92 csúcsa kerül érintkezésbe a 70 hurkok 69 fejrészeivel, 25 míg az utóbbi a szabad tű 36 szára mentén mozog tovább. Látni fogjuk, hogy ez a rendszer mechanikai hatást (a vibráció eredményeként jelentkező nagyfrekvenciás ütőhatást) és hőhatást (az ultrahangos vibráció abszorpciójának 30 köszönhető hőhatás azon az anyagon belül, amelyből a szegélyvonalat gyártották) kombinál. Ami a fent leírt eljárással és géppel előállított szalagot illeti, annak szerkezetét vázlatosan a 25—27. ábrákon tüntettük fel; e megoldásoknál 35 a szegélyfonalat minden második szádképző művelet alkalmával vezettük be. Az ábrákon feltüntetett szalag három részből áll: a 101 testből, amely egyszeres vastagságú, 40 normál szövet; a 102 szegélyből, amely kétszeres vastagságú szövet közbenső hurkokkal; valamint a 103 lapos spirálból, amelynek 104 fejei fogják alkotni a kiálló szegélyburkolat (25. és 26. ábrák). A 101 szalagtestet a szokásos 105 lánc-45 fonalszövedék alkotja, a vetüléfcfonal 106 és 107 kettős vetülékeivel. A 102 szegélyt (26. ábra) az első 108 szövet alkotja, amely magáiban foglalja a 109, 110, Mii, 1)1Í2 láncfonaiakat és a 106 kettős vetülékeket, valamint a második 113 szövet, 50 amely magában foglalja a H14, 115 és 116 láncfonalakat és a 107 kettős vetüléket. A 108 első szövet a kétszeres vastagságú szövet alsó rétegét, és a 113 második szövet alkotja annak felső rétegét. E két réteg közé kerül a 103 lapos 55 spirál. A 103 spirált alkotó szál nem más, mint az a 11 szegélyfonal, amelyre az 1. ábrával kapcsolatban hivatkoztunk, minthogy a szegélynek a 113 felső rétegéhez tartozó szálak azok, amelyek az 1. ábrán feltüntetett 9 segéd4ánc-60 fonalrendszert alkotják; ami a 108 alsó réteghez tartozó láncfonaiakat illeti, azok megegyeznek azokkal a szálakkal, amelyek a két 1 és 2 fő-láncfonalrendszert alkotják. A 113 felső réteghez tartozó láncfonalak sokkal nagyobb mérték-65 ben meg vannak feszítve, mint a 108 alsó réteg-7