161873. lajstromszámú szabadalom • Ütődugattyú elektropneumatikus fúrókalapácshoz

161873 3 4 Az ütődugattyú tömítése előnyösen a dugattyúszáron történik, mégpedig a hengeren alkalmazott szilárd tömítés révén, amely a dugattyúszárra tapadó idegen testeknek a hengerbe való behatolását is megakadályozza. A hengerben levő levegőpárna fenntartására szolgál az ütődugattyú fejénél levő tömítés. Az ütődugattyú vezetése célszerűen egyfelől a dugattyú-fejnél, másfelől pedig a dugattyúrúdnál történik, mégpedig a henger megfelelő furatában, és így a kétrészes vezetés segítségével különösen jó csúszási tulajdonságokat lehet elérni. A találmánynak megfelelően további előnyt jelent a dugattyúrúdnak visszafelé irányuló löketénél keletkező szívóerő felhasználása, amit az alábbi intézkedések révén érhetünk el. A szerszámra, illetve a szerszám szárára gyakorolt ütés átviteléhez szükséges zárt térben a külső levegő belépésére szolgáló, és az ütődugattyú előre irányuló löketénél mindig záródó szelepekkel ellátott nyílások vannak kialakítva. Ezáltal a gép elülső tartományában — a gép üzemelése alatt — a külső környezethez, vagyis az atmoszférához képest túlnyomás keletkezik, úgy, hogy akkor, amikor a szerszámot a hüvelyébe illesztjük, az ilyenkor elkerülhetetlenül jelen levő nyílásokból — mely nyílások később is megvannak, mivel a szerszámnak a tartóhüvelyben, illetve szerszámfoglalatban bizonyos játéka van — a kisebb levegőnyomással szemben ható légáramlás uralkodik. A gépből kifelé irányuló, ezen légáramlás miatt a kőzet-pora nem tud a gép belsejébe behatolni. Ugyanakkor pedig az anyagra és a gép kezelésére, de különösen a szerszámcserére károsan és kellemetlenül ható, túlságos felmelegedés sem következik be az ütést továbbító szerkezeti alkatrészeken. Avégből, hogy az ütődugattyú visszafelé irányuló löketénél se kőzetpor, se egyéb idegen test ne kerüljön a gép belsejébe, a belépő levegőnek előnyösen legalább egy része szűrőn kerül a gép belsejébe. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti ütődugattyúval kialakított fúrókalapács metszetét ábrázolja. A 2. ábra az 1. ábrának kinagyított metszete. A 3. ábra az l.ábra metszete, mely a berendezést visszahúzott szerszámmal ábrázolja. Amint az 1. ábrából is látjuk, az 1 motoron és e motorral összekapcsolt 2 hajtóműházon 3 kézifogantyú és 4 nyomókapcsoló van felszerelve. : A fogazott la motortengelyről a forgómozgás az 5 fogaskeréken át a 6 csapágyakkal felszerelt 7 forgattyútengelyre tételeződik át, melynek 7a fogazása a 8 fogaskerék fogaival kapcsolódik. A 8 fogaskerék a 9 csapágyakkal körülvett 10 kúpfogaskerékkel kialakított tengelyre van felhúzva, mely tengely egyik vége a motorház lb homlokoldalához támaszkodik, másik vége pedig 11 kúpfogaskerékké van kialakítva, s e kúpfogaskerék a neki megfelelő fogazású 12 kúpfogaskerékkel kapcsolódik. A 12 kúpfogaskerék adja át a forgómozgást a 13 és 14 csapágyakban forgó 15 hengernek. A forgómozgást végző 7 forgattyústengely a 7b forgattyúscsapon és 17 hajtórúdon át a 15 hengerben csapágyazott pneumatikus 16 dugattyút ide-oda mozgatja, úgy, hogy az ugyanúgy a 15 hengerben vezetett 18 ütődugattyú a 18a dugattyúfej és 16 pneumatikus dugattyú között a 19 térbe bezárt légpárna közvetítésével ide-oda mozog. A 18 ütődugattyú kinetikus energiája a 15a tömítéssel 15 hengertértől eltömített 18b száron át a 20 szerszám 21 szárára tevődik át, amely a 22 szerszámhüvelyben hoszszanti irányban eltolhatóan és elfordulás ellen rögzítve a 21a hornyokba belekapaszkodó 23 görgők segítségével van rögzítve. A 24 hüvely elforgatása révén a 21 szár reteszelését ismert módon meg lehet oldani. A 22 szerszámhüvely egy 25 borító-, vagy hollandianya 25a meneteinek segítségével a 15 hengerrel össze van csavarozva, mely a 22a homlokfogazás révén a 22 szerszámhüvely forgómozgását továbbítja. A 18 ütődugattyúnak előre irányuló lökete alatt a 15b hengertérbe beszorított levegő a 15 hengerben kialakított 15d nyílásokon keresztül elszökik és a visszafelé tartó löket alatt a 15d nyílásokon keresztül ismét a 15b hengertérbe visszaszívódik. A 15d nyílások úgy vannak elhelyezve, hogy azok a 20 szerszám ütőhelyzeténél a 18 ütődugattyú száránál vannak, amint az 1. ábra is mutatja, és így a 15 hengerteret nyitják; ezzel szemben, amikor a szerszám 21 szára visszahúzódott az ennek irányában meghosszabbított dugattyú — a 18 ütődugattyú levegőpárnájának oldalához fekszik fel — amint a 3. ábra mutatja. A 19 tér nyitása révén már nem alakulhat ki légpárna, azaz a 18 ütődugattyú nem mozog ide-oda, mindaddig, amíg a gépre ható nyomáson át a 18 ütődugattyú a szerszám 21 szárától a 15 hengerbe olyannyira belenyomódik, hogy a 19 tér ismét bezárul. Amint a 2. ábra jellemzően mutatja, a 18 ütődugattyú visszafelé irányuló löketénél a levegő egy 35 gyűrűs hasítékon, egy 36 szűrőn, 37 és 15 csatornákon és egy szelepszerkezeten át — mely példának okáért egy 38 rugalmas gyűrűből is állhat, — az ütést közvetítő térbe szívódik. Emellett a 39 ütést közvetítő teret a 2 hajtóműházzal szemben a 31a tömítés, a 22 szerszámhüvellyel szemben pedig a 40 ütközőgyűrűre felfekvő, a szerszám 21 szárának 21b fazettája zárja le. A 18 ütődugattyú előre irányuló löketénél a szelepelrendezés zárva van, vagyis a 38 rugalmas gyűrű elzárja a 15c csatornát, úgyhogy a beszívott levegő a 39 ütést közvetítő térben 'összenyomódik. Amikor a 39 ütést közvetítő térben a túlnyomás megnő, akkor a szerszám 21 szára és ezzel együtt a 21b fazetta a 40 ütközőgyűrűtől elválik, úgy, hogy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2