161868. lajstromszámú szabadalom • Tetőfedőalpokat tetőfedél fölött kívánt távolságban tartó szerekezet

161868 Az 5. ábra a 4. ábrán vázolt szerkezet kivitelhez tartozó alátámasztó test és a hozzá tartozó rögzítőkengyel perspektivikus nézete. A 6. ábra a 4. ábrán látható szerkezetet felülnézetben mutatja. 5 A 7, ábra egy további példaképpeni kiviteli alak metszete, részbén nézete, amely kiviteli alaknál a szerkezet alaptestéhez tartozó léc oldalfelületein és az alátámasztó test oldalfelületein fágazás van kialakítva. ,0 A 8. ábra a 7. ábrán látható szerkezet kivitel felülnézete. A 9. ábra egy további példaképpeni kiviteli alak nézete, amelynél az alaptestnek tetőszerű 15 alakja van. A 10. ábra egy újabb kiviteli alak nézete, amelynél az alaptest szintén tetőszerű alakban van kiképezve. A 11. ábra a 10. ábrán vázolt példaképpeni 20 szerkezet kivitel felülnézetét mutatja. A 12. ábra olyan újabb szerkezet kivitel metszetét, résziben nézetét mutatja, amelynél az alátámasztó testben átmenő horony, az alaptestben pedig zsáfclyuíkszerű horony van. 25 A 13. ábra a 12. ábrán látható szerkezet kivitelhez tartozó alátámasztó testéket nézetben szemlélteti. A 14. ábra a 12. ábrán látható szerkezet kivi- 30 tel felülnézete. A 15. ábra a találmány szerinti szerkezet olyan kiviteli alakját mutatja, amelynél az alaptest tetőszerű alakban van kiképezve és az alátámasztó testékben függőleges átmenő horony 35 van. A 16. ábra a találmány szerinti szerkezet .15. ábrán oldalnézetben látható példaképpeni kiviteli alakjának felülnézete. A tetőfedőlapokat tetőfedél fölött kívánt tá- 40 volságban tartó szerkezet ,1. ábrán vázolt kiviteli alakja 14. alaptestből, ezen elhelyezett ék alakú 15 lécekből és 20 alátámasztó testekből áll. Ezenkívül a 14 alaptest közepén 16 tartó van elhelyezve, amely egymásTM, derékszögben álló 17 *5 karokat tart, amelyek az alaptestig nyúló, távolságtartóként szolgáló 18 válaszfalak felső határoló részét képezik. Az ék alakú 15 lécek ferde 19 stámaszfelületein fogazás van. A 20 alátámasztó testek alsó 21 50 felfekvő felületeim szintén fogazás látható, amely a 19 támaszfelület fogazásának felel meg. A 20 alátámasztó (testek magassági helyzete a 19 támaszfelületeken való eltolás revén állítható. Ehhez az alátámasztó testeket csupán kissé fel kell 85 emelni annak érdekében, hogy az alátámasztó testek fogazása a támaszfelületek fogazásából kiemelkedjen. Az alátámasztó testek támaszfelületekre való kívánt helyre helyezése révén az alátámasztó testéken és támaszfelületeken 60 levő fogazások egymásba kapaszkodnak és ezáltal az alátámasztó testek elcsúszását megakadályozzák. A 4—i6. ábrákon vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a 14 wlaiptesten elhelyezett ék alakú 23 «3 léceken a tetőfedélre merőleges 24 fogazás van, ugyanakkor a 25 támaszfelületek simára vannak kiképezve. E 25 támaszfelületeken egy-egy 27 alátámasztó test nyugszik. Az alátámasztó test 26 felfekvő felülete támaszkodik a támaszfelületre. A 27 alátámasztó test felső felületében és két oldalfelületében 30 horony van kiképezve. A 27 alátámasztó testre U-alakú 29 kengyel helyezhető, amelynek szabad, lefelé túlnyúló végei a 14 alaptesten elhelyezett 23 ék alakú lécek 24 fágazásába nyúlnak'be abból a célból, hogy az alátámasztó testet kívánt helyzetében mereven tartsák. A 7. és 8. ábrákon vázolt kiviteli alaknál a 14 alaptesten elhelyezett, illetve ezzel egy darabból készített 31 léceken szintén a tetőfedőire merőleges 32 fogazások vannak, amelyek az U-alakú léceknek legalább egyik belső falán vannak kiképezve. A 34 alátámasztó testen — szintén legalább egyik oldalfelületén — megfelelő 33 fogazás van, amely a 32 fogazással kapcsolódásba hozható. Mint főként a 8. ábrán látható, alkalmazható egy mindkét oldalán 35 fogakkal ellátott 38 közdarab is, melynek fogai az egyik oldalon kétszeres távolságra vannak, illetve lehetnek, mint a másik oldalon levő fogak. A 9—11. ábrákon feltüntetett példaképpeni szerkezet kivitelnél a 38 alaptestnek olyan 37 oldalai vannak, amelyek tetőszerű profil alakot képeznek. A 41 lámasztófelületeken fogazás van. A 41 támaszfelületeken 39. illetve 42 alátámasztó testek feküdnek fel, melyeknek 40, illetve 43 felfekvő felületei szintén fogazottak. A 9. és 10. ábrák főként abban különböznek egymástól, hogy e szerkezeteknél az alátámasztó testek különböző alakúak, ugyanakkor a tetőszerűen profilos oldalakkal kialakított alaptestek mindkét kivitelnél azonos kialakításúak. Amint főként a 11. ábrán látható, előnyös, ha az alátámasztó testéket egymástól eltoltan helyezzük fel, mert így az egyik oldalon levő alátámasztó lestek nem ütköznek a másik oldalon levő alátámasztó testekkel akkor, ha az alátámasztó testeket aránylag nagy magasságra kell állítani. A 12—14. ábrákon vázolt példaképpeni szerkezetkiviteleknél a 14 alaptesten ismét a tetőfelülethez hajló 22 lécek vannak, amelyeken 53 támaszfelületek vannak kiképezve. Az 53 támaszfelületekre 28 alátámasztó testek vannak helyezve, amelyek alsó oldala 44 felfekvő felületként van kialakítva. A 28 alátámasztó testeken merőlegesen, illetve függőlegesen 45 horony nyúlik keresztül, amely a 28 alátámasztó testek hossztengelyéhez viszonyítva előnyösen ferde helyzetű. A 22 lécek 53 támaszfelületeíben egy-egy zsáklyükszerű 46 horony van, amely a hozzá tartozó, átmenő 45 horonnyal szöget zár be. A 45 átmenő hornyon keresztül a 46 horonyba 47 rögzítőcsap tolható, amely a 28 alátámasztó testet a 14 alaptest 22 lécén a kívánt ihelyzetjbMi m«iiMVí*n tartja. 2