161846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás MO hordozón ZRC-PT antiemissziós rétegrendszer kialakítására
3 161846 4 E két tényező — tehát mindkét réteg elektroforetikus felvitele és kisebb zsugorítási hőmérsékletek alkalmazása — hatásaként nemcsak kifogástalan minőséget tudtunk elérni, hanem nem várt hatásként az is jelentkezett, hogy az 5 optimális ZrC vastagsága viszonylag kisebb — kb. 10 ^ — az ismertekhez képest. Ezen körülmény fontossága nyilvánvaló. Találmányunk szerinti technológiát, ill. annak részleteit határozzuk meg, és ismertetjük a io következőkben leírt, — nem korlátozó jellegű — példával. Az ismert módon tisztított és nagyvákuumban 1500 °C-on izzított molibdén huzalra 0—10 j" szemcseméretű, 70°/(rban az 1,5—5 p közé 15 eső cirkonkarbidporból 100 g/l liter isobutylalkohol koncentrációjú, vízmentes Al(N03 )3-al vezetővé tett szuszpenzióból, kátaforézissel vittük fel a cirkonkarbidot a megkívánt — tetszés szerinti — rétegvastagságban, előnyösen 20 190—220 V, 0,1—0,22 mA/cm2 áramsűrűség mellett. A réteget nagyvákuumban 1500 °C-on min. 10 percig zsugorítottuk. Az így nyert jól tapadó, egyenletes rétegre szintén kátaforézissel egy műveletben tetszőleges vastagságú platina réteget vittünk fel. A szuszpenziót 10 /* átlag szemcseméretű platinaporból a fentiek szerint készítettük. A leválasztást a szuszpenzió készítése után legalább 24 óra elteltével 190—220 V, 0,6—0,8 mA/cm2 áramsűrűséggel végeztük. A réteget 1000—1300 °C-on, nagyvákuumban 10— 20 percig izzítottuk. Az így elkészített fonalakkal a csőgyártás ismert technológiája szerint kísérleti csöveket készítettünk, s ezeken termikus emisszió méré- 35 seket végeztünk. Közvetlenül a cső elkészülte után („0" órás emisszió), majd égetés közben óránként. Az égetéskor a kísérleti fonal 1100 °C-, a tóriumos wolframkatód 1900 °C (— pirometerrel mért —) hőmérsékleten izzott. 40 Feltűnő volt számunkra, hogy Pt bevonatot alkalmazó szerzők és felhasználók a legkülönbözőbb emissziós értékeket tapasztalták. Ezek az eltérések oeim magyarázhatók az antieimissziós bevonatok eddig ismert hatásmechanizmusával. 43 Az eltérések okát vizsgálva azt a nem várt hatást tapasztaltuk, hogy a Pt bevonatok fajlagos emissziója a rétegvastagságok függvénye. Ez szintén ellentétben van az antiemisszió mechanizmusról ikiialaikult jelenlegi felfogással Kísérletileg tisztáztuk ezen összefüggést és ezzel jól kézben tartható ipari hasznosításra alkalmas eljárást tudunk megadni. Kísérleteink szerint a termikus emisszió a ' Mo-re felvitt Pt és ZrC súlyaránya (Pt) 25 30 (ZrC) = q között összefüggés van. Ezek alapján megállapítható, hogy az előbbiekben ismertetett bevonási eljárást alkalmazva legelőnyösebb antiemissziós tulajdonsága a kb. 10 f* cirkonkarbid rétegvastagság és az ennek alapján számított q = 0,1—1,5 súlyviszony által megszabott platina mennyiséggel készült fonalnak van, ez utóbbi max. 5 ^ Pt vastagságot jelent. Végezetül — a teljesség igénye nélkül — röviden rámutatunk találmányunkkal elért előnyös hatásokra. Mindenek előtt a rétegek kialakításánál a nagyvákuumban alkalmazott zsugorítási hőmérsékletek jelentős csökkentését, ill. ezen körülmény előnyösségét hangsúlyozzuk. Elmarnd a Pt felvitelének többszörös művelete, mivel találmányunk szerint a kataforézist csak egyetlen műveletben kell végezni.' Előre nem látható hatásként pedig a kisebb ZrC-rétegvastagság jelentkezett ugyanazon minőségű bevonatnál. Szabadalmi igénypont: Eljárás Mo elöktroncső-irácshuzal antiemissziós bevonatrendszerének kialakítására, amelyben a Mo huzalt először elektroforetikusan ZrC-vel bevonjuk, majd szárítás után zsugorítjuk, a ZrC^os huzalt Pt-vel bevonjuk, majd szárítás után zsugorítjuk, azzal jellemezve, hogy a ZrC réteg zsugorítását 1500 °C-on végezzük, a Pt rétegbevonatot kátaforézissel visszük fel, majd ezen réteget 1000—1300 °C-on zsugorítjuk a ZrC rétegre. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7406031. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2
