161841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N- 3-[ (2"-klór-fentiazinil)-,propil-n]-(2-hidroxietil)-piperazin és savaddiciós sói előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IX. 15. (EE—1847) Közzététel napja: 1972. VI. 28 Megjelent: 1974. III. 30. 161841 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 99/06, C 07 d 93/14, C 07 d 51/70 Feltalálók: Pataki Sándor vegyészmérnök, 45%, Gelegonya Géza vegyészmérnök, 45%, Simonyi István vegyészmérnök, 10%,, Budapest Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás N-/3-[(2"-klór-fentiazinil)-10']-propil/-N'-(2-hidroxi-etil)-piperazin és savaddíciós sói előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az értékes trankvilláns hatással rendelkező és más nagyhatású gyógyszerek előállításának kiindulóanyagaként is felbasználihiató N-/3-[(2"-iklór-.fentiaziinil)-10']-jpropil/-iN'^(i2Hhidroxi-etil)-piperazili, vagy röviden perfenazin, valamint e vegyület savaddiciós sói előállítására. A perfenazin előállítására az irodalom többféle eljárást ismertet, amelyeik lényegileg a fentiazin-gyűrű Nnatomjáhioz kapcsolódó oldallánc felépítési módjában különböznek egymástól. Ilyen pl. a 2-Mór-10-(j/-<piperazino-propil)-fentiazin toluolban kálmmkaribonát jelenlétében ß-brófn-etaaollal forralva végzett oxietilezése <U. S. P. 2 766 235), vagy a 24clór-il0-(y-klór-propil)-fentiazin .(/J-thidroxi-etilJ-piperazinnal történő reagáltatása (U. S. P. 2 860138), továbbá a 24dór-<Eentiazin N-(y-<halogén-prbpil)-N'-(/?4iidroxi-etil)Hpiperazinnal történő reagáltatása alkalikus kondenzáló-, illetve savlekötőszer jelenlétében (148 096 sz. magyar szabadalom). E szintézis-utak közül a kiindulóanyagok hozzáférhetősége, valamint a végterméket eredményező N-alkilezési reakció magas termelési hányada szempontjából különösen előnyösnek mutatkozik a harmadik eljárás, amelynek az egész oldallánc egy lépésben történő bevitelére alkalmazott Mindulóanyaga, az N-(y4ialogén-'prapil)-, pl. N-íy-klór^propilJ-N'^-hidrioxi-etilJ-piperazin könnyen előállítható i(/?4iidroxi-etil)-piperazinnak lJklór-3-forómHpropánnal acetonos közegben történő reagáltatása útján. E reakcióban a pi-5 perazin-szárrnazék feleslege egyúttal savlekötőszerként is szerepel és a kMetkező hidrogénbromiddal addíciós sót képezve kiválik a reákcióeiegyből. Az oldatban maradó reakcióterméket, a kívánt N-{y-iklár-propil)-NX/?-tódroxi~etil)-pi-10 perazint azután sósav hozzáadásával, kristályos dihidrjoklorid alakjában választják le. Ez az N,N'-diszubsztituált piperazMuszármazék azután ugyancsak jó termelési hányaddal kondenzálható ,2-klór-fentiazinnal. Ezt a reakciót az idézett 15 magyar szabadalmi leírás szerint aromás szénhidrogénben, pl. toluolban, alkalikus savlekötőszer jelenlétében folytatják le és így 90% körüli termeléssel kapják a nyers végterméket. 20 Az említett két reakciólépés viszonylag jó hozama és könnyen lefolytatható volta ellenére azonban az idézett eljárás hátránya az, hogy mindkét reakciólépés során' a kapott nyers reakciótermék olyan kísérő szennyezéseket — a 25 reagálatlan kiindulóanyag mellett főként polimerizált termékeiket -^ tartalmaz, amelyek elkülönitése rendkívül körülményes és veszteséges. A szóbanforgó típusú vegyületek polimerizációs hajlamát több-irodalmi adat (pl. J. A. C. S. 1933, 30 735, ibid. 1934, 725, ibid. 1935, 1137) is megerő-161841