161839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kapcsolócsövek (reed) gyártására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XII. 19. (EE—1761) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161839 Nemzetközi osztályozás: H 01 h 49/00 Feltaláló: Kondor Attila mérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Eljárás kapcsolócsövek (reed) gyártására A találmány tárgya eljárás, gázzal védett (g, v.), vagy vákuummal védett (v. v.) érintkezőcsövek érintkezőinek a védőcsőbe való beforrasztásánál alkalmazott résvételhez, ahol az érintkezőfelületek kapcsoló helyzetű - lehetőleg teljes - felfekvése 5 a cél. Az elektronikában, híradástechnikában igen elterjedten alkalmazzák a védőcsöves érintkezőjü jelfogókat, melyek üzembiztonság, kapcsolási io sebesség, csekély működtető elektromos teljesítmény tekintetében felülmúlják a hagyományos konstrukciójú jelfogókat. Az elektronika egyes területein (pl. telefonközpontokban) az érintkező csövekből igen nagy mennyiséget építenek be, és 15 kívánatos, hogy hosszú időn át igen sok kapcsolást kifogástalanul végezzenek. A védőcsöves érintkezők gyártásánál a lapított végű érintkezőknek a védő üvegcsőbe való befor- 20 rasztása alapvetően fontos művelet. A kész érintkezőcső minősége nagyrészt az érintkezőknek a beforrasztással rögzített geometriai helyzetétől függ. Azt a műveletet, amellyel az érintkezők helyzetét egymáshoz képest beállítjuk, résvételnek 25 nevezzük. A kitűzött cél az érintkezőket ugy beforrasztani, hogy kapcsolóhelyzetü állapotban a felfekvés minél tökéletesebb legyen; az előirt működési adatok (meghuzási, elengedési gerjesztés) lehetőleg kis szórása mellett. 30 A beforrasztásnál alkalmazott ismert résbeállitási, érintkezőbeállitásu eljárások az alábbi fő csoportokba sorolhatók. a) Résvétel érintés után Az ideális nyugalmi helyzet (párhuzamos) beállítására az érintkezők szárain megfelelően kialakított bázisfelületet használják. Az érintkezőnyelvek érintése után meghatározott nagyságú rést állítanak be. Az érintési, tájolási, beállítási hibák közvetlenül a rés szórásában, a felfekvés és meghuzási gerjesztés szórásában jelentkeznek. b) Felső érintkező beforrasztása megfogás nélkül Az előző eljárás tájolási hibáját ugy igyekszik kiküszöbölni, hogy az érintésvételnél a felső érintkezőt mágneses erővel az alsóhoz szorítja. A felső érintkezőbeforrasztása ebben a helyzetben, a szár megfogása nélkül történik. A rést a felső érintkező beforrasztása után állítja be. Hátránya az eljárásnak, hogy a beolvadó üveg a felső érintkezőt könynyen elnyomhatja, mert a mágneses összeszorító erőt az érintkezők telitődése korlátozza. Az előző eljárás hibái kisebb mértékben, de itt is jelentkeznek. c) Résvétel mágneses térben megszólalásig Az érintkezőnyelvek tájolását itt is a szárak segítségével oldják meg. A résvétel a felső érintkező beforrasztása után az alsónak a felsőhöz való 161839
