161828. lajstromszámú szabadalom • Színenergetikus hatású arilpropargilétereket, illetve - tioétereket tartalmazó kártevőirtószerek

161828 9 10 kiszereléstechnikiában szokásos anyagokat alkal­mazhatjuk, így például a természetes vagy re­generált ásványi anyagokat, oldó-, hígító-, disz­pergáló-, nedvesítő-, csúsztató-, sűrítő-, kötő­anyagokat vagy trágyázószereket. A készítmé­nyek továbbá tartalmazhatnak még egyéb bio­cid vegyületeket is. Az ilyen biocid vegyületek például az alábbi vegyületcsoportokba tartoz­hatnak, barbamidok, telített vagy telítetlen ha­logénzsírsavak, halogénbenzonitrilek, halogén­benzoesavak, fenoxialkilkanbonsavak, triazinok, nitroalkilfenolok, szerves foszforsav-származé­kok, kvaterner amimónium-sók, szulfaminsavak, ai-zenátok, arzenitek, borátok vagy klorátok. Ezeket a szereket oldatok, emulziók, szusz­penziók, szemcsék vagy porozószerek alakjában használhatjuk. A felhasználási formát az alkal­mazás célja szabja meg és biztosítania kell a hatóanyag finom eloszlathatóságát. A fenti szereik 0,1—95% hatóanyagnkombi­nációt tartalmaznak, amellett meg kell emlí­teni, hogy repülőgépről vagy alkalmas adagoló­berendezésből akár 99,5% hatóanyagtartalmú 25 vagy tiszta hatóanyag-kombinációt is alkalmaz­hatunk. Oldatfok előállítása céljából oldószerként pél­dául az alábbi oldószerek jönnek számításiba, különösen az alkoholok, például etil- vagy izo- 30 propilalkohol, ketonok, így aceton vagy ciklo­hexanon, alifás szénhidrogének, így kerozén és ciklusos szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, tetrahidromaftalin, alfcilezett naftalinok, továbbá klórozott szénhidrogének, így tetraklóretán, eti- 35 lénkljorid és végül ásványi vagy növényi olajok vagy a fenti anyagok keverékei. A vizes készítmények előnyösen emulziók és diszperziók lehetnek. A hatóanyag-kombinációt 40 önmagában vagy valamely fenti oldószerben, előnyösen nedvesítő- vagy diszpergálószerekkel, vízben homogenizáljuk. Kationaktív emulgeáló­vagy diszpergálószerekként példaként megnevez­zük a kvaterner ammónium-vegyületeket, anion- 45 aktív szerekként pedig például a szappanokat, alifás, hosszúszénláncú kénsavmonoésztereket, alifás-aromás szulfonsavakat, hosszúszénláncú alkoxiecetsavakat, nem ionos szerekként zsír­alkoiholok poliglikolétereit vagy etiléndioxid és 50 p-terc.-alkilfenolok kiondenzációs termékeit. Elő­állíthatunk továbbá hatóanyagból, emulgeátorból vagy diszpergátonból és adott esetben oldószer­ből álló koncentrátumokat is. Ezeket a kon­centrátumokat alkalmazás előtt például vízzel 55 felhígíthatjuk. A porozószereket ply módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyag-Jsombinációt összekeverjük vagy együtt őröljük valamely szilárd hordozó- 60 anyaggal. Ilyen hordozóanyagként szóba jönnek például a talkum, diatomaföld, kaolin, bento­nit, kalciumkarbonát, bórsav, trikalciumfoszfát, faköszörület, szén és egyéb- növényi eredetű anyagok. Másrészt m anyagokat valamely illó es oldószerrel js felvilhatjük a hordozóanyagokra. Nedvesítőszerek és védőkolloidok hozzáadásával a por alakú készítményeket és pasztákat vízben szuszperídálhatóvá és penmetezőszerként hasz-5 «álhatóvá tehetjük. Sok esetben előnyös a szemcsék alkalmazása, hogy hosszabb időn át egyenletes legyen a ható­anyag-leadás. Ezeket oly módion állíthatjuk elő, 10 hogy a hatóanyagokat valamely szerves oldó­szerben feloldjuk, ezt az oldatot szemcsézett ásványi anyagra, például attapulgitra vagy SiCVre abszorbeáljuk és az oldószert eltávolít­juk. Előállíthatjuk őket oly módon is, hogy a 15 hatóanyag-kombinációt poümerizálhatö vegyüle­tekkel összekeverjük, elvégezzük a polimerizá­ciót, eközben az aktív anyagok változatlanul maradnak és a polimerizáció alatt végbemegy a szemcsézés. 20 1. példa: a) 2,4,5-Tiriklórfenilpropargiléter előállítása 2,4,5^triklórfenol és propargilbromid reakciójával 29,2 g 2,4,5-triklórfenolt, 19,6 g propargilbromidot, 22,8 g káliumkarbonátíot és 150 ml száraz acetotnt 16 órán keresztül visiszafolyató hűtő alatt for­ralva keverünk. Lehűlés után a reakcióelegyet szűrjük. A szilárd részt aoetonnal utámamossuk és a szűrlet pH-ját jégecettel gyengén savasra állítjuk be. Ezután az oldószert vákuumban és 40 °C hő­mérsékleten lepároljuk. A VII képletű maradékot {1. sz. hatóanyag) alkoholból kétszer átkristályosítjuk. Olvadáspont 60—61 °C. ;b) 2-Nitrofenüpropargiléter előállítása l-klór-2--nitrobanzol és propargilalkohol reakciójával Keverővel ellátott lombikba bemérünk 300 ml dimetilszulfoxidot, 22 g elporított nátriumhidr­oxidot és 33 g pmpargilalkoholt. Jó keverés és külső hűtés közben becsepegtetünk 80 g 1-klór­-2-nitrobenzplt oly módon, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 20 °C fölé. A reakcióelegyet há­rom napon keresztül 20 °C-on keverjük, majd ezt követően jeges vízbe öntjük. A kiváló olaj­szerű anyagot elválasztjuk és a vizes fázist éterrel extraháljuk. Az olajszerű anyagot és az éíeres extraktumot egyesítjük, az oldószert le­desztilláljuk. A VIII képletű maradékot (2. sz. vegyület) alkoholból átkristályosítjuk, olvadáspontja 75— 76 °C. Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az aláb­bi vegyületeket: 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom