161825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenilzsírsavszármazékok előállítására
161825 8 nyösen csökkentett nyomáson, vagy egy magas forráspontú oldószerben, pl. di- vagy trietilénglikoldimetiléterben, előnyösen csökkentett nyomáson. A keletkezett vegyületekben a végtermékek keretein belül szubsztituenseket vihetünk be, alakíthatunk át vagy hasíthatunk le. így pl. a keletkezett vegyületekben az X csoportokat egymásba átalakíthatjuk. Az észterezett karboxilcsoportokat, vagy amidált karbóxilcsoportokat (azaz karbamoilcsoportokat) a szokásos módon, pl. hidrolízissel, előnyösen pl. a fentiekben említett erős bázisokkal vagy erős savakkal alakíthatjuk át szabad karboxilcsoportokká. Ha szükséges, a karbamoilcsoportok hidrolízise során oxidálószereket, pl. salétromossavat alkalmazhatunk. A szabad vagy észterezett karboxilcsoportok a szokásos módon alakíthatók át karbamoilcsoporttá, pl. ammóniával, vagy a nitrogénatomján legalább egy hidrogénatomot tartalmazó aminnal reagáltatva, és adott esetben az intermedierként keletkezett ammóniumsót dehidratálva. A szabad karboxilcsoportot a szokásos módon, pl. egy megfelelő alkohollal, előnyösen sav jelenlétében, vagy egy vízmegkötőszer, pl. sav jelenlétében, vagy egy v,zmegkötőszer, pl. diciklohexilkarbodiimid jelenlétében reagáltatva, vagy valamilyen megfelelő diazovegyülettel, pl. egy diazoalkánnal reagáltatva észterezhetjük, ha észterezést a sav sóját, pl. nátriumsóját e^gy reakcióképes észterezett alkohollal, pl. egy halogeniddel, pl. kloriddal reagáltatva is végrehatjhatjuk. A szabad karboxilcsoportokat pl. a szokásos módszerrel is savhalogenid- vagy savanhidridcsoportokká alakíthatjuk át, pl. foszfor- vagy kénhalogenidekkel, pl. tionilkloriddal, foszforpentakloriddal vagy foszfortribromiddal, vagy savhalogenidekkel, pl. klórhangyasavészterekkel reagáltatva. A savanhidrid- vagy savhalogenidcsoportokat azután a szokásos módon, pl. a megfelelő alkoholokkal, ha szükséges, savkötőszerek,- pl. szerves vagy szervetlen bázisok vagy ammónia jelenlétében reagáltatva, karboxilcsoportokká, ill. karbamilcsoportokká alakíthatjuk át. Továbbá, azokban a keletkezett vegyületekben, melyekben Rí és/vagy R2 hidrogénatom, Rí, ill. R2 alkilgyököket vihetünk be. Így pl. egy megfelelő vegyületet, mindenekelőtt egy észtert vagy amidot, «-fémsóvá alakíthatunk át, pl. erős bázisokkal, pl. alkálifémamidokkal, -hidridekkel, vagy -szénhidrogénvegyületekkel, pl. nátriumamiddal, -hidriddel, diizopropilamin-lítiummal, fenil- vagy butillítiummal reagáltatva, majd ezeket, előnyösen izolálás nélkül, egy megfelelő alkohol, pl. Rj—OH, ill. R2—OH képletű alkohol reakcióképes észterével reagáltatva. Reakcióképest észter főleg erős szervetlen vagy szerves savval, előnyösen halogénhidrogénsavakkal, pl. sósavval, hidrogénjodiddal vagy hidrogénbromiddal, kénsawai vagy arilszulfonsavakkal, pl. benzol-, p-brómbenzolvagy p-toluolszulfonsavval alkotott észter. Azokban a keletkezett vegyületekben, melyek valamelyik aromás részben hidroxilcso-5 portot tartalmaznak, ezeket átérezhetjük. Az éterezés a szokásos módon történik, pl. egy alifás alkohol reakcióképes észterével reagáltatva, előnyösen egy erős bázis jelenlétében. Az aromás gyökökön nitrocsoportokat tartal-10 mázó keletkezett vegyületekben a nitrocsoportokat aminocsoportokká redukáljuk, pl. -vassal és sósavval. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási 15 anyagoktól függően az adott esetben sót képező végtermékeket szabad alakban, vagy sóik formájában kapjuk, melyek a szokásos módon átalakíthatók egymásba vagy más sókká. Így savas végtermékeket, azaz szabad karboxilcso-20 portot tartalmazó végtermékeket állítunk elő, szabad alakban, vagy bázisokkal alkotott sókként. A keletkezett savas vegyületeket a szokásos módon, pl. megfelelő bázikus szerekkel reagáltatva bázisokkal alkotott sóikká, minde-25 nekelőtt bázisokkal alkotott gyógyászatilag alkalmazható sóikká, pl. szerves aminsóikká vagy fémsóikká alakíthatjuk át. Fémsók mindenekelőtt az alkálifém- vagy alkáliföldfémsók, pl. a nátrium-, kálium-, magnézium- vagy kalcium-30 sók. A sókból a szokásos módszerekkel, pl. savas szerekkel reagáltatva felszabadulnak a szabad savak. Bázikus jellegű végtermékeket szintén szabad alakban vagy sóként nyerünk. A bázikus végtermékek sóit az önmagában ismert 35 módon, pl. alkáliákkal vagy ioncserélő gyantákkal a szabad bázissá alakíthatjuk át. Ez utóbbiakból szerves vagy szervetlen, elsősorban gyógyászatban használható sókat képező savakkal reagáltatva sókat nyerhetünk. Ilyen savak 40 pl. a következők: halogénhidrogénsavak, kénsavak, foszforsavak, salétromsav, perklórsav; alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbon- vagy szulfonsavak, pl. hangya-, ecet-, propion-, borostyánkő-, glikol-, tej-, alma-, 45 borkő-, citrom-, aszkorbin-, maiéin-, hidroximalein- vagy piroszőlősav; fenilecet-, benzoe-, p-aminobenzofr-, antranil-, p-hidroxi-benzoe-, szalicil- vagy p-aminoszalicilsav, embonsav, metánszulfon-, etánszulfon-, hidroxietánszulfon-, 50 etilénszulfonsav; halogénbenzolszulfon-, toluolszulfon-. vagy naftalinszulfonsavak, vagy szulfanilsav, metionin, triptofán, lizin vagy arginin. A sókat az új vegyületek tisztítására is fel-55 használhatjuk, pl. úgy, hogy a szabad vegyületeket sóikká alakítjuk át, ezeket elválasztjuk és ismét a szabad vegyületté alakítjuk vissza. Az új vegyületek szabad alakjának és só formájának szoros összefüggése következtében az 60 eddigiekben és a továbbiakban a szabad vegyületek alatt értelemszerűen és célszerűen adott esetben a megfelelő sók is értendők. Az új vegyületeket a kiindulási anyagok és az eljárási módszerek megválasztása szerint, 65 valamint az aszimtrikus szénatomok száma sze-4