161825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenilzsírsavszármazékok előállítására
39 161825 40 inegoszlatjuk. A vizes fázist tömény sósavval megsaivanyítjuk, és metüénkloriddal extraháljuk. A szerves extnaktumot kevés híg nátrium'hidrogénszulfit-oldattal elszíntelenítjük, vízzel mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk- Pentánból hűtés során az L képletű a-[4-i(l-eiMohexenil)-íenil]-aHmetilpeiiténsav kristályosodik ki. Op.: 80—82°. 39. példa: 6 g nyers a-[4-{6-oxo-l-.cikk>ihexenil)-fenil]-propionsav-tfnetilószter 50 ml etamolos oldatához 50 ml 0,5 n nátriumhidroxid-oldatot adunk, és szobahőmérsékleten 12 órán át állni hagyjuk. Ezután az oldatot tömény sósavval 0° hőmérsékleten megsavanyítjuk, ós metilénkloriddál extraháljuk. A szerves fázist semlegesre mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. Éter-petroléter elegyből a LI képletű a-[4-(6-oxo-lK:iklohexenil)^fenil]^propionsav kristályosodik ki, mely háromszoros átkristályosítás után 111—112°-on olvad. A kiindulási anyagként használt a-[4-(6-oxo-l-ciklahexenil)-fenil]-propionsaiv-anetilésztert például a következőképpen állíthatjuk elő: 26 g a-[4-(l,2-epoxi-l-ciklahexil)-íenil]^propionsav-eietilészter 500 ml abszolút dimetilszulfoxidos oldatához 75 g nátriumjodidot és 85 g n-propiljodidot adunk, és az elegyet keverés közben 3 órán át 85° hőmérsékleten tartjuk. Ezután víz és metilénklorid között megoszlatjuk, nátriumhidrogénszulfittal elszíntelenítjük, a szerves fázist nátriuimszulfát felett szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 500 g szilikagélen, eluensként étermnetilénklorid (1 :20) elegyet használva, kromatográfiaijuk. 100 mines frakciókat szedünk, a 8—14. frakciók tartalmazzák az a-[4-i(6-oxo-l-cikloihexenil)-,fenil]-propionsavnmetilésziter és az a- [4-(2-oxo-l-ciklohexil) jfenil] nprapionsavimetilészter elegyét, melyből az utóbbi pentánnéter eleggyel kikristályosítható. Az anyalúgban viszszamaradó a- [4-.(6^oxo-l-ciklohexenil)-fenil] -^propionsavnmetilésztert desztillációsai tovább tisztíthatjuk. (Forráspontja 0,005 Hgmim-en 130— 135°.) 40. példa: 18 g a-[4-(l-ciklohexenil)^fenil]-propionsavklorid (melyet a megfelelő savból tionilkloriddal állítunk elő) 70 ml metilénkloridos .oldatát 5° hőmérsékleten keverés közben lassan 7,3 g trietilamin és 8 g 2-iamino-2-metil-propanol 70 ml metilénkloridos oldatához csepegtetjük. Az elegyet további 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután víz és metilénklorid között .megoszlatjuk, a szerves fázist 1 n sósavval, telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. Éter-petroléter elegyből 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 az LII képletű a-[4-t(lHciklahexenil)-fenil]-propiansav-(nidroxi-.terc.-biutil)-armid kristályosodik ki, melynek olvadáspontja 147—149°. 41. példa: Egyenként 20 mg a-[p-(l-cikloihexenil)-fenil]-propionsav nátriumsót tartalmazó tablettákat például a következő összetétellel állíthatunk elő: összetétel Tablettánként Hatóanyag 20,0 mg Búzakemónyítő 45,0 mag Tejcukor 60,0 mg Kolloidális kovasav 5,0 mg Talkum 9,0 mg Magnéziuimsztearát 1,0 mg 140,0 mg Előállítás: A hatóanyagot a búzakeményítő egy részével, a tejcukorral és a kolloidális kovasavval összekeverjük, és a keveréket egy szitán áttörjük. A búzakeményítő egy másik részét ötszörös mennyiségű vízzel vízfürdőn elosirizesítjük, és a port a csirizzel eldörzsöljük, míg egy enyhén plasztikus massza keletkezik. A plasztikus masszát kb. 3 mim lyuikméretű szitán átpréseljük, szárítjuk és a száraz granulátumot egy szitán áttörjük. Ehhez hozzáadjuk a maradék búzakeményítőt, talkumot és magnéziumsztearátot. A keletkezett keveréket 140 mg súlyú tablettákká préseljük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás I általános képletű anfenilzsírsiavszármazékok, sóik és optikai izomerjeik előálií-" tására, mely képletben X szabad, észterezett vagy amidált karboxilcsoport, R 5—8 tagú 1--cikloalkenilcsoport, mely rövidszénláncú alkilvagy alkoxicsoportokkal, hidroxil- vagy oxocsoportokkal egyszeresen vagy többszörösen szubsztituált lehet, Ph adott esetben alkil- vagy alkoxicsoportokkal, halogénatomakkal vagy trifluormetilosoportokkal szubsztituált para-feniléngyök, és Rí és R2 egyaránt hidrogénatom vagy alkilgyök, azzal jellemezve, hogy a) e §y VII általános képletű vegyületet, melyben R, Ph, Rt és R 2 a fent megadott jelentésű, és Y cianocsoport, hidrolizálunik vagy alkoholizálunk, vagy b) egy VII általános képletű vegyületet, melyben R, Ph, Rí és R2 a fent megadott jelentésű, és Y egy oxo- vagy tioxoosoportot tartalmazó, funkcionálisan kialakított karboxilcsoport — kivéve egy észterezett vagy amidált karboxilcsoportot —.vízzel, alkoholokkal» ammóniával vagy 20
